Kiállítás nyílik vasárnap a Székesfehérvári Zsidó Hitközség történetéről

Wathay-emléknap lesz a Prohászka ligetben szeptember 18-án

Wathay Ferencre emlékezik szeptember 18-án pénteken 14 órától a végvári vitéz szobránál a Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület. Mindenkit szeretettel várnak a hagyományos ünnepségre!

Szőgyén Maris és a gatyaszár utcák - névadók nyomában Fehérváron

Bárhol járunk az országban, minden településnek van főutcája, de az elnevezésük sokféle lehet. A hazai névadók között a legnépszerűbb Kossuth Lajos, akiről – teljes vagy csak családnevét felhasználva – mintegy 3300 közterületet neveztek el. Történelmi személyiségek nevét viselő utcákból, terekből Székesfehérváron sincs hiány, de a város a helyi kötődésű jeles személyek emlékét is élénken őrzi ilyen formában.

Kis irodalmi séta - jeles költők, írók nyomában Székesfehérváron

Székesfehérvár történetében a kultúra, így az irodalom is fontos helyet foglal el. A város számos írónak, költőnek adott otthont. Néhányan heteket, mások hónapokat, sőt, éveket töltöttek itt. Egyesek életük jelentős részét a városban élték le. Emléküket ma táblák és szobrok, sőt, utca- és térneveink is őrzik.

A 483 éve hősi halált halt Varkocs Györgyre emlékeztek Székesfehérváron

Csendes koszorúzást tartottak csütörtökön délelőtt Székesfehérvár Belvárosában Varkocs György tiszteletére. Székesfehérvár hős várkapitánya 1543. szeptember 3-án, a törökök ellen vívott küzdelemben vesztette életét.

Túrózsák, Máriavölgy, millennium – Öreghegyi emlékek a XX. századból

Székesfehérvár legrégebbi szőlőhegye ma is kiváló termőterület, de mára sokkal inkább lakott, sűrűn beépített városrészként él a köztudatban. Az építkezések a múlt században indultak meg igazán, amikor a város vezetése felhagyott a kintlakás több évszázados tiltásával, 1929-ben pedig az addigi dűlőutak a trianoni békediktátum által elszakított felvidéki települések nevét kapták. A présházak és nyaralók mellett megjelentek a lakóházak, s ez magával hozta az iskolaépítéseket.

1310. augusztus 27-én volt Károly Róbert harmadik koronázása Székesfehérváron

Ritka eset, hogy két rivális uralkodót ugyanazon a napon koronáznak királlyá. Ez történt ugyanis a Magyarországon Lászlónak nevezett Vencel és Anjou Károly esetében, bár kettejük megkoronázása nem ugyanabban az évben történt. 

Szent István ünnepi éve Fehérváron a 30-as években - szoborállítás, építkezések, országgyűlés

A koronázó város az elmúlt 1000 esztendőben hűségesen ápolta Szent István király emlékét, kiemelve történelmi érdemeit, államalapító uralkodói művét. Ennek legnagyobb eseménysorozata 1936-1938 között zajlott, de korábban és később is számos, a szent király emlékezetéhez kapcsolódó példát találunk a helyi emlékezetpolitikában.

1038. augusztus 15-én hunyt el Szent István király

Szűz Mária mennybevitelének napja, augusztus 15-e a katolikus egyház legjelentősebb Mária-ünnepe. Az egyetemes (katolikus) kereszténység Mária-alakja Magyarországon sajátos magyar névvel és jelentésárnyalattal gazdagodott: a Nagyboldogasszony elnevezés ősvallási hagyatékot is tükröz, emellett az új vallás meghatározta kultúrkörben Szűz Mária szakrális politikai (fő)szerepet kapott, Magyarország égi védelmezője, patrónája lett. Az ő ünnepén halt meg az 1038. esztendőben az, akinek mindezt így rendelte: István király.