Hamvazószerda van - kezdődik a 40 napos nagyböjt

Ferenc pápa üzenete 2021 nagyböjtjére ITT olvasható!

A böjt - a tartózkodás az étkezéstől bizonyos napokon - már a korai időszakoktól jelen volt a kereszténységben. A húsvét előtti böjtöt eleinte kizárólag nagypénteken és nagyszombaton tartották, Kr. u. 336-tól kezdve foglalt egy hetet - a nagyhetet - magába. A negyvennapos - hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó - étkezési megtartóztatás a IV. századtól fokozatosan alakult ki, a VII. század elején vált szokássá, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta.

Latin neve quadragesima (negyvenedik), emlékezésként arra, hogy Jézus mielőtt tanítani kezdett volna, negyven napig böjtölt a pusztában. A negyvenes szám többször előfordul a Bibliában, így a vízözön is negyven napig tartott és Mózes is negyven napig böjtölt, mielőtt átvette volna a Tízparancsolatot. A nagyböjt kezdete nem ünnepnap, de kiemelt hétköznapja az egész egyházi évnek.

Hamvazószerda "mozgó" ünnep, a húsvét előtti negyvenedik hétköznap, mert a nyugati egyház a vasárnapot, az Úr napját nem tekinti böjti napnak. A húsvét előtti hetedik hét szerdájának legkorábbi lehetséges időpontja február 4., a legkésőbbi március 10., hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila.

A katolikus egyház mára enyhített a korábbi szigorú böjti szabályokon, a XI. századig például késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. A II. vatikáni zsinat rendelkezésére 1966 óta szigorú böjti nap csak hamvazószerda és nagypéntek, amikor tilos a hús, a nap folyamán csak egyszer szabad jóllakni, de megengedett két másik, csökkentett mértékű étkezés. Mentesülnek ez alól a 18 év alattiak és a 60 év fölöttiek, a betegek, az állapotos nők, a szoptató anyák és egyes foglalkozások gyakorlói.