A hős vicekapitányra, Wathay Ferencre emlékeztek

A hagyományokhoz hűen, katonai tiszteletadás mellett emlékeztek meg Székesfehérvár 1601-es, török uralom alóli ideiglenes felszabadításáról kedden a Prohászka ligetben. Az ünnepségen dr. Vizi László Tamás PhD történész mondott beszédet, majd az emlékezők koszorúzással tisztelegtek a várvédő kapitány emléke előtt.
2023.09.19. 18:55 |
A hős vicekapitányra, Wathay Ferencre emlékeztek

A Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület 2011 óta évről évre megemlékezik névadójáról, a végvári vitézről, aki Székesfehérvár alkapitánya volt.

A 455 éve született Wathay Ferenc – egykori vicekapitány – nevéhez kötődik Székesfehérvár 1601-es visszafoglalása a törököktől. Az ünnepséget katonai tiszteletadás mellett rendezték meg a Prohászka ligetben. Wathay Ferenc 455 évvel ezelőtt, 1568. szeptember 24-én született Vágon. Édesapja várkapitányként szolgált, a fiatal Wathay Ferenc pedig már tizenhét éves korában fegyvert ragadott – idézte fel a vicekapitány életét Berdó Gábor Károly, a Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület elnöke a megemlékezésen. Wathay közel 20 év katonai szolgálat után lett az 1601. szeptember 21-én ideiglenesen visszafoglalt Székesfehérvár vicekapitánya. Az életéről szóló utolsó bejegyzések 1609-re tehetőek.

A Hugarikum együttesnek a végvári vitézek életét idéző zenés műsorát követően dr. Vizi László Tamás Phd történész mondott megemlékező beszédet.

A XVII. század meglehetősen vérzivataros esztendőkkel köszöntött be a Magyar Királyságra és Székesfehérvár városára. A 15 éves háború eléggé megtépázta a keresztény zászlókat. Elesett Eger, Győr és Kanizsa is. Így amikor az 1601-es hadiévet elkezdték tervezni az udvari haditanácsban, akkor alapvetően két koncepció körvonalazódott. Az első elképzelés valósult meg végül, amely szerint a keresztény haderők két nagy hadoszlopra válva Kanizsa és Székesfehérvár visszavételére indultak – kezdte a történelmi eseményekre visszatekintő beszédét dr. Vizi László Tamás PhD, a Kodolányi János Egyetem megbízott rektora. A történész szemléletes előadásában Székesfehérvár ideiglenes visszafoglalását idézte fel. „Amikor az 1601-1602-es emlékeket felidézzük – Székesfehérvár borzalmas heteit, hónapjait, az öldöklő küzdelmet, a város többszöri kifosztását, a királyi koronázó templom romba dőlését – akkor egyrészt vérzik a szívünk, másrészt büszkék vagyunk katonáira. Büszkék vagyunk azokra a hősökre, akik életüket áldozták azért, hogy Székesfehérvárra ismét kikerüljön a kereszt és lekerüljön a félhold.”

A várvédő Wathay Ferencről szólva elmondta, a kapitány fantasztikus munkát hagyott örökül nekünk: önéletírását és a Székesfejérvár veszésérül való história című munkáját, amely az egyik legpontosabb és legfontosabb forrása a vár második, 1602-es török ostromának. „Amikor székesfehérváriként elmegyek e szobor mellett, akkor emlékezem Wathay Ferencre, azokra a hősökre, akik vérüket áldozták, valamint tiszteletemet teszem a 90 éve felavatott szobor készítője (Lux Elek) és Sobor Antal tanár úr emléke előtt is, aki a kapitány életét, A hosszú háború című munkájában megírta. Minden székesfehérvárinak örökül hagyva Wathay Ferenc emlékét. Dicsőség a hősöknek! Köszönet és tisztelet mindazoknak, akik a hősök emlékét ápolják.” – zárta ünnepi beszédét a történész.

Különleges eseménnyel folytatódott az ünnepség: Muha-Guts Pál Viktor, Wathay-leszármazott, a Nemzetközi és Kárpát-Medencei Szent Korona Apostoli Nemes-Vitéz-Lovagrend Nagymestere zászlószalagot kötött a Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület zászlajára. A megemlékezés koszorúzással zárult, amelyen Székesfehérvár nevében Lehrner Zsolt alpolgármester, a városban szolgáló katonai szervezetek és a hagyományőrző civilek képviselői, valamint a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Árpád és Hunyadi technikumában tanuló kadétok tisztelegtek a vicekapitány emléke előtt.

Várostörténet

  1. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.
  2. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.
  3. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.
  4. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2026.04.24.