2. Várostörténet

82 éve ezen a napon volt vitézavatás Székesfehérváron

I. (Szent) István király (1001–1038) halálának 900. évfordulójára a magyar katolikus egyház jubileumi évet, a magyar állam emlékévet hirdetett. Az utóbbi keretében 1938-ban megtartott számos nagyívű rendezvény közül az emlékév első országos jelentőségű eseménye a május 22-én, vasárnap megtartott székesfehérvári vitézavatás volt.
2020.05.22. 21:41 |
82 éve ezen a napon volt vitézavatás Székesfehérváron

Az 1938-as székesfehérvári avatás volt egyben az utolsó ünnepélyes vitézavatás is. Ezt követően általában már nem a kormányzó, hanem nevében a Vitézi Rend törzs- vagy székkapitánya avatta fel a jelölteket, kisebb csoportokban vagy egyénileg.

Korábban, 1921–1930 között rendszeresen, évente tartottak ünnepélyes vitézavatást Horthy Miklós kormányzó jelenlétében, az 1930. májusi pótavatást követően azonban csak 1934-ben, 1936-ban és 1938-ban tartottak ilyen rendezvényt. A vitézavatás hagyományos helyszíne a Margitsziget volt, 1938-ban kifejezetten az emlékévre és a város történelmi múltjára való tekintettel helyezték az ünnepélyt az 1930-as években modern nagyvárossá fejlődött Székesfehérvárra. (A videóban 6:50-nél kezdődik a vitézavatásról készült film)


Az 1938-as vitézavatás pompájában messze felülmúlta a korábbiakat. A kormányzó és családja (felesége és fiai), valamint kísérőik a Turán nevű kormányzói különvonattal érkeztek a virággal, lobogókkal, nemzeti színű drapériákkal és címerrel gazdagon ékesített székesfehérvári állomásra, miközben a katonazenekar a himnuszt játszotta. Fogadásukra kivonult a díszszázad, és számos polgári előkelőség, többek között Hóman Bálint, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, gróf Széchenyi Viktor megyei főispán, Havranek József alispán és Csitáry G. Emil, a város polgármestere. A kormányzó és kísérete felvirágozott és fellobogózott útvonalon haladva fogatokon érkezett az avatás helyszínére, az emlékévre kialakított, a magyar királyok koronázó templomának maradványait őrző Romkertbe. Az itt felállított díszemelvényen József főherceg és fia, József Ferenc főherceg mellett az ország minden részéből érkező előkelőségek foglaltak helyet.

Maga a vitézavatás a korábbi évek gyakorlatának megfelelően zajlott le, hangulatát mégis emelkedettebbé tette a kormányzó érkezésekor megszólaló harsonaszó, és az ország minden részéből összegyűjtött több ezer fehér postagalamb, amelyeket meghatározott időközönként csapatosan engedtek fel. Az ünnepség alkalmával összesen 1903 (más adatok szerint 1908) személyt avattak fel. A kormányzó aznap tette le a Vitézi Székház alapkövét is, amelynek később elkészült épületét Aba Novák Vilmos falfestményével díszítették.

Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette.

Várostörténet

Összes

  1. Századeleji pillanatképek

    Legendaszámba megy a történet, amely szerint a Székesfehérvári Egyházmegye 15. főpásztora első hivatalos útján a hajnali vonattal érkezett a városba, majd besétált a Püspöki palotába, ahol csak a csodálkozó portást találta. Puritán ember volt, és az maradt élete végéig.

    2026.01.30.

  2. Városrészek címerei

    Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.

    2026.01.26.

  3. Egy gimnázium első 200 éve

    Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.

    2026.01.22.

  4. Az utolsó aranyágacska

    A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.

    2026.01.15.