A hős vicekapitányra, Wathay Ferencre emlékeztek

A hagyományokhoz hűen, katonai tiszteletadás mellett emlékeztek meg Székesfehérvár 1601-es, török uralom alóli ideiglenes felszabadításáról kedden a Prohászka ligetben. Az ünnepségen dr. Vizi László Tamás PhD történész mondott beszédet, majd az emlékezők koszorúzással tisztelegtek a várvédő kapitány emléke előtt.
2023.09.19. 18:55 |
A hős vicekapitányra, Wathay Ferencre emlékeztek

A Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület 2011 óta évről évre megemlékezik névadójáról, a végvári vitézről, aki Székesfehérvár alkapitánya volt.

A 455 éve született Wathay Ferenc – egykori vicekapitány – nevéhez kötődik Székesfehérvár 1601-es visszafoglalása a törököktől. Az ünnepséget katonai tiszteletadás mellett rendezték meg a Prohászka ligetben. Wathay Ferenc 455 évvel ezelőtt, 1568. szeptember 24-én született Vágon. Édesapja várkapitányként szolgált, a fiatal Wathay Ferenc pedig már tizenhét éves korában fegyvert ragadott – idézte fel a vicekapitány életét Berdó Gábor Károly, a Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület elnöke a megemlékezésen. Wathay közel 20 év katonai szolgálat után lett az 1601. szeptember 21-én ideiglenesen visszafoglalt Székesfehérvár vicekapitánya. Az életéről szóló utolsó bejegyzések 1609-re tehetőek.

A Hugarikum együttesnek a végvári vitézek életét idéző zenés műsorát követően dr. Vizi László Tamás Phd történész mondott megemlékező beszédet.

A XVII. század meglehetősen vérzivataros esztendőkkel köszöntött be a Magyar Királyságra és Székesfehérvár városára. A 15 éves háború eléggé megtépázta a keresztény zászlókat. Elesett Eger, Győr és Kanizsa is. Így amikor az 1601-es hadiévet elkezdték tervezni az udvari haditanácsban, akkor alapvetően két koncepció körvonalazódott. Az első elképzelés valósult meg végül, amely szerint a keresztény haderők két nagy hadoszlopra válva Kanizsa és Székesfehérvár visszavételére indultak – kezdte a történelmi eseményekre visszatekintő beszédét dr. Vizi László Tamás PhD, a Kodolányi János Egyetem megbízott rektora. A történész szemléletes előadásában Székesfehérvár ideiglenes visszafoglalását idézte fel. „Amikor az 1601-1602-es emlékeket felidézzük – Székesfehérvár borzalmas heteit, hónapjait, az öldöklő küzdelmet, a város többszöri kifosztását, a királyi koronázó templom romba dőlését – akkor egyrészt vérzik a szívünk, másrészt büszkék vagyunk katonáira. Büszkék vagyunk azokra a hősökre, akik életüket áldozták azért, hogy Székesfehérvárra ismét kikerüljön a kereszt és lekerüljön a félhold.”

A várvédő Wathay Ferencről szólva elmondta, a kapitány fantasztikus munkát hagyott örökül nekünk: önéletírását és a Székesfejérvár veszésérül való história című munkáját, amely az egyik legpontosabb és legfontosabb forrása a vár második, 1602-es török ostromának. „Amikor székesfehérváriként elmegyek e szobor mellett, akkor emlékezem Wathay Ferencre, azokra a hősökre, akik vérüket áldozták, valamint tiszteletemet teszem a 90 éve felavatott szobor készítője (Lux Elek) és Sobor Antal tanár úr emléke előtt is, aki a kapitány életét, A hosszú háború című munkájában megírta. Minden székesfehérvárinak örökül hagyva Wathay Ferenc emlékét. Dicsőség a hősöknek! Köszönet és tisztelet mindazoknak, akik a hősök emlékét ápolják.” – zárta ünnepi beszédét a történész.

Különleges eseménnyel folytatódott az ünnepség: Muha-Guts Pál Viktor, Wathay-leszármazott, a Nemzetközi és Kárpát-Medencei Szent Korona Apostoli Nemes-Vitéz-Lovagrend Nagymestere zászlószalagot kötött a Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület zászlajára. A megemlékezés koszorúzással zárult, amelyen Székesfehérvár nevében Lehrner Zsolt alpolgármester, a városban szolgáló katonai szervezetek és a hagyományőrző civilek képviselői, valamint a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Árpád és Hunyadi technikumában tanuló kadétok tisztelegtek a vicekapitány emléke előtt.

Várostörténet

  1. Századeleji pillanatképek

    Legendaszámba megy a történet, amely szerint a Székesfehérvári Egyházmegye 15. főpásztora első hivatalos útján a hajnali vonattal érkezett a városba, majd besétált a Püspöki palotába, ahol csak a csodálkozó portást találta. Puritán ember volt, és az maradt élete végéig.

    2026.01.30.
  2. Városrészek címerei

    Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.

    2026.01.26.
  3. Egy gimnázium első 200 éve

    Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.

    2026.01.22.
  4. Az utolsó aranyágacska

    A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.

    2026.01.15.