A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet története - könyvbemutató február 12-én

A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet történetét dolgozza fel az a kötet, melyet a Prohászka-templom plébániájának közösségi terében mutatnak be február 12-én 17.30 órai kezdettel. 
2026.02.11. 07:06 |
A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet története - könyvbemutató február 12-én

A mára elfeledett intézményben egykor bűnöző életmódot folytató fiúkat oktattak és neveltek, a hiánypótló könyvből a javítóintézet múltját és a társadalomban betöltött szerepét ismerhetik meg az olvasók. A belépés ingyenes, a kötet a helyszínen megvásárolható.

Bernáth Gábor könyve egyaránt szól a helytörténet iránt érdeklődőknek, a történelemkedvelőknek és mindazoknak, akik szeretnék jobban megérteni a 19–20. század fordulójának társadalmi folyamatait. A kötet megjelenését a Lánczos Kornél - Szekfű Gyula Ösztöndíj támogatta.

A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet működése 1894. augusztus 1-jén kezdődött és 1944-ig tartott. Elsődleges feladata volt a társadalom perifériájára szorult, bűnöző életmódot folytató fiúk nevelése, oktatása. Az intézmény az 50 év alatt meghatározó szerepet töltött be a korabeli gyermekvédelmi és javító-nevelő hálózatban.

A kötet második székesfehérvári bemutatója a Prohászka-templom plébániájának közösségi terében lesz február 12-én, csütörtökön 17.30 órai kezdettel, a bejárat a Kaszap István nyughelye felé vezető sikátorból nyílik. A szerző Váczi Márk helytörténésszel beszélget a kutatás folyamatáról, a feltárt, különleges forrásokról, valamint a kötet megszületésének körülményeiről.

Várostörténet

  1. Az utolsó magyar születésű király

    1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.

    2026.11.11.
  2. 500 éve temették el II. Lajost

    A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.

    2026.11.10.
  3. Felsővárosi történelem

    Székesfehérváron a török alóli felszabadítás a legnagyobb pusztítást a Budai külvárosban tette: a blokád és a hadműveletek is menekülésre késztették a lakosságot. Ezzel kapcsolatos az 1686-os nagy tűzvész. A Rákóczi-féle felkelés idején kezdett újjátelepülni főként a környék uradalmaiból származó jobbágyokkal, de a harcok során hamarosan felégették, s 1712-ben a tanács lebonttatta a rebellis időkben felhúzott földkunyhókat.

    2026.11.09.
  4. Kovács Jenőre emlékeztek

    Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kovács Jenő, Székesfehérvár köztiszteletben álló, kedvelt órásmestere, akinek munkáját lépten-nyomon őrzi a Belváros. Családjának tagjai, barátai, tisztelői rá emlékeztek vasárnap este a Kossuth udvarban. Az ünnepségen Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester idézte fel a mester alakját, városgyarapító munkásságát.

    2026.11.08.