Évekkel ezelőtt láttunk ilyet, hogy a Gugás-völgyi záportározó, az-az a kubik vízzel kezdett telítődni. Ha itt nem tartanák vissza a csapadékvizet, akkor a város lemélyebb pontján a Széna téren valószínúleg bokáig járnánk a vízben.
A város csapadékvíz-elvezető rendszere összességében jól vizsgázott, komolyabb, áthidalhatatlan problémát nem okozott az esőzés.
A szakemberek elsőként a vízfolyásokon elhelyezett, úgynevezett uszadékfogókat tisztították ki. Ezek feladata, hogy a szűkületeknél felfogják a vízzel érkező hordalékot, leveleket és egyéb szennyeződéseket, így azok ne akadályozzák a víz útját. Ezt követően a város kritikus, mélyebben fekvő pontjain avatkoztak be. Székesfehérváron mintegy 40-50 olyan helyszín van, ahol nagyobb esőzéseknél rendszeresen jelentkezhetnek problémák - mondta Kenyeres Dániel belvízvédelmi mérnök, a Városgondnokság közlekedési divízióvezető helyettese.
A Széna térre reggel takarították ki a levelekkel eltömődött víznyelőket, így a felgyülemlett víz rövid időn belül el tudott folyni. A csapadék intenzívebb része hajnali fél három és fél öt között érkezett, vagyis még a reggeli forgalom megindulása előtt. Ebben az időszakban a város valamennyi átemelőtelepe teljes kapacitással működött, négy telepen pedig elérte a vészszintet is, ami már a felszínen is érzékelhető vízmegjelenéssel járhatott.
A tározókban is jól látszik a lehullott csapadék mennyisége
A városban több csapadékvíz-tározó segíti a nagyobb esőzések kezelését. A legnagyobbak közé tartozik a Gugás-völgyi és a Rác-völgyi tározó, de a Sóstó-lakótelepnél, a Harmatos-völgynél és a Sóstó térségében is találhatók ilyen létesítmények. Ezek fontos szerepet játszanak abban, hogy a hirtelen érkező csapadék ne egyszerre terhelje a csatornarendszert.
Vízvisszatartás
A tározók zsilipjei zárva vannak nyár eleje óta, hogy minél több csapadékot képesek legyenek befogadni. A mostani esőzés után jól látható, mennyi víz érkezett a rendszerbe.
A lehullott lomb a víznyelők egyik legnagyobb ellensége
Az esőzést kísérő erős szél jelentős mennyiségű levelet hozott le a fákról. A lomb és a csapadék együtt különösen nagy terhelést jelent a vízelvezető rendszernek: a levelek könnyen eltömíthetik a víznyelőket, különösen a szűkebb keresztmetszetű, problémás helyszíneken. Előfordulhat az is, hogy a gyorsan megemelkedő víz visszahúzódásakor a lehullott lombot éppen a víznyelő rácsára sodorja. A Széna téren kora reggel a falevelek tömítették el a víznyelőket, ezek azonnali takarítása után el tudott már folyni a csapadékvíz. (Kép: Fehérvári Vagyok Facebook)
Székesfehérváron mintegy 22 ezer víznyelő található
Ezek tisztítása tervszerűen zajlik: évente legalább egyszer valamennyit kitakarítják, az őszi munkák már szeptember közepén, október elején megkezdődtek, de általában januárban ismét végigellenőrzik és megtisztítják a rendszert, a problémásabb helyszíneken pedig akár évente 10-12 alkalommal is szükség lehet beavatkozásra.
A lombgyűjtés szintén folyamatosan zajlik
A Városgondnokság négy úttisztító géppel dolgozik: egy kisebb elsősorban a járdák és a belvárosi területek tisztítására szolgál, két közepes gép mellett pedig egy nagy, ötköbméteres tartállyal rendelkező seprőgép is segíti a munkát. A következő egy-két hétben továbbra is számítani lehet lehullott levelekre a járdákon és az utakon, hiszen a lombhullás folyamatos. A gesztenyék már nagyrészt elveszítették leveleiket, a platánok viszont még hosszabb ideig hullatják majd a lombjukat.
Az aszály után a lassú, áztató eső különösen fontos a talajnak, a rövid idő alatt lehulló nagyobb csapadékmennyiség azonban már komolyabb feladatot jelent a vízelvezető rendszernek. A cél továbbra is az, hogy a lehulló csapadékból minél többet helyben tartsanak, és a városi zöldfelületek, tavak vízellátására fordítsanak. A mostani csapadékkal szerencsére a városi tavakat sikerült üzemi vízszintre visszatölteni!
