-
Azonosították II. (Vak) Béla király maradványait
A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen az egykori Nagyboldogasszony-bazilika helyén található osszárium több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosítottak, és ezzel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is.
2026.06.15. -
Vörösmarty emlékezete Fehérváron
Vörösmarty Mihály, a magyar irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja 1855-ben hunyta le a szemét, testi bajai mellett mélabútól sújtottan. Szűkebb hazája soha nem feledte a költőt, s amint lehetett, Fejér vármegye szobor állításával tisztelgett nagysága előtt. Az emlékműnek is beillő alkotást gyermek- és ifjúkorának fontos helyszínén, Székesfehérváron avatták fel 1866. május 6-án, több évnyi előkészületet követően.
2026.06.14. -
A Fekete Sas múltja
Az Ady Endre utcában járva egy nagy, egykor impozáns épület mellett halad el a szemlélő. Homlokzatán emléktábla jelzi: 1848-ban fontos eseményeknek adott otthont, a főbejárat előtti járdán pedig két botlatókő őrzi az utolsó polgári tulajdonos és felesége emlékét. A Fekete Sasnak, Fehérvár egykori közéleti és kulturális központjának évszázados története van.
2026.06.10. -
Temetői séta
A Városszépítő- és Védő Egyesület június 10-én, szerdán 17:00-kor rendhagyó történelemórára várja az érdeklődőket a Hosszú-temetőben. Poklosi Péter tanár úr, az egyesület elnöke az ott nyugvó neves személyiségek síremlékeivel és a temető művészi értékű alkotásaival ismerteti meg a résztvevőket. Az érdeklődőknek a Palotai úti Hosszú-temető kápolnájánál lesz a találkozó a programra.
2026.06.10.
Hat harangja és kivilágított toronyórája volt már a Felsővárosi templomnak a századelőn
A városrész polgárai a templom bővítésének érdekében folyamatosan kulcsoltak a városvezetésnél és a püspökségnél. Gyűjtést is szerveztek a templom megnagyobbítására 1800-ban és szép számmal adakoztak a városrész lakói. Az épületet aztán 1801 és 1807 között építették szép nagy templommá. A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján.
Érdekesség, hogy az építkezés idejére még a téglaégetőt is a templom rendelkezésére bocsátotta a város.
A felsővárosi gazdák 1807-ben ajánlották fel, hogy a Szent Sebestyén templom melletti romos iskolát megveszik lebontják a tűzveszély miatt. Az élelmes hívők a bontási anyagot elárverezték és 1070 forintért eladták, majd ezt a templom javára felajánlották. A templom előtti utat pedig 1809-ben lekövezték, melyhez a Belvárosi plébánia is hozzájárult.
A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján. A köveket a Csúcsos-hegyi kőbányából hordták, az építkezést pedig Vass János tanácsos vezette. Az építés azonban nem úgy sikerült ahogyan azt elképzelték, ugyanis a templomtornyok 1840-ben megrepedeztek. Ezt a tényt 1849-ben Szász Ferenc építőmester szakértői véleményben közölte a tanácsüléssel: a Szent Sebestyén templom tornyait meg kell erősíteni, az azt építő Langmár Mihály kőműves mester úrnak. Ezeket azonban a tanács javíttatta meg és a költségeket behajtatta a kőművesen.
A templom első toronyóráját Németh Ignác órásmester hat évi jótállással ezer forintért készítette, amit szintén adományokból fizettek ki. A templomban egészen 1885-ig tartottak német nyelvű istentiszteletet, ugyanis ebben az esztendőben a megyéspüspök határozatban szüntette meg a felsővárosi plébánián és a ciszterciták templomában a német nyelvű liturgiát és intézkedett a magyar nyelvű istentisztelet meghonosításáról.
A felsővárosi templomnak 1917 előtt még hat harangja volt, amik ekkor vándorútra keltek és beolvasztották őket ágyúnak és harang újra csak 1927-ben lett. Az akkori újság beszámolója szerint április 14-én „megkondult a felsővárosi Szent Imre harang. A 951 kg-os harangot kifeszített kötél őrzi. Ez a harang Walser Ferenc budapesti cégének harmadszori öntése”
A templomban már a harmincas évek elején volt villanyáram és kivilágítottak voltak a toronyórák, azonban a város nem fizette a villany költségeit így azt kikapcsolták: „Székesfehérvár Szabad Királyi Város Közüzeme a felsővárosi templom toronyórái kivilágítására szolgáló 6 darab 60 wattos átalányégőt kikapcsolta és végleg beszüntette világításukat." - írták akkoriban.
A templom a II. világháborúban megsérült, egyik tornyát el is vesztette és csak 1960-ra épültek fel teljesen a tornyok a hívek adományából, és ekkor restaurálták a Szent Sebestyén szobrot is.