Háború, régészet és kulturális örökségvédelem – történelmi konferencia a Városházán

Csütörtökön a Városháza Díszterme adott otthont a Háború, régészet és kulturális örökségvédelem VI. történelmi konferenciának. A szakmai program a Szent István Király Múzeum, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezésében zajlik, a kétnapos esemény a két intézmény közötti együttműködés egyik első állomása.
2023.05.25. 12:46 |
Háború, régészet és kulturális örökségvédelem – történelmi konferencia a Városházán

Hatodik üléséhez érkezett a Háború, régészet és kulturális örökségvédelem történelmi konferencia.

A tanácskozás első napjának a székesfehérvári Városháza Díszterme ad otthont, ahol nyolc szekcióban összesen huszonhat előadást hallhatnak a résztvevők a szakma legelismertebb képviselőitől. A kétnapos szakmai konferencia a Szent István Király Múzeum, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezésében valósul meg. A nyitónap előadásai és poszterszekciója után a második napnak a budapesti Bálna rendezvényközpont lesz a helyszíne. A konferenciát a Fehérvár TV teljes egészében rögzítette, így a későbbiekben az előadások elérhetőek lesznek azok számára is, akik a helyszínen nem tudtak részt venni.

Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, hogy a hadtörténeti régészet egy fontos szakterület, ezért nagy öröm, hogy a két intézmény összefogott. Az együttműködés azonban a konferenciával nem ér véget, hiszen – ahogy az országgyűlési képviselő fogalmazott – ez a mai nap lehet a bevezetője egy hosszútávú együttműködésnek. Vargha Tamás örömmel osztotta meg a közönséggel, hogy az intézmények közötti kapcsolat eredményeként augusztus 15-től a Szent István Király Múzeumban lesz látható a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből összeállított időszaki kiállítás.

„A régészethez és a hadtörténethez is több szállal kötődik Székesfehérvár városa. Fontos, hogy időről időre az ezekhez kapcsolódó szellemi és tudományos munkának is teret tudjunk biztosítani.” – kezdte köszöntőjét dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki örömét fejezte ki azért, hogy a Díszterem, a város közösségi tereként újabb izgalmas konferenciának lehet a helyszíne a két intézmény együttműködésének okán. Kiemelte, nem csupán a konferenciát és a kiállítást rendezik meg, hanem a háttérben a Szent István Király Múzeum, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei komoly szakmai eszmecserét folytatnak, segítik egymás munkáját.

Töll László ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka elmondta: a hadirégészet egy új keletű tudomány, azonban a népszerűségét jól jelzi, hogy már a hatodik nagysikerű konferenciát rendezhetik meg a témában. Felidézte emlékeit első, hadirégészethez és kísérleti régészethez kapcsolódó emlékeit, ennek nyomán pedig felvetette: a jövőben a konferencia kiegészülhet egy harmadik nappal, amikor a szakemberek a kísérleti régészet eszközeihez nyúlva rekonstruálhatják a régmúlt fegyvereit, vagy ellenőrizhetik az íróasztal mellett született mítoszokat.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója üdvözölte az intézmények közötti együttműködést, ami nem újkeletű, hiszen a múzeumok szakemberei már több kutatásban is részt vettek együtt. A főigazgató a következő időszakkal kapcsolatban elmondta, hogy a Szent István Király Múzeumnak, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak komoly, hosszútávú szakmai terveik vannak, melyekről folyamatosan tájékoztatják majd a közönséget. Ahogy fogalmazott: fontos, hogy ezek az együttműködések valós szakmai tartalommal legyenek megtöltve, erre pedig jó példa a ma megrendezésre kerülő konferencia.

A konferencián a bronzkortól egészen a második világháborúig jutunk el a színvonalas előadásoknak köszönhetően – kezdte beszédét Belényesy Károly, a SZIKM szakmai igazgatója. Rövid köszöntőjében úgy fogalmazott, a két múzeum összefogása során magasra szeretnék tenni a lécet, és komoly szakmai munkát végezni. Belényesy Károly a nap során a negyedik szekcióban a 15. századi királyi ágyúöntő műhelyről tart előadást.

Az előadások sorát a Magyar Nemzeti Múzeum szakembere, Dr. Tarbay János Gábor nyitotta meg a bronzkori kardokról tartott értékezésével. Mint elhangzott, a fegyver a mezolitikum óta jelen van a történelemben, elődjének az őskori kardbunkók, valamint a tőrök tekinthetőek. Utóbbi karddá való fejlődésének jelentős időszaka a középső bronzkor, mely időszakból számos tárgyat találtak a különböző feltárások során. A kardokkal gyakran találkoznak temetkezési helyszíneken, tömegsíroknál is.

Dr. Beszédes József, a Budapesti Történeti Múzeum régésze a Rákos-pataki római erőd ásatásainak legújabb fejleményeiről tartott izgalmas beszámolót. Az erőd területén hamarosan lakópark épül, azonban az örökségvédelmi szabályoknak köszönhetően a falai minden bizonnyal megmaradnak az utókor számára. Az Aquincummal szemben álló erődnél ezekben a percekben is zajlanak az ásatások, az eddigi munkák során többek között a 120 és 195 közötti időszakból származó oltárköveket is találtak. A munkálatoknak köszönhetően hamarosan sikerülhet az erőd méreteinek pontos meghatározása is.

Az összesen négy szekció során a résztvevők többek között a Gorsium Régészeti Park területén található római kori katonai létesítményekről, a honfoglalók íjászfelszereléseiről, valamint a sümegi vár legújabb régészeti kutatásainak eredményeiről is hallhattak előadásokat.

Várostörténet

  1. Fehérvár a Nagy Háborúban

    Az I. világháború Székesfehérvárhoz kapcsolódó eseményeit, szereplőit, történéseit mutatja be a Városi Levéltár és Kutatóintézet új előadássorozata. A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvánnyal közös sorozat első részében az I. világháború hadszinterein működő tábori lelkészi szolgálatot ismerhetik meg az érdeklődők június 6-án, csütörtökön 17 órától a Városi Levéltár Szekfű Gyula termében, a Zichy liget - Malom utca sarkán.

    2024.05.31.
  2. II. András koronázására emlékezünk

    1205. májusában két ünnepi eseménynek voltak tanúi azok, akik bebocsáttatást nyertek a Szűz Mária Bazilika falai közé. Előbb egy gyermekkirálynak, III. Lászlónak adták meg a végtisztességet, akit az Árpád-házi uralkodók közül utolsóként temettek el Székesfehérvárott. Május 29-én viszont már nem a vég, hanem az új kezdet került az érdeklődés középpontjába. Ezen a napon koronáztak királlyá egy harmincas évei elején járó fiatal férfiút, aki már nagyon várta ezt a pillanatot.

    2024.05.28.
  3. 666 éve, 1358. május 15-én kezdte el írni Fehérváron a Képes Krónika alapszövegét Kálti Márk

    Udvari pap-historikus és székesfehérvári lakos. A Szűz Mária Bazilikában teljesített szolgálatot, és itt, Magyarország ősi koronázó templomában juthatott hozzá régi gesztáinkhoz, krónikáinkhoz, továbbá más írásos forrásaihoz (oklevelek, királyok halálozási jegyzékei), amelyekből művének megírásához merített.

    2024.05.15.
  4. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2024.04.24.