-
Az utolsó aranyágacska
A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.
2026.01.15. -
Egy szoborállítás előzményei
Székesfehérvár mindig is büszkén vallotta magát Szent István városának, ám elsőként megkoronázott uralkodónkra nagyon sokáig nem emlékeztetett köztéri alkotás. A szoborállítás gondolata csak a 19. század végén merült fel komolyan, ám érdemi tettek ezt sem követték és az elképzelés csak 1938-ban valósult meg.
2026.01.15. -
Hat harangja és kivilágított toronyórája volt már a Felsővárosi templomnak a századelőn
A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben templomnak minősítették. 1778-ban pedig Szabó József lett a felsővárosiak első plébánosa, amikor a Belvárosi és a Felsővárosi plébánia, közel azonos létszámmal különvált. A templom története példája annak is, hogy milyen összetartó közössége volt a Felsővárosnak.
2026.01.15. -
Régi idők telei Fehérváron
Még szinte fel sem fogtuk, hogy elkezdődött az új esztendő, máris meglepett minket egy kiadós havazás. Ilyenkor lehet igazán nagyokat szánkózni, a Zichy ligetben még hangulatosabb a korcsolyázás, és végre a gyerekek is látnak igazán szép mennyiségű téli csapadékot. Alábbi írásunkban a régi idők fehérvári teleiről gyűjtöttünk össze sok érdekességet.
2026.01.07.
82 éve ezen a napon volt vitézavatás Székesfehérváron
Az 1938-as székesfehérvári avatás volt egyben az utolsó ünnepélyes vitézavatás is. Ezt követően általában már nem a kormányzó, hanem nevében a Vitézi Rend törzs- vagy székkapitánya avatta fel a jelölteket, kisebb csoportokban vagy egyénileg.
Korábban, 1921–1930 között rendszeresen, évente tartottak ünnepélyes vitézavatást Horthy Miklós kormányzó jelenlétében, az 1930. májusi pótavatást követően azonban csak 1934-ben, 1936-ban és 1938-ban tartottak ilyen rendezvényt. A vitézavatás hagyományos helyszíne a Margitsziget volt, 1938-ban kifejezetten az emlékévre és a város történelmi múltjára való tekintettel helyezték az ünnepélyt az 1930-as években modern nagyvárossá fejlődött Székesfehérvárra. (A videóban 6:50-nél kezdődik a vitézavatásról készült film)
Az 1938-as vitézavatás pompájában messze felülmúlta a korábbiakat. A kormányzó és családja (felesége és fiai), valamint kísérőik a Turán nevű kormányzói különvonattal érkeztek a virággal, lobogókkal, nemzeti színű drapériákkal és címerrel gazdagon ékesített székesfehérvári állomásra, miközben a katonazenekar a himnuszt játszotta. Fogadásukra kivonult a díszszázad, és számos polgári előkelőség, többek között Hóman Bálint, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, gróf Széchenyi Viktor megyei főispán, Havranek József alispán és Csitáry G. Emil, a város polgármestere. A kormányzó és kísérete felvirágozott és fellobogózott útvonalon haladva fogatokon érkezett az avatás helyszínére, az emlékévre kialakított, a magyar királyok koronázó templomának maradványait őrző Romkertbe. Az itt felállított díszemelvényen József főherceg és fia, József Ferenc főherceg mellett az ország minden részéből érkező előkelőségek foglaltak helyet.
Maga a vitézavatás a korábbi évek gyakorlatának megfelelően zajlott le, hangulatát mégis emelkedettebbé tette a kormányzó érkezésekor megszólaló harsonaszó, és az ország minden részéből összegyűjtött több ezer fehér postagalamb, amelyeket meghatározott időközönként csapatosan engedtek fel. Az ünnepség alkalmával összesen 1903 (más adatok szerint 1908) személyt avattak fel. A kormányzó aznap tette le a Vitézi Székház alapkövét is, amelynek később elkészült épületét Aba Novák Vilmos falfestményével díszítették.
Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette.