-
Felvételi ponthatárok július 23-án
Az idén megszerzett külföldi bizonyítványok és oklevelek július 15-ig még feltölthetők az E-felvételi felületén, a nagy többség számára azonban véget ért a tavasszal kezdődött felvételi ügyintézési időszak. Már csak a ponthatárok vannak hátra!
2025.07.14. -
Online nyilvános konzultáció a Danube InGrid projektről
2025. július 9-én, szerdán 10.00-11.30 óra között online nyilvános konzultációt hirdet az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., az ELMŰ Hálózati Kft. és az MVM Émász Hálózati Kft. Az Európai Unió, Okos Hálózati Közös Érdekű (PCI) projektjének, a Danube InGrid-nek a részletes megismerésére van lehetőség a figyelemmel kísérhető előadások keretében, illetve az online regisztrálók feltehetik kérdéseiket is.
2025.07.07. -
Először ment utasokkal 160 km/h-val
Budapest és Székesfehérvár között első alkalommal ment utasokkal óránként 160 kilométeres sebességgel vonat - jelentette be Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója. Hozzátette, hogy az elmúlt években lezajlott pálya- és biztosítóberendezés-fejlesztéseknek köszönhetően megkapták a hatósági engedélyt, és ezáltal ezen a vonalszakaszon nagyjából 45 kilométeren lehetségessé vált a 160 kilométer per órás vonatközlekedés.
2025.06.15. -
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2025.06.04.
Ma van a Nemzeti Összetartozás Napja - erre emlékezünk június 4-én

Az erről szóló törvényben az Országgyűlés rögzítette, hogy kötelességének tekinti arra inteni a jelenlegi és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békeszerződés okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, a más nemzeteknek okozott sérelmeket is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak.
A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent.
A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
A szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. A dokumentum a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést. Az 1921. december 14–16-ai népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban lett újra Magyarország része.