Egy temetkezés nyomaira bukkantak a Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkert területén

Mától a Királykút Emlékházban látható az egykori koronázóbazilika hiteles makettje

Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király

Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.

Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese

Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.

736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.

684 éve, 1342. július 21-én koronázták magyar királlyá I. (Nagy) Lajost Székesfehérváron

I. Károly király 1342. július 16-án bekövetkezett halála, majd uralkodóhoz méltó temetése után (1342. július 19. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony-bazilika) fia, Lajos herceg lépett a magyar trónra. Az ifjú király tényleg ideális körülmények között lépett trónra: az államkincstár dugig volt az apja uralkodása alatt föltárt nemesfémbányák jövedelmeiből, belső ellenzék lényegében nem létezett, érdemi külső ellenség pedig nem fenyegette az ország határait. 

Véső, kalapács, szív és lélek - a Havranek kőfaragó dinasztia

A Palotai úti kálvária, a felsővárosi Szentháromság emlék, a haleszi vértanúk emlékműve, számos köztéri szobor és dombormű, épületdísz, s történeti temetőink megannyi síremléke mind ugyanabban a műhelyben készült. A Havranek név szinte mindenkinek mond valamit Székesfehérváron, sőt, Fejér megyében. Ismerjük meg közelebbről a várostörténetében jelentős szerepet betöltő családot, annak is kőfaragó tagjait!

124 éve született Schmidl Ferenc, a 38-as székesfehérvári városrendezés atyja

1902. július 6-án született Schmidl Ferenc, a modern Székesfehérvár megálmodója. Szülővárosa 2014-ben róla elnevezett építészeti díjat alapított, amellyel az Építészet Világnapján minden évben azon építészek munkáját ismerik el, akik 1990 után létrejött alkotásukkal hozzájárultak a település városképének fejlődéséhez.

Egy építész alkotásainak tükrében - Fábián Gáspár székesfehérvári munkássága

A Prohászka Ottokár emléktemplom kertjében áll egy mellszobor. Orbán Antal szobrászművész alkotása a fehérvári származású építész, Fábián Gáspár tiszteletére készült. A szobor egyben síremlék is. Itt helyezték el 1990-ben a város hálás fia, „Isten kőmivese” előtt tisztelegve, akinek egyik legfontosabb műve a Vasútvidék plébániatemploma.