-
25 éves a Hétpettyes Óvoda
Különleges eseménnyel ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Hétpettyes Óvoda. A jubileum alkalmából az intézmény dolgozói és a gyermekek közösen ültettek el egy fát, amely a jövőt, az összetartozást és a gondoskodást jelképezi.
2026.04.30. -
Megújul a körforgalom
Hosszú évekkel ezelőtt Brájer Éva, Maroshegy önkormányzati képviselőjének ötlete alapján valósult meg Maroshegy kapujában a fűzfavesszőkből álló „korona”, amelyet az egyre forróbb nyarak miatt többször újra kellett telepíteni. A Városgondnokság szakembereinek javaslata alapján most búcsúzik a jelkép, de már dolgoznak egy új, „zöld” megoldáson.
2026.04.30. -
Megvan az időpont!
2026-ban is megrendezik a komoly hagyományokkal rendelkező Tűzzel-vassal Fesztivált a Rác utcában. Az országos késes és kovácstalálkozón bemutatók, vásári forgatag, fegyverbemutatók és gyermekprogramok várják majd a látogatókat
2026.04.30. -
V. Fehérvári Tánc Ünnep
Összesen húsz Székesfehérváron működő tánciskola ünnepelte közösen a Tánc Világnapját. A vidám sokaság az Országalmánál gyülekezett, majd a Belvároson keresztül – az arra sétálók és a teraszon ücsörgők nagy örömére – a Zichy ligetnél felállított színpad felé vették az irányt, ahol látványos táncbemutatókkal szórakoztatták egymást és a kíváncsi közönséget.
2026.04.29.
Tojásgurítás és vesszőzés – Húsvét hétfő Fejér megyében
A tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvétkor a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat.
A húsvéti szokások nagy része, mint például a locsolás még mindig él a megyében, mert a megtartásukhoz nem kell skanzenszerű elzártság. „A locsolás észak felől, lengyel és cseh területekről érkezett hozzánk. Igaz, a locsolók már nem hatkor jéghideg kúti vízzel ugrasszák ki a lányt az ágyból, hanem később indulnak el és kölnivizet használnak. Jutalomként pedig a házi kézzel festett tojás helyett igazi tojás helyett pedig csokiból készültet kapnak. Most már van arra is példa, hogy a lányok nem engedik be a locsolókat, régen viszont az volt a szégyen, ha valakit kihagytak, mert rátarti volt. ” - írta Lukács László néprajzkutató.
A megye északi részén lévő elmagyarosodott szlovákok lakta településein például Bakonycsernyén vagy Pázmándon még mindig él a korbácsolás. A korbácsot a fiúk hét-nyolc fűzfavesszőből készítik, amivel finoman ráütnek a lány fenekére, és közben rigmusokat mondanak. A korbácsolásnak ugyanaz a szerepe, mint a locsolásnak: a lány jövőre is friss, és egészséges maradjon. A locsolók és korbácsolók szolgálatukért cserébe tojásokat kapnak. Az ügyesebbek akár több tucatot is összegyűjthetnek.
„Délután a fiúk ilyenkor mindig kimennek egy közeli lejtőre, ahonnan legurítják a tojásokat. Akinek a legmesszebbre sikerül törés nélkül gurítania a tojását, az elnyeri a többiekét. Persze ennek is megvan a technikája: a tojást hegyével kell bucskáztatni, mert az a része keményebb, ezért nehezebben reped meg.” – magyarázta.
A tojásgurítás mellett van tojásba dobálás is,amelynek lényege, hogy hat-tíz cipőnyi távolságról kemény fémpénzzel kell dobálni a tojást. Akinek az érméje először beleáll a tojás héjába, azé a tojás és a körülötte lévő pénz. Lukács László elmondta, hogy a tojásgurítás Székesfehérváron is újjáéledt: a fiúk szakszerű tanácsokkal ellátva húsvéthétfő délután a Királydombról gurítják le hímes tojásaikat, és bíznak benne, hogy az övüké jut a legmesszebb.