Egész nyáron látogatható a Patikamúzeum Kertészkedő szerzetesek című tárlata

A jezsuiták 1688-ban telepedtek le Székesfehérváron, majd 1727-ben megkezdték az iskolai oktatást, amely idővel nagyobb teret, új épületet kívánt. Új rendházuk korábbi épületük felhasználásával, annak közvetlen szomszédságában épült 1742 és 1756 között.

A városi környezetben álló rendház kis alapterületű udvarán kialakított díszkert méltó kiegészítője volt az épületegyüttesnek, teljes mértékben a rendi reprezentációt szolgálta. A díszkertről fennmaradt két tervrajz egyike 1760 körül, a másik pedig már a jezsuita és pálos rend feloszlatása után, 1791-ben készült.

Az udvaron léckerítéssel határoltak le egy közel négyzet alakú teret, amely így alkalmassá vált a korabeli szimmetrikus parterek létrehozására. A közel négyzet alakú térben négy táblára osztott kert terült el. A partermezők külső szegélye virágos vagy gyepes lehetett.

A volutákkal, körívmetszéssel díszített és változatos formákkal áttört szegélybe nyírt örökzöldek, topiáriák is kerültek. A partert palmetta motívummal díszítették, amelynek szegélye a hímzéssel parterben ellemző alacsony nyírt puszpángsövény, belső felülete pedig talán vörös homokkal felszórt lehetett. A parter többi része világos murvafelület volt. A kert középpontjában ácsolt szerkezetű, kör vagy sokszög alaprajzú, zsindellyel fedett filagória helyezkedett el.

A gyógynövények tartósítása gyógykészítmények előállítása, a lepárlás, kivonatkészítés kezdete hazánkban is a középkori kolostorkertekhez kötődött. A 16. században orvos-botanikai kerteket (füvészkertek) alapítottak, a gyógynövény- és drogismeret bevezetésre került az egyetemi oktatásban. Füveskönyvek is készültek, ezekben növényismertetők, valamint a gyógyhatások, javallatok leírása állt. Az első magyar orvos botanikai munka Melius Juhász Péter 1578-ban megjelent Herbarium című könyve volt. A 17. században a mikroszkóp felfedezése nagy lendületet adott a gyógynövények és drogok azonosításához is.

A szerzetesrendek kertjei oktatási, nevelési célokat szolgáltak, melyek az önellátást és az esztétikai élményt is biztosították, de helyet adtak a pihenés és a sport számára is. A tárlat egész nyáron látogatható a múzeum nyitvatartási idejében, a felnőttjegy 700, a kedvezményes belépőjegyek 350 forintba kerülnek.