Polgármesteri idegenvezetéssel tekinthették meg az érdeklődők a székesfehérvári Városházát

A Kulturális Örökség Napjainak keretében szép számmal érkeztek látogatók a Városházára szombaton délután, ahol délután kettőkor és négykor Cser-Palkovics András polgármesterrel és Kulcsárné Németh Mariann idegenvezetővel lehetett bejárni a nemrégiben felújított barokk épületet.
2023.09.16. 15:53 |
Polgármesteri idegenvezetéssel tekinthették meg az érdeklődők a székesfehérvári Városházát

A székesfehérvári Városháza az egyik legjelentősebb barokk épület Magyarországon. A főépület évszázadok óta otthont ad a város sorsáról döntő gyűléseknek és egyéb kiemelkedő eseményeknek, ezért igen fontos politikai és kulturális jelentőséggel is bír Székesfehérvár életében.

A Városházán a Szent Korona, a koronázási kard és az Országalma hiteles másolatai, valamint Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla szekkói is láthatók voltak, de az érdeklődők bemehettek a polgármesteri dolgozószobába is.

A 17. századi barokk városháza a 18. században épült újjá. Mai késő barokk jellegét 1790-ben kapta. Az udvar beépítése a 20. század 30-as éveiben történt, ekkor kapcsolták össze a Zichy palotával. Az épület jobb oldali szárnyát pedig már az 1698. évi telekkönyv is városházaként tartja nyilván. A Városháza kapuzatát korinthoszi oszlopok, allegorikus szobrok és áttört kőerkély alkotja, amelyben a város címere is található.

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntötte a látogatókat és ismertette a városházi bejárás programját. Kiemelte, hogy a Városháza aulájában a helyi közszolgáltatókról látható időszaki tárlat, mely egy, a héten tartott konferenciához készült, de a kiállítást bárki megtekintheti egészen szeptember 25-ig. A Városháza előtt kiállított relikviák folyamatosan, az épületben elhelyezett vitrinekben és tablókon látható tárgyak pedig hétköznapokon 9 és 16 óra között várják az érdeklődőket!

Ugyancsak a Városháza aulájában látható az épület ikonográfiai forrásokban fellelhető története a falakon. A 19 tablón az 1870-es évektől napjainkig követhetjük végig a ház alakulásának, átalakulásának legfőbb állomásait.

A Dísztermet is megtekinthették az érdeklődők, melynek falát Székesfehérvár jelentős történelmi eseményeinek leírásával díszítették. 900- tól, egészen 1919-ig összesen 60 dátum szerepel a falon. Az összesen mintegy 3600 számot és betűt a 2013-as Szent István emlékévre festették újra.

A városházi sétán Székesfehérvár polgármesterének a dolgozószobájába is be lehetett menni, ahol többek között egy díszes gobelint is látható, amely a város több mint 1000 éves történelmét dolgozza fel. Sőt ezen alkalmakkor a fehérvári polgármesteri székbe is be lehet ülni és kitekinteni az ablakon a Vasvári Pál utca fele, ahonnan különleges perspektívából látható a Mujkó szobor, Kocsis Balázs alkotása.

Várostörténet

  1. A hajdani öreghegyi nyaralókról

    Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.

    2026.08.02.
  2. Királykúton a makett

    Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

    2026.07.30.
  3. 931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király

    Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.

    2026.07.29.
  4. Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese

    Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.

    2026.07.27.