-
Kitartás, érték, büszkeség
Színvonalas és sokszínű programsorozattal ünneplik Székesfehérváron a Házasság Hetét a SZÉNA Egyesület a Családokért, a Vörösmarty Színház és más együttműködő partnerek összefogásával. A kínálatban szerepel vándorbölcső pályázat, randizós nyereményjáték, 50 éve vagy régebb óta házasok köszöntése, családtervezési ismeretterjesztés, fiataloknak szóló, interaktív előadás a házasságról, tanácsadás is.
2026.01.29. -
Farsangfarki felvonulás Fehérváron
Február 15-én, vasárnap rendezi hagyományos farsangfarki mulatságát a Szabad Színház Székesfehérvár Belvárosában. Lesz maskarás felvonulás, tél kitáncolás, játékos fánkevő verseny, hagyományos bőgőtemetés és kiszebáb égetés is. Az évtizedes múltra visszatekintő farsangfarki programra minden jelmezest várnak!
2026.01.29. -
Folytatódik a tanfolyam
Folytatódik a Székesfehérvári Egészségfejlesztési Iroda szervezésében az ingyenes, szülésre felkészítő tanfolyam. A február 16-án induló második etapra már lehet jelentkezni.
2026.01.29. -
Kutyaséta a HEROSZ-szal
Csoportos kutyasétára várják az állatbarátokat 2026. január 31-én, szombaton késő délelőttől a HEROSZ Fehérvári Állatotthonában. A gyülekező 10.50 órától lesz a Takarodó úti menhelyen, a program kora délutánig tart.
2026.01.29.
Tojásgurítás és vesszőzés – Húsvét hétfő Fejér megyében
A tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvéthétfő délután a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat.
Lukács László néprajzkutató elmondta, hogy a húsvéti szokások nagy része, mint például a locsolás még mindig él a megyében, mert a megtartásukhoz nem kell skanzenszerű elzártság. „A locsolás észak felől, lengyel és cseh területekről érkezett hozzánk. Igaz, a locsolók már nem hatkor jéghideg kúti vízzel ugrasszák ki a lányt az ágyból, hanem később indulnak el és kölnivizet használnak. Jutalomként pedig a házi kézzel festett tojás helyett igazi tojás helyett pedig csokiból készültet kapnak. Most már van arra is példa, hogy a lányok nem engedik be a locsolókat, régen viszont az volt a szégyen, ha valakit kihagytak, mert rátarti volt. ” – emelte ki a néprajzkutató.
A megye északi részén lévő elmagyarosodott szlovákok lakta településein például Bakonycsernyén vagy Pázmándon még mindig él a korbácsolás. A korbácsot a fiúk hét-nyolc fűzfavesszőből készítik, amivel finoman ráütnek a lány fenekére, és közben rigmusokat mondanak. A korbácsolásnak ugyanaz a szerepe, mint a locsolásnak: a lány jövőre is friss, és egészséges maradjon. A locsolók és korbácsolók szolgálatukért cserébe tojásokat kapnak. Az ügyesebbek akár több tucatot is összegyűjthetnek.
„Délután a fiúk ilyenkor mindig kimennek egy közeli lejtőre, ahonnan legurítják a tojásokat. Akinek a legmesszebbre sikerül törés nélkül gurítania a tojását, az elnyeri a többiekét. Persze ennek is megvan a technikája: a tojást hegyével kell bucskáztatni, mert az a része keményebb, ezért nehezebben reped meg.” – magyarázta.
A tojásgurítás mellett van tojásba dobálás is,amelynek lényege, hogy hat-tíz cipőnyi távolságról kemény fémpénzzel kell dobálni a tojást. Akinek az érméje először beleáll a tojás héjába, azé a tojás és a körülötte lévő pénz. Lukács László elmondta, hogy a tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvéthétfő délután a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat, és bíznak benne, hogy az övüké jut a legmesszebb.