2. Várostörténet

A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet története - könyvbemutató február 12-én

A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet történetét dolgozza fel az a kötet, melyet a Prohászka-templom plébániájának közösségi terében mutatnak be február 12-én 17.30 órai kezdettel. 
2026.02.11. 07:06 |
A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet története - könyvbemutató február 12-én

A mára elfeledett intézményben egykor bűnöző életmódot folytató fiúkat oktattak és neveltek, a hiánypótló könyvből a javítóintézet múltját és a társadalomban betöltött szerepét ismerhetik meg az olvasók. A belépés ingyenes, a kötet a helyszínen megvásárolható.

Bernáth Gábor könyve egyaránt szól a helytörténet iránt érdeklődőknek, a történelemkedvelőknek és mindazoknak, akik szeretnék jobban megérteni a 19–20. század fordulójának társadalmi folyamatait. A kötet megjelenését a Lánczos Kornél - Szekfű Gyula Ösztöndíj támogatta.

A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet működése 1894. augusztus 1-jén kezdődött és 1944-ig tartott. Elsődleges feladata volt a társadalom perifériájára szorult, bűnöző életmódot folytató fiúk nevelése, oktatása. Az intézmény az 50 év alatt meghatározó szerepet töltött be a korabeli gyermekvédelmi és javító-nevelő hálózatban.

A kötet második székesfehérvári bemutatója a Prohászka-templom plébániájának közösségi terében lesz február 12-én, csütörtökön 17.30 órai kezdettel, a bejárat a Kaszap István nyughelye felé vezető sikátorból nyílik. A szerző Váczi Márk helytörténésszel beszélget a kutatás folyamatáról, a feltárt, különleges forrásokról, valamint a kötet megszületésének körülményeiről.

Várostörténet

Összes

  1. Kotsis Iván fehérvári épületei

    Amikor a székesfehérvári városvezetés, élén Csitáry G. Emil polgármesterrel, az 1930-as évek elején több évtizednyi huzavona után elhatározta a Városháza bővítését, a két fiatal építész, Molnár Tibor és Schmidl Ferenc nagy lelkesedéssel fogadták a feladatot. Azt azonban tudták, hogy a munkálatok megtervezéséhez egy nagy tapasztalattal bíró szaktekintélyre van szükség, aki a tudása mellett a nevét is adja a vállalkozáshoz. 

    2026.08.10.

  2. „Mondd el fiaidnak!”

    A Várkörút és a Rákóczi utca kereszteződésében egy nagy fekete kőtábla emlékeztet az egykori zsinagógára és az 1944-ben elhurcolt zsidóságra. Ha a helyi izraelita közösségről van szó, a legtöbben a vészkorszakot és az azt közvetlenül megelőző éveket idézik fel. Talán azért, mert nem ismerik a korábbi időket, mint ahogy sokan azt sem tudják: ma is létezik hitközség a városban.

    2026.08.06.

  3. A hajdani öreghegyi nyaralókról

    Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.

    2026.08.02.

  4. Királykúton a makett

    Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

    2026.07.30.