Avarok Fehérvár térségében - Szücsi Frigyes régész előadására várják az érdeklődőket

Kis irodalmi séta - jeles költők, írók nyomában Székesfehérváron

Székesfehérvár történetében a kultúra, így az irodalom is fontos helyet foglal el. A város számos írónak, költőnek adott otthont. Néhányan heteket, mások hónapokat, sőt, éveket töltöttek itt. Egyesek életük jelentős részét a városban élték le. Emléküket ma táblák és szobrok, sőt, utca- és térneveink is őrzik.

A 483 éve hősi halált halt Varkocs Györgyre emlékeztek Székesfehérváron

Csendes koszorúzást tartottak csütörtökön délelőtt Székesfehérvár Belvárosában Varkocs György tiszteletére. Székesfehérvár hős várkapitánya 1543. szeptember 3-án, a törökök ellen vívott küzdelemben vesztette életét.

Székesfehérvár bölcsőtől a sírig - 1031. szeptember 2-án hunyt el Szent Imre herceg

Az Intelmekben testet öltő atyai gondoskodás dacára a „legfőbb hatalom” másként döntött: István királynak, az apának meg kellett érnie felnőtt fia elvesztését is. Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg.

Túrózsák, Máriavölgy, millennium – Öreghegyi emlékek a XX. századból

Székesfehérvár legrégebbi szőlőhegye ma is kiváló termőterület, de mára sokkal inkább lakott, sűrűn beépített városrészként él a köztudatban. Az építkezések a múlt században indultak meg igazán, amikor a város vezetése felhagyott a kintlakás több évszázados tiltásával, 1929-ben pedig az addigi dűlőutak a trianoni békediktátum által elszakított felvidéki települések nevét kapták. A présházak és nyaralók mellett megjelentek a lakóházak, s ez magával hozta az iskolaépítéseket.

Szent István ünnepi éve Fehérváron a 30-as években - szoborállítás, építkezések, országgyűlés

A koronázó város az elmúlt 1000 esztendőben hűségesen ápolta Szent István király emlékét, kiemelve történelmi érdemeit, államalapító uralkodói művét. Ennek legnagyobb eseménysorozata 1936-1938 között zajlott, de korábban és később is számos, a szent király emlékezetéhez kapcsolódó példát találunk a helyi emlékezetpolitikában.

1038. augusztus 15-én hunyt el Szent István király

Szűz Mária mennybevitelének napja, augusztus 15-e a katolikus egyház legjelentősebb Mária-ünnepe. Az egyetemes (katolikus) kereszténység Mária-alakja Magyarországon sajátos magyar névvel és jelentésárnyalattal gazdagodott: a Nagyboldogasszony elnevezés ősvallási hagyatékot is tükröz, emellett az új vallás meghatározta kultúrkörben Szűz Mária szakrális politikai (fő)szerepet kapott, Magyarország égi védelmezője, patrónája lett. Az ő ünnepén halt meg az 1038. esztendőben az, akinek mindezt így rendelte: István király.

Modern és praktikus – Kotsis Iván fehérvári épületei

Amikor a székesfehérvári városvezetés, élén Csitáry G. Emil polgármesterrel, az 1930-as évek elején több évtizednyi huzavona után elhatározta a Városháza bővítését, a két fiatal építész, Molnár Tibor és Schmidl Ferenc nagy lelkesedéssel fogadták a feladatot. Azt azonban tudták, hogy a munkálatok megtervezéséhez egy nagy tapasztalattal bíró szaktekintélyre van szükség, aki a tudása mellett a nevét is adja a vállalkozáshoz. 

„Mondd el fiaidnak!” - a zsidóság múltja Székesfehérváron

A Várkörút és a Rákóczi utca kereszteződésében egy nagy fekete kőtábla emlékeztet az egykori zsinagógára és az 1944-ben elhurcolt zsidóságra. Ha a helyi izraelita közösségről van szó, a legtöbben a vészkorszakot és az azt közvetlenül megelőző éveket idézik fel. Talán azért, mert nem ismerik a korábbi időket, mint ahogy sokan azt sem tudják: ma is létezik hitközség a városban.