Polgármesteri idegenvezetéssel tekinthették meg az érdeklődők a székesfehérvári Városházát

A Kulturális Örökség Napjainak keretében szép számmal érkeztek látogatók a Városházára szombaton délután, ahol délután kettőkor és négykor Cser-Palkovics András polgármesterrel és Kulcsárné Németh Mariann idegenvezetővel lehetett bejárni a nemrégiben felújított barokk épületet.
2023.09.16. 15:53 |
Polgármesteri idegenvezetéssel tekinthették meg az érdeklődők a székesfehérvári Városházát

A székesfehérvári Városháza az egyik legjelentősebb barokk épület Magyarországon. A főépület évszázadok óta otthont ad a város sorsáról döntő gyűléseknek és egyéb kiemelkedő eseményeknek, ezért igen fontos politikai és kulturális jelentőséggel is bír Székesfehérvár életében.

A Városházán a Szent Korona, a koronázási kard és az Országalma hiteles másolatai, valamint Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla szekkói is láthatók voltak, de az érdeklődők bemehettek a polgármesteri dolgozószobába is.

A 17. századi barokk városháza a 18. században épült újjá. Mai késő barokk jellegét 1790-ben kapta. Az udvar beépítése a 20. század 30-as éveiben történt, ekkor kapcsolták össze a Zichy palotával. Az épület jobb oldali szárnyát pedig már az 1698. évi telekkönyv is városházaként tartja nyilván. A Városháza kapuzatát korinthoszi oszlopok, allegorikus szobrok és áttört kőerkély alkotja, amelyben a város címere is található.

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntötte a látogatókat és ismertette a városházi bejárás programját. Kiemelte, hogy a Városháza aulájában a helyi közszolgáltatókról látható időszaki tárlat, mely egy, a héten tartott konferenciához készült, de a kiállítást bárki megtekintheti egészen szeptember 25-ig. A Városháza előtt kiállított relikviák folyamatosan, az épületben elhelyezett vitrinekben és tablókon látható tárgyak pedig hétköznapokon 9 és 16 óra között várják az érdeklődőket!

Ugyancsak a Városháza aulájában látható az épület ikonográfiai forrásokban fellelhető története a falakon. A 19 tablón az 1870-es évektől napjainkig követhetjük végig a ház alakulásának, átalakulásának legfőbb állomásait.

A Dísztermet is megtekinthették az érdeklődők, melynek falát Székesfehérvár jelentős történelmi eseményeinek leírásával díszítették. 900- tól, egészen 1919-ig összesen 60 dátum szerepel a falon. Az összesen mintegy 3600 számot és betűt a 2013-as Szent István emlékévre festették újra.

A városházi sétán Székesfehérvár polgármesterének a dolgozószobájába is be lehetett menni, ahol többek között egy díszes gobelint is látható, amely a város több mint 1000 éves történelmét dolgozza fel. Sőt ezen alkalmakkor a fehérvári polgármesteri székbe is be lehet ülni és kitekinteni az ablakon a Vasvári Pál utca fele, ahonnan különleges perspektívából látható a Mujkó szobor, Kocsis Balázs alkotása.

Várostörténet

  1. 674 éve történt

    Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.

    2025.12.11.
  2. Zsigmond király halála

    Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.

    2025.12.09.
  3. Városismereti séta

    A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg. 

    2025.12.07.
  4. A koronázó bazilika titkai

    A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.

    2025.12.04.