Hat harangja és kivilágított toronyórája volt már a Felsővárosi templomnak a századelőn

A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben templomnak minősítették. 1778-ban pedig Szabó József lett a felsővárosiak első plébánosa, amikor a Belvárosi és a Felsővárosi plébánia, közel azonos létszámmal különvált. A templom története példája annak is, hogy milyen összetartó közössége volt a Felsővárosnak.
2026.01.15. 07:30 |
Hat harangja és kivilágított toronyórája volt már a Felsővárosi templomnak a századelőn

A városrész polgárai a templom bővítésének érdekében folyamatosan kulcsoltak a városvezetésnél és a püspökségnél. Gyűjtést is szerveztek a templom megnagyobbítására 1800-ban és szép számmal adakoztak a városrész lakói. Az épületet aztán 1801 és 1807 között építették szép nagy templommá. A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján.

Érdekesség, hogy az építkezés idejére még a téglaégetőt is a templom rendelkezésére bocsátotta a város.

A felsővárosi gazdák 1807-ben ajánlották fel, hogy a Szent Sebestyén templom melletti romos iskolát megveszik lebontják a tűzveszély miatt. Az élelmes hívők a bontási anyagot elárverezték és 1070 forintért eladták, majd ezt a templom javára felajánlották. A templom előtti utat pedig 1809-ben lekövezték, melyhez a Belvárosi plébánia is hozzájárult.

A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján. A köveket a Csúcsos-hegyi kőbányából hordták, az építkezést pedig Vass János tanácsos vezette. Az építés azonban nem úgy sikerült ahogyan azt elképzelték, ugyanis a templomtornyok 1840-ben megrepedeztek. Ezt a tényt 1849-ben Szász Ferenc építőmester szakértői véleményben közölte a tanácsüléssel: a Szent Sebestyén templom tornyait meg kell erősíteni, az azt építő Langmár Mihály kőműves mester úrnak. Ezeket azonban a tanács javíttatta meg és a költségeket behajtatta a kőművesen.

A templom első toronyóráját Németh Ignác órásmester hat évi jótállással ezer forintért készítette, amit szintén adományokból fizettek ki. A templomban egészen 1885-ig tartottak német nyelvű istentiszteletet, ugyanis ebben az esztendőben a megyéspüspök határozatban szüntette meg a felsővárosi plébánián és a ciszterciták templomában a német nyelvű liturgiát és intézkedett a magyar nyelvű istentisztelet meghonosításáról.

A felsővárosi templomnak 1917 előtt még hat harangja volt, amik ekkor vándorútra keltek és beolvasztották őket ágyúnak és harang újra csak 1927-ben lett. Az akkori újság beszámolója szerint április 14-én „megkondult a felsővárosi Szent Imre harang. A 951 kg-os harangot kifeszített kötél őrzi. Ez a harang Walser Ferenc budapesti cégének harmadszori öntése”

A templomban már a harmincas évek elején volt villanyáram és kivilágítottak voltak a toronyórák, azonban a város nem fizette a villany költségeit így azt kikapcsolták: „Székesfehérvár Szabad Királyi Város Közüzeme a felsővárosi templom toronyórái kivilágítására szolgáló 6 darab 60 wattos átalányégőt kikapcsolta és végleg beszüntette világításukat." - írták akkoriban.

A templom a II. világháborúban megsérült, egyik tornyát el is vesztette és csak 1960-ra épültek fel teljesen a tornyok a hívek adományából, és ekkor restaurálták a Szent Sebestyén szobrot is.

Várostörténet

  1. Shvoy püspök meghurcolása

    Shvoy Lajost szervezőtehetségét honorálva nevezte ki XI. Piusz pápa 1927. június 20-án székesfehérvári püspökké. Hívei szerették és tisztelték, amiért püspökként is plébánosi egyszerűséggel fordult feléjük. Ezért is döbbentett meg mindenkit az eset, amikor pontosan 80 évvel ezelőtt, 1945. február 8-án, elhurcolták a nyilasok, miután megtagadta nekik, hogy hálaadó istentiszteletet mutasson be.

    2026.02.08.
  2. Jajkiáltások a földi pokolból

    Akik átélték az 1919-es román megszállást, reménykedtek abban, hogy Székesfehérvár többé nem kerül idegen kézre. Ez a remény 1944-ben a Vörös Hadsereg előrenyomulásával egyre halványabban pislákolt. Aztán december 22-én megérkeztek a szovjet katonák, iszonyatos pusztítást zúdítva a városra.

    2026.02.06.
  3. 910 éve hunyt el Könyves Kálmán

    Kegyelem és kegyetlenség, követés és megújítás jellemezte személyiségét és uralkodását. Korának egyik legműveltebb alakja volt. Az általa létrehozott magyar-horvát államközösség 816 éven keresztül állt fenn. A bosszúálló emlékezet ravasz nyomorékká torzította alakját, de száz év múltán már szent királyaink közé is sorolták. 

    2026.02.03.
  4. Századeleji pillanatképek

    Legendaszámba megy a történet, amely szerint a Székesfehérvári Egyházmegye 15. főpásztora első hivatalos útján a hajnali vonattal érkezett a városba, majd besétált a Püspöki palotába, ahol csak a csodálkozó portást találta. Puritán ember volt, és az maradt élete végéig.

    2026.01.30.