Szent ügye volt Székesfehérvár - ma lenne 75 éves Siklósi Gyula régészprofesszor

Ma lenne 75 éves a 2017-ben elhunyt régészprofesszor Siklósi Gyula, akinek kutatási eredményeiből, szellemiségéből a jelenben is erőt meríthetnek azok, akiknek hozzá hasonlóan "szent ügye" Székesfehérvár. 1978-tól, egészen haláláig, majd négy évtizeden keresztül kutatta Székesfehérvárt. 
2024.01.21. 07:02 |
Szent ügye volt Székesfehérvár - ma lenne 75 éves Siklósi Gyula régészprofesszor

„A korabeli Európa egyik legnagyobb, legcsodáltabb városa …” – így vallott a „Szent Székesfehérvár” értékeiről Dr. Siklósi Gyula régészprofesszor. 2017-ben egy olyan professzort veszítettünk el, aki sváb szülők gyermekeként is őszintén vallotta magyarságát és évtizedek óta kutatta és dokumentálta a "Szent Székesfehérvár" dicső múltját, európai nagyságát.

Siklósi Gyula vezette az egykori Johannita konvent feltárását a korabeli Sziget városrészben, a mai Palotavárosi központi park területén.

A Siklósi Gyuláról elnevezett várostörténeti vetélkedő is azért indult, hogy a fiatalok megismerjék tudását és várostörténeti kutatóintézet is büszkén viseli a nevét Siklósi Gyulának, aki mindig azt kereste, mi volt ez a város és nem azt, hogy mi nem volt.

Siklósi Gyula a középkori Fehérvár egyik legjobb ismerője volt, minden faragott kőből kiolvasta a királyok üzenetét és a múlt bizonyítékainak tudományos feltárását követően nem félt kimondani, hogy a keresztény Magyarországot tudatos gonddal előkészítő Géza fejedelem munkáját követő Szent István szándékának megfelelően évszázadokig Székesfehérvár volt az ország fővárosa.

1978-tól, egészen haláláig, majd négy évtizeden keresztül kutatta Székesfehérvárt.

Kutatási területe eleinte a középkori, mérműves ablakok összegyűjtésére, tipizálására, majd később a középkori városrégészetre terjedt ki. Az MTA Régészeti Intézetének tudományos munkatársaként majd főmunkatársaként Székesfehérvár és térsége régészeti topográfiájának kiépítésében játszott úttörő szerepet.

Többek között a régi Sziget városrész területén a mai Tolnai és Sziget utca közötti területen a Johannita konvent feltárását vezette régészként. A Belvárosban pedig a korai és az újabb királyi palota azonosítása és részleges feltárása mellett a Török fürdő, különböző városfalak, erődítések feltárása is nevéhez fűződik. A Liszt Ferenc utca bejáratánál a Palotai kapu, a Megyeház utcában a régi vármegyeháza és a Hiemer-ház feltárása is kutatásai között volt, de a külső városrészekben is folytatott ásatásokat: a Feketehegy-Szárazréten az Árpád-kori kisvár, az Öreghegyen pedig a Szent Donát kápolna helyén az egykori Kara Murteza pasa tornyának feltárása is munkái között volt.

Siklósi Gyula nem Székesfehérváron született, mégis igazi fehérvári lett. Tudományos munkássága alapján pedig megkérdőjelezhetetlen, hogy nemcsak szívével, hanem eszével is szerette városunkat. Karrierjét soha nem helyezte Székesfehérvár szeretete és a város hagyományainak, történelmének tisztelete elé. Az utolsó szó jogán sem engedett az általa már korábban leírt történelmi tények igazságából. Hitelességével akart nyomatékot adni annak, hogy soha senki ne vitathassa el szeretett városa középkori értékeit.

Siklósi Gyula 1949-ben született Budapesten és tanulmányait is ott végezte. Az ELTE BTK-n szerzett diplomát régészet-történelem szakon 1977-ben. Hivatást választott magának, egy olyan küldetést, amely Fehérvárra hozta. 1978 óta folytatott kutatásai alapján ő volt a középkori Székesfehérvár legjobb ismerője. 2014-ben Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetést vehetett át. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata pedig 2012-ben választotta Székesfehérvár Díszpolgárává, elismerve azt az életművet, amelyet szeretett városa, Székesfehérvár középkori történelme megismerésének és megismertetésének szentelt. Tudományos munkássága alapján megkérdőjelezhetetlen, hogy nemcsak szívével, hanem eszével is szerette városunkat. A halála előtti hetekben is önmagát nem kímélve folyamatosan dolgozott városáért, Székesfehérvárért.

"Nem a régész a fontos, hanem ennek a városnak a történelme"

Mint 2014-ben, amikor a Törökkori Székesfehérvár című kötetét bemutatták azt mondta, hogy "nem a történész és a régész fontos, hanem ennek a városnak a történelme. Ezen keresztül kell megszeretni Fehérvárt, hiszen a miénk és ezért dolgozunk, illetve óvjuk meg mindentől, ami nem helyénvaló. Erre jó a történelem tanítása, kutatása és ismertetése.

Várostörténet

  1. 581 éve ezen a napon, február 23-án született Mátyás király

    Mátyás horoszkópja több kódexben is fennmaradt, s ezek mindegyike február 23-at írja a király születése napjának. Arra azonban már Gouth Kálmán rámutatott 1943-ban, hogy miután az asztrológiai napkezdetet a kor sajátosságait figyelembe véve déli időpontra kell helyezni, ezen ábrázolásokat úgy kell értelmezni, hogy a király valójában másnap, 24-én, azaz Mátyás napján hajnali 3 körül látta meg a napvilágot.

    2024.02.23.
  2. II. (Vak) Béla emlékezete

    1141. február 13-án egy szomorú sorsú, mégis sikeres magyar király tért meg őseihez. II. (Vak) Béla (1131–1141) élete nagy részében gyámolításra szorult, uralkodóként azonban erős országot teremtett, királysága területét gyarapította, termékeny apaként pedig a dinasztia további életét biztosította az Álmos-ág trónfoglalásával. A cikk az évforduló kapcsán a Várostörténeti Kutatóközpont közösségi oldalán olvasható.

    2024.02.13.
  3. Szent ügye volt Székesfehérvár

    Ma lenne 75 éves a 2017-ben elhunyt régészprofesszor Siklósi Gyula, akinek kutatási eredményeiből, szellemiségéből a jelenben is erőt meríthetnek azok, akiknek hozzá hasonlóan "szent ügye" Székesfehérvár. 1978-tól, egészen haláláig, majd négy évtizeden keresztül kutatta Székesfehérvárt. 

    2024.01.21.
  4. A Szent Sebestyén templomról

    A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben templomnak minősítették. A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján és az építkezés idejére még a téglaégetőt is a templom rendelkezésére bocsátotta a város. A felsővárosi templomnak 1917 előtt hat harangja volt, ma a 951 kg-os harang szól a Felsővárosban.

    2024.01.20.