-
Virágtenger a városban
A III. Béla király téri egynyári virágágyásban a domináns a rózsaszín és ennek árnyalatai. A Zichy liget körágyása, a Nap szerelmese fantázia nevet kapta az idei egynyári szezonra. A Petőfi park ágyásaiba pedig a SunPatiens névre hallgató virág került, ami az egyik legellenállóbb és legsokoldalúbb egynyári dísznövény.
2026.06.13. -
Nyugalmazott vezérezredes idézi fel előadásában a szovjet csapatok távozásának idejét
A 35 éve lezajlott sorsfordító eseményeket idézi fel június 16-án Borsits László nyugalmazott vezérezredes. A különleges előadásnak, amelyet Németh István kuratóriumi elnök nyit meg, a Berényi út és Móricz Zsigmond utca sarkán, a Hotel Vadászkürt mellett található Krajczáros Art Gallery ad otthont.
2026.06.13. -
Érzelmi intelligencia fejlesztése
Az önismeretet, az érzelmi intelligencia fejlesztését és az érzelmi nevelést állítja fókuszba az az új közösségi tér, amely pénteken délután nyitotta meg kapuit Székesfehérváron. A LESZEK hangulatos terei lehetőséget nyújtanak egyéni konzultációkra, coaching folyamatokra, páros és csoportos foglalkozásokra.
2026.06.12. -
Duplo világ a Gárdonyiban
Lego kockákból épült hatalmas kastélyok, működő vonatok, hajók és más különlegességek várják az érdeklődőket június 13-án és 14-én a Gárdonyi Géza Művelődési Házban.
2026.06.12.
Tojásgurítás és vesszőzés – Húsvét hétfő Fejér megyében
A tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvétkor a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat.
A húsvéti szokások nagy része, mint például a locsolás még mindig él a megyében, mert a megtartásukhoz nem kell skanzenszerű elzártság. „A locsolás észak felől, lengyel és cseh területekről érkezett hozzánk. Igaz, a locsolók már nem hatkor jéghideg kúti vízzel ugrasszák ki a lányt az ágyból, hanem később indulnak el és kölnivizet használnak. Jutalomként pedig a házi kézzel festett tojás helyett igazi tojás helyett pedig csokiból készültet kapnak. Most már van arra is példa, hogy a lányok nem engedik be a locsolókat, régen viszont az volt a szégyen, ha valakit kihagytak, mert rátarti volt. ” - írta Lukács László néprajzkutató.
A megye északi részén lévő elmagyarosodott szlovákok lakta településein például Bakonycsernyén vagy Pázmándon még mindig él a korbácsolás. A korbácsot a fiúk hét-nyolc fűzfavesszőből készítik, amivel finoman ráütnek a lány fenekére, és közben rigmusokat mondanak. A korbácsolásnak ugyanaz a szerepe, mint a locsolásnak: a lány jövőre is friss, és egészséges maradjon. A locsolók és korbácsolók szolgálatukért cserébe tojásokat kapnak. Az ügyesebbek akár több tucatot is összegyűjthetnek.
„Délután a fiúk ilyenkor mindig kimennek egy közeli lejtőre, ahonnan legurítják a tojásokat. Akinek a legmesszebbre sikerül törés nélkül gurítania a tojását, az elnyeri a többiekét. Persze ennek is megvan a technikája: a tojást hegyével kell bucskáztatni, mert az a része keményebb, ezért nehezebben reped meg.” – magyarázta.
A tojásgurítás mellett van tojásba dobálás is,amelynek lényege, hogy hat-tíz cipőnyi távolságról kemény fémpénzzel kell dobálni a tojást. Akinek az érméje először beleáll a tojás héjába, azé a tojás és a körülötte lévő pénz. Lukács László elmondta, hogy a tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvéthétfő délután a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat, és bíznak benne, hogy az övüké jut a legmesszebb.