Hat harangja és kivilágított toronyórája is volt a Felsővárosi templomnak a századelőn

A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben minősítertték templomnak. 1778-ban Szabó József lett a felsővárosiak első plébánosa, amikor a Belvárosi és a Felsővárosi plébánia, közel azonos létszámmal különvált. A templom története megannyi példája annak is, hogy milyen összetartó közössége volt a Felsővárosnak.
2022 január 20-án Szent Sebestyén napján lesz a város fogadalmi szentmiséje a Felsővárosban.
2022.01.15. 09:46 |
Hat harangja és kivilágított toronyórája is volt a Felsővárosi templomnak a századelőn

A városrész polgárai a templom bővítésének érdekében folyamatosan kulcsoltak a városvezetésnél és a püspökségnél. Gyűjtést is szerveztek a templom megnagyobbítására 1800-ban és szép számmal adakoztak a városrész lakói. Az épületet aztán 1801 és 1807 között építették szép nagy templommá. A két torony építése pedig 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján.

Érdekesség, hogy az építkezés idejére még a téglaégetőt is a templom rendelkezésére bocsátotta a város.

A felsővárosi gazdák 1807-ben ajánlották fel, hogy a Szent Sebestyén templom melletti romos iskolát megveszik lebontják a tűzveszély miatt. Az élelmes hívők a bontási anyagot elárverezték és 1070 forintért eladták, majd ezt a templom javára felajánlották. A templom előtti utat pedig 1809-ben lekövezték, melyhez a Belvárosi plébánia is hozzájárult.

A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján. A köveket a Csúcsos-hegyi kőbányából hordták, az építkezést pedig Vass János tanácsos vezette. Az építés azonban nem úgy sikerült ahogyan azt elképzelték, ugyanis a templomtornyok 1840-ben megrepedeztek. Ezt a tényt 1849-ben Szász Ferenc építőmester szakértői véleményben közölte a tanácsüléssel: a Szent Sebestyén templom tornyait meg kell erősíteni, az azt építő Langmár Mihály kőműves mester úrnak. Ezeket azonban a tanács javíttatta meg és a költségeket behajtatta a kőművesen.

A templom első toronyóráját Németh Ignác órásmester hat évi jótállással ezer forintért készítette, amit szintén adományokból fizettek ki. A templomban egészen 1885-ig tartottak német nyelvű istentiszteletet, ugyanis ebben az esztendőben a megyéspüspök határozatban szüntette meg a felsővárosi plébánián és a ciszterciták templomában a német nyelvű liturgiát és intézkedett a magyar nyelvű istentisztelet meghonosításáról.

A felsővárosi templomnak 1917 előtt még hat harangja volt, amik ekkor vándorútra keltek és beolvasztották őket ágyúnak és harang újra csak 1927-ben lett. Az akkori újság beszámolója szerint április 14-én „megkondult a felsővárosi Szent Imre harang. A 951 kg-os harangot kifeszített kötél őrzi. Ez a harang Walser Ferenc budapesti cégének harmadszori öntése”

A templomban már a harmincas évek elején volt villanyáram és kivilágítottak voltak a toronyórák, azonban a város nem fizette a villany költségeit így azt kikapcsolták: „Székesfehérvár Szabad Királyi Város Közüzeme a felsővárosi templom toronyórái kivilágítására szolgáló 6 darab 60 wattos átalányégőt kikapcsolta és végleg beszüntette világításukat." - írták akkoriban.

A templom a II. világháborúban megsérült, egyik tornyát el is vesztette és csak 1960-ra épültek fel teljesen a tornyok a hívek adományából, és ekkor restaurálták a Szent Sebestyén szobrot is.

Várostörténet

  1. 674 éve történt

    Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.

    2025.12.11.
  2. Zsigmond király halála

    Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.

    2025.12.09.
  3. Városismereti séta

    A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg. 

    2025.12.07.
  4. A koronázó bazilika titkai

    A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.

    2025.12.04.