Középkori emlékek nyomában - talajradaros vizsgálat a Zichy ligetben

Körülbelül két hektáros területen végeznek csütörtök reggeltől talajradaros kutatásokat a Zichy ligetben a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont és a Munifext Kft. szakemberei.

Az egykori Budai külváros nyomait keresik a Zichy ligetben

A mai Zichy liget területét is érintette az egykori Budai külváros, melynek egy épületrészletét tavaly nyáron találták meg a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola felújítása során. A Budai külváros nagy területével, kereskedelmi útvonalaival és templomaival fontos része volt a középkori Székesfehérvárnak. Nagyságát jól jelzi, hogy a Zichy liget mindössze egy töredéke a teljes városrésznek. Miután ezen a helyen nem végeztek még feltárást, így a szakemberek csak az írott forrásokra támaszkodhatnak, melyek alapján nehéz behatárolni, hol és milyen épületek helyezkedtek el a mai Zichy liget területén. Ebben lehet a kutatók segítségére az a talajradaros módszer, amit tavaly januárban a Palotavárosban is alkalmaztak.

A Budai külvárost Siklósi Gyula régész is kutatta, az ő feljegyzéseit szeretné most folytatni a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Kulcsár Mihály igazgató vezetésével. Mint elmondta, a kutatóközpont névadója egykor fontos ásatásokat végzett a Zichy ligetben. Ennek a munkafolyamatnak a folytatása most a liget talajradaros felmérése, melynek célja, hogy a föld alatt maradtak-e értékelhető régészeti objektumok. Ez azért is fontos, hiszen a török megszállás alatt az egykori épületek elpusztultak. „A Budai külváros területén hét-nyolc templommal is számolhatunk, azonban adatok híján a helyük nem lokalizálható. Amennyiben szerencsével járunk, ezen a felmérés erre is választ adhat.” – fogalmazott az igazgató, aki azt is elmondta, hogy erről a területről lőtték egykor a Budai kaput, ami jelentősen hozzájárulhatott az épületek pusztulásához.

Dr. Stibrányi Máté régész, a Munifext Kft. képviseletében elmondta, hogy a talajradar segítségével körülbelül 1,5-2 méter mélységbe láthatnak le. Ez egy olyan módszer, amivel Székesfehérvár középkori topográfiájának ezt a részét még nem vizsgálták, így a szakember egyelőre kísérleti jellegűnek nevezte a munkálatokat. Miután a műszer képes felismerni az eltérő szilárdságú anyagokat, így reményeik szerint középkori épületek falait is megláthatják. Erre azért is jó az esély, hiszen ismereteik szerint 1780 óta nem volt a területen komolyabb építkezés, ha falakat találnak, azok feltehetően középkori eredetűek. „Megnézzük, hogy ez a módszer alkalmas-e a terület kutatására. Amennyiben igen, úgy térképező eszközökkel tudnánk megtalálni a középkori városrész egykori épületeit.”

A mérések nagyjából egy napot vesznek igénybe, az ezt követő utómunka azonban hetekig is eltarthat. A szakemberek szerint az eredményekre körülbelül egy hónap múlva lehet számítani. A kutatások a jövőben a III. Béla király téren, valamint a Szent Sebestyén-templom környékén folytatódhatnak.