-
Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Ezzel Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak, akikről először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban; azóta minden évben tartanak emlékünnepségeket.
2026.02.25. -
Próbaterhelés a velencei hídon
Csütörtökön zajlott az új Velencei gyalogos- és kerékpáros híd próbaterhelése, melyet a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének szakemberei, mérnökei végeztek el a kivitelező céggel közösen. A helyszíni mérési eredmények alapján a próbaterhelés sikeres volt - tájékoztatott a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
2026.02.21. -
Választási előkészületek
Folyamatosan zajlik az április 12-i országgyűlési választások előkészítése Székesfehérváron. A választási értesítőt a Nemzeti Választási Iroda február 20-ig, e hét péntekig küldi meg a szavazásra jogosult állampolgároknak.
2026.02.16. -
Február 15-ig lehet jelentkezni!
Az Oktatási Hivatal közlése szerint február 15-én éjfélig lehet jelentkezni az ősszel induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre a felvi.hu oldalon elérhető E-felvételiben.
2026.02.10.
Nagykanizsán temetik el az Aranybulla emlékmű alkotóját Rétfalvi Sándor szobrászművészt
Az Aranybulla Rétfalvi Sándor alkotta emlékműve (1972) a székesfehérvári Csúcsos-hegyen áll, mivel a hagyomány szerint az Aranybullát itt hirdették ki. Jelenlegi helyére csak 1990-ben került. Az Aranybulla kihirdetésének 750. évfordulóján jobb híján a Budai úton állították fel a Rétfalvi Sándor által készített emlékművet. 1990-ben a tank eltávolítása után a szobor végre elfoglalhatta megfelelő helyét.
Rétfalvi Sándort augusztus 6-án Nagykanizsán a Tripammer Gyula utcai központi temetőben helyezik végső nyugalomra. Rétfalvi Sándor 1941-ben Aknaszlatinán született. A Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán 1964-ben végzett. Alkotásaival 1978-ban érdemelte ki a Munkácsy-díjat, 1998-ban érdemes művész lett. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen 1982 és 1995 között a rajz, majd 2000-től a szobrász tanszéket vezette. Párhuzamosan élt Nagykanizsán és Pécsett, a dél-zalai város 1998-ban, a baranyai megyeszékhely pedig 2019-ben fogadta díszpolgárává. Számos köztéri alkotása közé tartozik a székesfehérvári Aranybulla- és a nagykanizsai Olajbányász-emlékmű, a pécsi Színház téren álló díszkút, illetve Pilinszky János budapesti síremléke.