-
Óriásbábok a belvárosban
Szombaton délután öt órakor kezdődik a séta a Tabulatúra régizene-együttessel, a Magyar Királyi Kardforgatók Rendjével és Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Margit, valamint Asztrik püspök óriásbábjaival. A királyi séta az óriásbábokkal a Vörösmarty Színháztól indul 17 órakor, és a Városház térig tart.
2026.07.29. -
Tanszergyűjtés augusztus 15-ig
Idén nyáron is megszervezi közös tanszergyűjtő akcióját a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár és az Adypapír írószerbolt. Az akció augusztus 15-ig tart, mindkét helyszínen szeretettel fogadják az új vagy a használt, de jó állapotú tanszereket, eszközöket.
2026.07.29. -
Jazzpiknik a táci horgásztónál
Jazz, bor és nyáresti hangulat várja mindazokat, akik július utolsó estéjén a táci Jazzpikniket választják. Július 31-én, pénteken Vörös Janka, Fövenyi Máté és Agg Márton zenei estje teremt felejthetetlen hangulatot a táci horgásztó partján. Az Értékmentők ingyenes programjára mindenkit szeretettel várnak.
2026.07.28. -
Gondtalan sulikezdés
Az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ, valamint a Next Stop üzletközpont immár tizedik alkalommal meghirdetett közös akciójában idén augusztusban is várják a tanszeradományokat, melyekkel a szerényebb körülmények között élő helyi és környékbeli családoknak teszik könnyebbé az iskolakezdést.
2026.07.28.
Tojásgurítás és vesszőzés – Húsvét hétfő Fejér megyében
A tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvétkor a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat.
A húsvéti szokások nagy része, mint például a locsolás még mindig él a megyében, mert a megtartásukhoz nem kell skanzenszerű elzártság. „A locsolás észak felől, lengyel és cseh területekről érkezett hozzánk. Igaz, a locsolók már nem hatkor jéghideg kúti vízzel ugrasszák ki a lányt az ágyból, hanem később indulnak el és kölnivizet használnak. Jutalomként pedig a házi kézzel festett tojás helyett igazi tojás helyett pedig csokiból készültet kapnak. Most már van arra is példa, hogy a lányok nem engedik be a locsolókat, régen viszont az volt a szégyen, ha valakit kihagytak, mert rátarti volt. ” - írta Lukács László néprajzkutató.
A megye északi részén lévő elmagyarosodott szlovákok lakta településein például Bakonycsernyén vagy Pázmándon még mindig él a korbácsolás. A korbácsot a fiúk hét-nyolc fűzfavesszőből készítik, amivel finoman ráütnek a lány fenekére, és közben rigmusokat mondanak. A korbácsolásnak ugyanaz a szerepe, mint a locsolásnak: a lány jövőre is friss, és egészséges maradjon. A locsolók és korbácsolók szolgálatukért cserébe tojásokat kapnak. Az ügyesebbek akár több tucatot is összegyűjthetnek.
„Délután a fiúk ilyenkor mindig kimennek egy közeli lejtőre, ahonnan legurítják a tojásokat. Akinek a legmesszebbre sikerül törés nélkül gurítania a tojását, az elnyeri a többiekét. Persze ennek is megvan a technikája: a tojást hegyével kell bucskáztatni, mert az a része keményebb, ezért nehezebben reped meg.” – magyarázta.
A tojásgurítás mellett van tojásba dobálás is,amelynek lényege, hogy hat-tíz cipőnyi távolságról kemény fémpénzzel kell dobálni a tojást. Akinek az érméje először beleáll a tojás héjába, azé a tojás és a körülötte lévő pénz. Lukács László elmondta, hogy a tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvéthétfő délután a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat, és bíznak benne, hogy az övüké jut a legmesszebb.