Korlátozták a bankok egyoldalú szerződésmódosítását

Hétfőn nagy többséggel módosította a pénzintézetekre vonatkozó törvényt az Országgyűlés, amelynek célja, hogy megszüntesse a szinte parttalan egyoldalú banki szerződésmódosítás lehetőségét a lakossági hitelek körében. A kihirdetése után 30 nappal hatályba lépő rendelkezés alapján az ügyfélre hátrányos változtatásra csak akkor lesz mód, ha arról a vele kötött szerződésben részletesen rögzített feltételekkel megállapodik a bank.

Ha az ügyfél nem ért egyet az új feltétellel, díjmentesen kiléphet a szerződésből. Az új regula visszamenőleges, az összes már élő ügyletekre is vonatkozik, ami miatt elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság elé kerül a törvény. A változás nem érinti a jelzáloghiteleket, és a bankok megmenekülhetnek a módosítás alkalmazásától, ha referencia-kamatlábat rögzítenek a szerződésben.

A módosítás lényege az, hogy a bankok indokolás nélkül nem változtathatják meg egyoldalúan a hitelek kamatait, a díjakat és egyéb költségeket, mint teszik azt most. A nyugati szokásokhoz igazított szabályozás értelmében az ügyfélre hátrányos egyoldalú szerződésmódosításra csak akkor lesz lehetőség, ha a megállapodás pontosan meghatározza azokat a piaci okokat, körülményeket, amelyek erre indokul szolgálhatnak. Az is az ügyfelek pozícióját erősíti, hogy ha nem értenek egyet a felkínált új feltételekkel, akkor a kölcsönöknél és a pénzügyi lízingnél 60, más ügyleteknél 15 napon belül ingyen felbonthatják a szerződést, a hátralékot persze ekkor egyösszegben ki kell egyenlíteni. Ebben az esetben azonban a bank nem számolhat fel díjat az előtörlesztésre, ellentétben a mostani gyakorlattal.

A jelzáloghitelekre nem vonatkozik az ügyfélbarát változás, és nem szükséges részletes külső körülményekben megállapodni, ha a szerződésben előre meghatározzák azt a referencia-kamatlábat, amelyhez köti a kamatok mozgását.

A módosítás fontos része, hogy a bankoknak 120 napon belül az összes hatályos szerződésre ki kell terjeszteniük az új szabályokat, vagyis meg kell állapodniuk az ügyfelekkel, mely piaci körülmények esetén lehetséges egyoldalú szerződésmódosítás. A visszamenőleges hatályú változással szemben alkotmányossági aggályok vetődtek fel, vagyis nem kizárt, hogy a törvényi változások végül az Alkotmánybíróság elé kerülnek. Bonyolítja a helyzetet, hogy becslések szerint 10 millió futó szerződést kellene újrakötni.

A törvénymódosítást a Gazdasági Versenyhivatal kezdeményezte, a parlamenti végszavazás előtti héten éles hangú nyílt nyilatkozatpárbaj zajlott a GVH és a Bankszövetség között. Utóbbi azt közölte, hogy a bankok kezét jelentősen megkötő új regula miatt emelkedni fognak a hitelköltségek és nehezebb lesz kölcsönhöz jutni. A GVH szerint ez puszta "riogatás", a változás megkönnyíti az ügyfelek átpártolását más bankhoz, ami élénkíti a versenyt.