A hős vicekapitányra, Wathay Ferencre emlékeztek

A hagyományokhoz hűen, katonai tiszteletadás mellett emlékeztek meg Székesfehérvár 1601-es, török uralom alóli ideiglenes felszabadításáról kedden a Prohászka ligetben. Az ünnepségen dr. Vizi László Tamás PhD történész mondott beszédet, majd az emlékezők koszorúzással tisztelegtek a várvédő kapitány emléke előtt.
2023.09.19. 18:55 |
A hős vicekapitányra, Wathay Ferencre emlékeztek

A Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület 2011 óta évről évre megemlékezik névadójáról, a végvári vitézről, aki Székesfehérvár alkapitánya volt.

A 455 éve született Wathay Ferenc – egykori vicekapitány – nevéhez kötődik Székesfehérvár 1601-es visszafoglalása a törököktől. Az ünnepséget katonai tiszteletadás mellett rendezték meg a Prohászka ligetben. Wathay Ferenc 455 évvel ezelőtt, 1568. szeptember 24-én született Vágon. Édesapja várkapitányként szolgált, a fiatal Wathay Ferenc pedig már tizenhét éves korában fegyvert ragadott – idézte fel a vicekapitány életét Berdó Gábor Károly, a Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület elnöke a megemlékezésen. Wathay közel 20 év katonai szolgálat után lett az 1601. szeptember 21-én ideiglenesen visszafoglalt Székesfehérvár vicekapitánya. Az életéről szóló utolsó bejegyzések 1609-re tehetőek.

A Hugarikum együttesnek a végvári vitézek életét idéző zenés műsorát követően dr. Vizi László Tamás Phd történész mondott megemlékező beszédet.

A XVII. század meglehetősen vérzivataros esztendőkkel köszöntött be a Magyar Királyságra és Székesfehérvár városára. A 15 éves háború eléggé megtépázta a keresztény zászlókat. Elesett Eger, Győr és Kanizsa is. Így amikor az 1601-es hadiévet elkezdték tervezni az udvari haditanácsban, akkor alapvetően két koncepció körvonalazódott. Az első elképzelés valósult meg végül, amely szerint a keresztény haderők két nagy hadoszlopra válva Kanizsa és Székesfehérvár visszavételére indultak – kezdte a történelmi eseményekre visszatekintő beszédét dr. Vizi László Tamás PhD, a Kodolányi János Egyetem megbízott rektora. A történész szemléletes előadásában Székesfehérvár ideiglenes visszafoglalását idézte fel. „Amikor az 1601-1602-es emlékeket felidézzük – Székesfehérvár borzalmas heteit, hónapjait, az öldöklő küzdelmet, a város többszöri kifosztását, a királyi koronázó templom romba dőlését – akkor egyrészt vérzik a szívünk, másrészt büszkék vagyunk katonáira. Büszkék vagyunk azokra a hősökre, akik életüket áldozták azért, hogy Székesfehérvárra ismét kikerüljön a kereszt és lekerüljön a félhold.”

A várvédő Wathay Ferencről szólva elmondta, a kapitány fantasztikus munkát hagyott örökül nekünk: önéletírását és a Székesfejérvár veszésérül való história című munkáját, amely az egyik legpontosabb és legfontosabb forrása a vár második, 1602-es török ostromának. „Amikor székesfehérváriként elmegyek e szobor mellett, akkor emlékezem Wathay Ferencre, azokra a hősökre, akik vérüket áldozták, valamint tiszteletemet teszem a 90 éve felavatott szobor készítője (Lux Elek) és Sobor Antal tanár úr emléke előtt is, aki a kapitány életét, A hosszú háború című munkájában megírta. Minden székesfehérvárinak örökül hagyva Wathay Ferenc emlékét. Dicsőség a hősöknek! Köszönet és tisztelet mindazoknak, akik a hősök emlékét ápolják.” – zárta ünnepi beszédét a történész.

Különleges eseménnyel folytatódott az ünnepség: Muha-Guts Pál Viktor, Wathay-leszármazott, a Nemzetközi és Kárpát-Medencei Szent Korona Apostoli Nemes-Vitéz-Lovagrend Nagymestere zászlószalagot kötött a Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület zászlajára. A megemlékezés koszorúzással zárult, amelyen Székesfehérvár nevében Lehrner Zsolt alpolgármester, a városban szolgáló katonai szervezetek és a hagyományőrző civilek képviselői, valamint a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Árpád és Hunyadi technikumában tanuló kadétok tisztelegtek a vicekapitány emléke előtt.

Várostörténet

  1. 861 éve volt a fehérvári csata

    Vannak az Árpád-kori magyar történelem ismétlődő jelenségei között is különleges mozzanatok, szép számmal. Ilyen az alább következő esetrajzolat, amely egy rokoni viszályba enged bepillantani. Jóllehet az Árpád-ház tagjai között gyakran ütötte fel a fejét hatalmi harc, trónviszály, de 1163 nyarának fejleménye több szempontból igen egyedinek mondható. 

    2024.06.19.
  2. László Gyula régészprofesszorra emlékezik a Várostörténeti Kutatóközpont

    26 éve, 1998. június 17-én hunyt el László Gyula régészprofesszor, a „kettős honfoglalás” elméletének megalkotója. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Szabados György írásával emlékezik a professzorra.

    2024.06.18.
  3. Fehérvár a Nagy Háborúban

    Az I. világháború Székesfehérvárhoz kapcsolódó eseményeit, szereplőit, történéseit mutatja be a Városi Levéltár és Kutatóintézet új előadássorozata. A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvánnyal közös sorozat első részében az I. világháború hadszinterein működő tábori lelkészi szolgálatot ismerhetik meg az érdeklődők június 6-án, csütörtökön 17 órától a Városi Levéltár Szekfű Gyula termében, a Zichy liget - Malom utca sarkán.

    2024.05.31.
  4. II. András koronázására emlékezünk

    1205. májusában két ünnepi eseménynek voltak tanúi azok, akik bebocsáttatást nyertek a Szűz Mária Bazilika falai közé. Előbb egy gyermekkirálynak, III. Lászlónak adták meg a végtisztességet, akit az Árpád-házi uralkodók közül utolsóként temettek el Székesfehérvárott. Május 29-én viszont már nem a vég, hanem az új kezdet került az érdeklődés középpontjába. Ezen a napon koronáztak királlyá egy harmincas évei elején járó fiatal férfiút, aki már nagyon várta ezt a pillanatot.

    2024.05.28.