2. Várostörténet

Városrészek címerei - új előadássorozat indul Székesfehérváron

Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.
2026.01.26. 07:18 |
Városrészek címerei - új előadássorozat indul Székesfehérváron

Mit mesélnek a városrészek címerei? Milyen jelentése van egy-egy motívumnak, színnek vagy alaknak, és hogyan kapcsolódnak ezek a hely múltjához, közösségéhez, identitásához?

Január 29-én csütörtökön 16 órakor a Feketehegy-Szárazréti Kultúrudvarban lesz az előadás, a Farkasvermi út 2. szám alatt.

Szászi József címertan-kutató előadásán ezekre a kérdésekre is választ kapunk, miközben közelebb kerülünk Székesfehérvár városrészeinek történetéhez és jelképrendszeréhez.

Várostörténet

Összes

  1. Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese

    Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.

    2026.07.27.

  2. 736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

    II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.

    2026.07.23.

  3. Fedezze fel Székesfehérvár múltját

    Székesfehérvár történelme évszázadokon át formálta nemcsak a várost, hanem az egész országot. A város múltja számtalan izgalmas történetet, különleges helyszínt és kevésbé ismert érdekességet rejt, amelyek ma is ott élnek utcáinkban, épületeinkben és köztereinken.A Várostörténeti írásokat ITT találja!

    2026.07.21.

  4. 684 éve koronázták I. Nagy Lajost

    I. Károly király 1342. július 16-án bekövetkezett halála, majd uralkodóhoz méltó temetése után (1342. július 19. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony-bazilika) fia, Lajos herceg lépett a magyar trónra. Az ifjú király tényleg ideális körülmények között lépett trónra: az államkincstár dugig volt az apja uralkodása alatt föltárt nemesfémbányák jövedelmeiből, belső ellenzék lényegében nem létezett, érdemi külső ellenség pedig nem fenyegette az ország határait. 

    2026.07.21.