Árpád-házi királyokról és a korabeli Magyarország előkelőiről a Vörösmarty Mihály Könyvtárban

A könyvtárban hétfőn este egy olyan előadássorozat vette kezdetét, mely az Aranybulla Emlékév tudományos hátterét is segít megismerni. Az Aranybulla kibocsátása mellett azonban annak a nyolcszáz évvel ezelőtti világnak a megismerése is fontos számunkra, melyben Székesfehérvár szerepe megkérdőjelezhetetlen és meghatározó volt – mondta dr. Cser-Palkovics András polgármester.

A Vörösmarty Mihály Könyvtár Aranybulla Emlékévhez kapcsolódó programsorozatának első előadásának résztvevőit dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntötte.

Köszönetet mondott a könyvtárnak, hogy csatlakozott az Aranybulla Emlékévhez. Mint mondta, szeretnének minél több embert megszólítani az emlékévben, és ennek része az is, hogy megismerhető legyen a tudományos háttér, hiszen az Aranybulla egy különleges jogi okirat, és a világ jogtörténete szempontjából is egy meghatározó dokumentumról van szó.

Font Márta az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulóján arról is beszélt rendkívül érdekes előadásában, hogy a magyar királyok nem egymagukban irányították az országot. Volt királyi tanács vagy IV. Béla korában a leghűségesebb bárók köre. Róluk ugyan kevesebbet tudunk, de a mindennapok valóságához hozzátartoztak.

Szó esett arról is, hogy a dinasztikus házasságok nagyon fontosak voltak a korban, ugyanis a királyi hatalom erősségéhez nagyban hozzájárult, hogy külföldről hozták a feleségeiket, és nem a magyarországi „elitből” választották. Európából szinte mindenhonnan érkeztek királynék a korban, ami egy nagy kapcsolatrendszer is volt egyben. Ezeken a dinasztikus szálakon keresztül találták meg azokat a kötődéseket, amik támaszul vagy éppen segítségül szolgálhattak.

A királyi tanácsról is sok mindent megtudhatott a népes hallgatóság, mely valóban egy fontos intézmény volt már Szent István korában is. Szent királyunk intelmeinek hetedik fejezete is a tanács fontosságáról szól, azonban nagyon keveset tudunk arról, hogyan is működtette ezt az uralkodó. Annyi azonban bizonyos, hogy a király nevezte ki a tagjait, és amikor korabeli oklevelek jelentek meg, azokon feltüntették a jelenlévők listáját, azokat, akik hallották azt, ami elhangzott. A történész a királyi udvar pozícióiról és azok változásairól, az egyes tisztségek jogköreiről is beszélt, és áttekintést adott a 12. századi uralkodók közötti konfliktusokról is.

A Vörösmarty Mihály Könyvtár következő történelemtudományi programja Zsoldos Attila előadása lesz, mely az Anjou-korral foglalkozik majd. A történész, akadémikus, középkorkutató kutatási területe az Árpád- és Anjou-kori Magyarország politika- és társadalomtörténete. Az előadássorozat harmadik részeként pedig Mezey Barna jogtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora tart előadást az Aranybulláról. A könyvtár ezenkívül helyismereti tábort is szervez fiataloknak, Aranybulla-kvízt készít honlapján, és összegyűjtik az Aranybulla Emlékévben keletkező tartalmakat, ezeket archiválják és böngészhetővé teszik majd.