Szerdán ismét lesz temetői séta a Városszépítő- és Védő Egyesülettel

A város romokban – ez maradt 81 éve a háború után Fehérváron

A német csapatok 1945. március 22-én kezdték meg visszavonulásukat Székesfehérvár térségéből. Bár a város másnap hivatalosan is „felszabadult”, az élet sosem tért vissza a régi kerékvágásba. A romok eltakarítása még évekig tartott, a háborús sebek azóta sem gyógyulnak.

Egy kötetben jelentek meg a középkori lengyel krónikás Fehérvárról szóló szemelvényei

A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című kötetet mutatták be csütörtökön délután a Városháza Dísztermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Regia Civitas tudományos sorozatának második kötete a XV. században élt Jan Długosz Székesfehérvárról szóló leírásait tartalmazza. 

A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel – március 19-én mutatják be a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont új könyvét

Március 19-én, csütörtökön 17 órától kezdődik Teiszler Éva: A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című könyvének bemutatója a Városháza Dísztermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet a városunkban is megfordult 15. századi lengyel történetíró, Jan Długosz Székesfehérvárról szóló leírásait tartalmazza.

Öreghegyen és Ráchegyen folytatódik a városrészek címerei sorozat

Március 12-én csütörtökön 17 órától az Öreghegyi Közösségi Házban folytatódik a városrészek címerei sorozat.  Szászi József címertan-kutató előadásán közelebb kerülünk Székesfehérvár városrészeinek történetéhez és jelképrendszeréhez.

A műlépgyáros nyomában – Ki volt Pollermann Pál?

A székesfehérvári Gille Sándor fényképhagyatéka 2023 óta kutatható az interneten az örökösök jóvoltából. Felvételei várostörténeti szempontból is értékesek, felkeltik az érdeklődők figyelmét. Ebből egy különleges témát emelünk most ki: Pollermann Pál műlépgyáros munkásságát.

Városrészek címerei – Felsővárosban folytatódik Szászi József előadássorozata

Felsőváros és Víziváros címerét ismerhetik meg az érdeklődők a Városrészek címerei előadássorozat második állomásán. Február 26-án, csütörtökön 17 órakor a Felsővárosi Közösségi Házban szó lesz címertanról, helytörténetről és városi identitásról.

583 éve ezen a napon, február 23-án született Mátyás király

Mátyás horoszkópja több kódexben is fennmaradt, s ezek mindegyike február 23-at írja a király születése napjának. Arra azonban már Gouth Kálmán rámutatott 1943-ban, hogy miután az asztrológiai napkezdetet a kor sajátosságait figyelembe véve déli időpontra kell helyezni, ezen ábrázolásokat úgy kell értelmezni, hogy a király valójában másnap, 24-én, azaz Mátyás napján hajnali 3 körül látta meg a napvilágot.

Javítóintézet a vasút környékén – rövid intézménytörténet egy könyv apropóján

A Lövölde utcai panelek szomszédságában két jellegzetes, gyönyörű téglaborítással díszített emeletes épület áll. Ezek a valamikori javítóintézethez tartoztak, ma lakóházak, ám megváltozott funkciójukban emlékeztetnek a múltra, amelyet immár könyv formájában is megismerhetünk.