Városismereti séták Fehérváron a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont szervezésében

A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont ebben az évben is megszervezi hagyományos városismereti sétáit. A hat részből álló sorozat sétáin az érdeklődők megismerhetik Székesfehérvár történetének jelentős emlékeit és nevezetes helyszíneit. 2025. április 23-án szerdán „Az ezeréves ifjú” – Szent Imre herceg és Székesfehérvár kapcsolata kerül a középpontba.
2025.04.21. 18:18 |
Városismereti séták Fehérváron a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont szervezésében

A városismereti séták egyúttal megmutatják a résztvevőknek a város történetét négy évtizeden keresztül kutató Siklósi Gyula régészprofesszor kutatásainak legfontosabb helyszíneit például a Johannita konventet, a korai királyi palotát, vagy a Palotai kaput és a török fürdőt. A séták szerdánként 15.00 órakor indulnak, időtartamuk kb. 1,5 óra.

A séták ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. 

Regisztrálni a varostortenetiseta@gmail.com címen lehet. A sétákat Kulcsárné Németh Mariann idegenvezető tartja.

2025. április 23-án szerdán „Az ezeréves ifjú” – Szent Imre herceg és Székesfehérvár kapcsolata kerül a középpontba. A program során Székesfehérvár Szent Imre herceg életéhez kapcsolódó helyszíneit keresik fel a résztvevők. Megnézik a születési helyének tekintett királyi palota helyszínét, valamint az életének jelentősebb eseményeit bemutató – róla elnevezett – templom falfestményeit. A programot Szent Imre herceg sírhelyének megtekintése zárja. A találkozó a templom oldalánál lévő Szent Imre szobornál lesz.

A következő séta 2025. április 30-án kerül megrendezésre, a séta során a korai királyi vár és palota emlékeit, a négykaréjos Szent Péter templom helyszínét és a Szent István Székesegyházat keresik fel.

Várostörténet

  1. Az utolsó magyar születésű király

    1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.

    2026.11.11.
  2. 500 éve temették el II. Lajost

    A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.

    2026.11.10.
  3. Felsővárosi történelem

    Székesfehérváron a török alóli felszabadítás a legnagyobb pusztítást a Budai külvárosban tette: a blokád és a hadműveletek is menekülésre késztették a lakosságot. Ezzel kapcsolatos az 1686-os nagy tűzvész. A Rákóczi-féle felkelés idején kezdett újjátelepülni főként a környék uradalmaiból származó jobbágyokkal, de a harcok során hamarosan felégették, s 1712-ben a tanács lebonttatta a rebellis időkben felhúzott földkunyhókat.

    2026.11.09.
  4. Kovács Jenőre emlékeztek

    Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kovács Jenő, Székesfehérvár köztiszteletben álló, kedvelt órásmestere, akinek munkáját lépten-nyomon őrzi a Belváros. Családjának tagjai, barátai, tisztelői rá emlékeztek vasárnap este a Kossuth udvarban. Az ünnepségen Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester idézte fel a mester alakját, városgyarapító munkásságát.

    2026.11.08.