Avarok Fehérvár térségében - Szücsi Frigyes régész előadására várják az érdeklődőket

„Mondd el fiaidnak!” - a zsidóság múltja Székesfehérváron

A Várkörút és a Rákóczi utca kereszteződésében egy nagy fekete kőtábla emlékeztet az egykori zsinagógára és az 1944-ben elhurcolt zsidóságra. Ha a helyi izraelita közösségről van szó, a legtöbben a vészkorszakot és az azt közvetlenül megelőző éveket idézik fel. Talán azért, mert nem ismerik a korábbi időket, mint ahogy sokan azt sem tudják: ma is létezik hitközség a városban.

Virtuális kirándulás a hajdani öreghegyi nyaralók és présházak környékén

Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.

Mától a Királykút Emlékházban látható az egykori koronázóbazilika hiteles makettje

Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király

Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.

736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.

Fedezze fel Székesfehérvár múltját a Várostörténet rovatban!

Székesfehérvár történelme évszázadokon át formálta nemcsak a várost, hanem az egész országot. A város múltja számtalan izgalmas történetet, különleges helyszínt és kevésbé ismert érdekességet rejt, amelyek ma is ott élnek utcáinkban, épületeinkben és köztereinken.A Várostörténeti írásokat ITT találja!

684 éve, 1342. július 21-én koronázták magyar királlyá I. (Nagy) Lajost Székesfehérváron

I. Károly király 1342. július 16-án bekövetkezett halála, majd uralkodóhoz méltó temetése után (1342. július 19. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony-bazilika) fia, Lajos herceg lépett a magyar trónra. Az ifjú király tényleg ideális körülmények között lépett trónra: az államkincstár dugig volt az apja uralkodása alatt föltárt nemesfémbányák jövedelmeiből, belső ellenzék lényegében nem létezett, érdemi külső ellenség pedig nem fenyegette az ország határait. 

Véső, kalapács, szív és lélek - a Havranek kőfaragó dinasztia

A Palotai úti kálvária, a felsővárosi Szentháromság emlék, a haleszi vértanúk emlékműve, számos köztéri szobor és dombormű, épületdísz, s történeti temetőink megannyi síremléke mind ugyanabban a műhelyben készült. A Havranek név szinte mindenkinek mond valamit Székesfehérváron, sőt, Fejér megyében. Ismerjük meg közelebbről a várostörténetében jelentős szerepet betöltő családot, annak is kőfaragó tagjait!