-
Szerelik a fényeket
Javában zajlanak az adventi előkészületek: a Városgondnokság munkatársai idén 41 helyszínen, összesen 15 kilométernyi fényfüzért és több mint 200 különböző díszt helyeznek ki. Az ünnepi világítást közel 600 ezer energiatakarékos LED izzó teszi majd ragyogóvá.
2026.11.09. -
Pitypang koncert Márton-napon
Vidám Márton-napi programokkal várja az érdeklődőket a VOKE művelődési ház november 11-én. Érdemes már 13.00 óra tájban megérkezni!
2026.11.09. -
Nyílt napok a szakképzőkben
Hamarosan fontos válaszút előtt állnak az általános iskolák végzős diákjai: el kell dönteniük, milyen területen folytatják tanulmányaikat. A Székesfehérvári Szakképzési Centrum intézményei (köztük fehérvári, bicskei, sárbogárdi és móri képzési helyszínek is) részletes tájékoztatókkal és nyílt napokkal is segítenek a választásban.
2026.11.08. -
Lombkoronás Székesfehérvár
A "Lombkoronás Székesfehérvár" faültetési programban sikeresen pályázók megkapták az időpontfoglalásról szóló leveleket az elnyert fák és cserjék átvételéhez. A jelentkezés során megadott e-mail címre tájékoztató üzenet érkezik jövő hét elején, melyben elérhető az időpont foglaláshoz szükséges felület.
2026.11.08.
Tojásgurítás és vesszőzés – Húsvét hétfő Fejér megyében
A tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvétkor a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat.
A húsvéti szokások nagy része, mint például a locsolás még mindig él a megyében, mert a megtartásukhoz nem kell skanzenszerű elzártság. „A locsolás észak felől, lengyel és cseh területekről érkezett hozzánk. Igaz, a locsolók már nem hatkor jéghideg kúti vízzel ugrasszák ki a lányt az ágyból, hanem később indulnak el és kölnivizet használnak. Jutalomként pedig a házi kézzel festett tojás helyett igazi tojás helyett pedig csokiból készültet kapnak. Most már van arra is példa, hogy a lányok nem engedik be a locsolókat, régen viszont az volt a szégyen, ha valakit kihagytak, mert rátarti volt. ” - írta Lukács László néprajzkutató.
A megye északi részén lévő elmagyarosodott szlovákok lakta településein például Bakonycsernyén vagy Pázmándon még mindig él a korbácsolás. A korbácsot a fiúk hét-nyolc fűzfavesszőből készítik, amivel finoman ráütnek a lány fenekére, és közben rigmusokat mondanak. A korbácsolásnak ugyanaz a szerepe, mint a locsolásnak: a lány jövőre is friss, és egészséges maradjon. A locsolók és korbácsolók szolgálatukért cserébe tojásokat kapnak. Az ügyesebbek akár több tucatot is összegyűjthetnek.
„Délután a fiúk ilyenkor mindig kimennek egy közeli lejtőre, ahonnan legurítják a tojásokat. Akinek a legmesszebbre sikerül törés nélkül gurítania a tojását, az elnyeri a többiekét. Persze ennek is megvan a technikája: a tojást hegyével kell bucskáztatni, mert az a része keményebb, ezért nehezebben reped meg.” – magyarázta.
A tojásgurítás mellett van tojásba dobálás is,amelynek lényege, hogy hat-tíz cipőnyi távolságról kemény fémpénzzel kell dobálni a tojást. Akinek az érméje először beleáll a tojás héjába, azé a tojás és a körülötte lévő pénz. Lukács László elmondta, hogy a tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvéthétfő délután a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat, és bíznak benne, hogy az övüké jut a legmesszebb.