Füstmentes nyár a mezőgazdaságban is - tűzvédelem aratáskor

Több esetben az okozza a bajt, hogy az aratás során a növényi hulladék, rost rátapad a gép alkatrészeinek olajos lerakódásaira, amely a nagy melegben és a folyamatos munkavégzés alatt felhevül és kigyullad. A tűz ilyenkor pillanatokon belül szétterjed a gabonatáblán, a learatott terményben, a tarlón, vagy éppen a munkagépben. A lábon álló gabona mellett nagy értéket képvisel a kombájn is, ezért az aratást végzőknek ismernie kell a tűzmegelőzésére vonatkozó, illetve a tűz esetén követendő szabályokat is.

Az aratási munkálatok közben keletkezett tűzesetek száma 2018-ban az előző évekhez képest csökkent. A tapasztalatok szerint a munkagépek műszaki állapota, a területen dolgozók gondatlansága - mint például a dohányzás, nyílt láng használata - a tüzek leggyakoribb kiváltó oka. Tűzvédelmi szempontból a betakarítási munkák másik veszélyes része a bálázás. A bálázó gépek - hasonlóan a kombájnokhoz - sok kopó, forgó-surlódó alkatrésszel rendelkeznek, amelyek mellett elhalad az igen alacsony gyulladáspontú szalma. Ezek meghibásodásából, elhasználódásából adódó melegedés könnyen tüzet okoz.

A kezdődő, nem kiterjedt tüzek oltására általában elegendőek a kézi tűzoltó készülékek, amelyeket könnyen hozzáférhető helyen kell készenlétben tartani a járművön. A betakarítási munkálatokat csak olyan gépekkel lehet elvégezni, amelyek tűzvédelmi felülvizsgálatát az aratás előtti gépellenőrzésen elvégezték. A vizsgálat tervezett időpontját ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén tíz nappal korábban írásban be kell jelenteni az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, amelynek egy példányát a járművön kell elhelyezni.

Az ellenőrzések alkalmával a katasztrófavédelem munkatársai megvizsgálják többek között a járművek általános műszaki állapotát, az előírt tűzoltó készülékek meglétét, megfelelőségét és karbantartottságát, a kipufogó rendszert és az akkumulátor burkolatát, rögzítettségét, valamint a kombájnoknál a földelő vezeték meglétét és megfelelőségét. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag, a kenőanyag vagy a hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén, hiszen e munka során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng meggyújthat. Gabonatáblán dohányozni még a vezetőfülkében sem szabad. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább tizenöt méterre lehet dohányzó helyet kijelölni, és ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántás kialakítása kötelező. Ugyanilyen védőszántás szükséges akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább tizenöt méter távolságban leállítani.

A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert. A kazalt a vasúti vágánytól legalább száz, közúttól, erdőtől és lábon álló gabonától legalább huszonöt méterre kell elhelyezni.