-
A legmobilisabb osztályt keresik
Az Európai Mobilitási Héten idén is várják az óvodásokat a futóbiciklis-kismotoros-rolleres felvonulásra, s ezúttal is lesz verseny a „Legmobilisabb osztály” címért a nagyobbaknak.
2026.09.15. -
21. Sárkányhajó Fesztivál
A Magyar Sárkányhajó Szövetség, a Dragon Aqua SE és a Dragon Aktív Kft. idén már 21. alkalommal rendezi meg a Székesfehérvári Sárkányhajó Fesztivált. Szeptember 25-én, pénteken az egyetemistákat és a diákokat várják egy jó hangulatú versenyre, 26-án, szombaton pedig a baráti társaságoké, cégeké lesz a pálya, akik csütörtök éjfélig még nevezhetnek!
2026.09.15. -
Ülő Bika és társai – az amerikai indiánok változó képe a XIX. században
Újabb izgalmas történelmi előadással várják az érdeklődőket szeptember 22-én, kedden Székesfehérváron az MCC Székesfehérvári képzési központjában. Hahner Péter, a Társadalom- és Történelemtudományi Iskola kutatóprofesszora ezúttal a vadnyugat indiánjainak világába kalauzolja el a közönséget, látványos filmrészletek segítségével. Az előadás 17 órakor kezdődik a Táncsics Mihály utca 2. szám alatt.
2026.09.15. -
Bringás uzsonna és bicókórház
Ismét megrendezi népszerű programját a Bringásfehérvár: szerdán 14.00 órától minden biciklist szeretettel hívnak a Selyem utca és a Piac tér sarkára, ahol szendvicsekkel és kerékpárjavítással is várják a bringán arra járókat.
2026.09.15.
Tojásgurítás és vesszőzés – Húsvét hétfő Fejér megyében
A tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvétkor a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat.
A húsvéti szokások nagy része, mint például a locsolás még mindig él a megyében, mert a megtartásukhoz nem kell skanzenszerű elzártság. „A locsolás észak felől, lengyel és cseh területekről érkezett hozzánk. Igaz, a locsolók már nem hatkor jéghideg kúti vízzel ugrasszák ki a lányt az ágyból, hanem később indulnak el és kölnivizet használnak. Jutalomként pedig a házi kézzel festett tojás helyett igazi tojás helyett pedig csokiból készültet kapnak. Most már van arra is példa, hogy a lányok nem engedik be a locsolókat, régen viszont az volt a szégyen, ha valakit kihagytak, mert rátarti volt. ” - írta Lukács László néprajzkutató.
A megye északi részén lévő elmagyarosodott szlovákok lakta településein például Bakonycsernyén vagy Pázmándon még mindig él a korbácsolás. A korbácsot a fiúk hét-nyolc fűzfavesszőből készítik, amivel finoman ráütnek a lány fenekére, és közben rigmusokat mondanak. A korbácsolásnak ugyanaz a szerepe, mint a locsolásnak: a lány jövőre is friss, és egészséges maradjon. A locsolók és korbácsolók szolgálatukért cserébe tojásokat kapnak. Az ügyesebbek akár több tucatot is összegyűjthetnek.
„Délután a fiúk ilyenkor mindig kimennek egy közeli lejtőre, ahonnan legurítják a tojásokat. Akinek a legmesszebbre sikerül törés nélkül gurítania a tojását, az elnyeri a többiekét. Persze ennek is megvan a technikája: a tojást hegyével kell bucskáztatni, mert az a része keményebb, ezért nehezebben reped meg.” – magyarázta.
A tojásgurítás mellett van tojásba dobálás is,amelynek lényege, hogy hat-tíz cipőnyi távolságról kemény fémpénzzel kell dobálni a tojást. Akinek az érméje először beleáll a tojás héjába, azé a tojás és a körülötte lévő pénz. Lukács László elmondta, hogy a tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvéthétfő délután a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat, és bíznak benne, hogy az övüké jut a legmesszebb.