Fekete Sas Akadémia – Fejezetek a fehérvári zsidóság történetéből

A Fekete Sas Társaság és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség Fejezetek a fehérvári zsidóság történetéből című közös rendezvénye kedden 16 órakor a Fekete Sas szálló előtt megemlékezéssel indul, majd városnéző sétával folytatódik és előadással zárul október 3-án.
2023.10.02. 12:40 |
Fekete Sas Akadémia – Fejezetek a fehérvári zsidóság történetéből

A zsidóság, amely már évszázadok óta jelen van Székesfehérváron, több mint 150 éve újra tevékeny részese a város kulturális, társadalmi és gazdasági életének. A művészet, az építészet és a helytörténet mentén halad a Fekete Sas Akadémia október 3-i kultúrtörténeti eseménye, amelyet a Fekete Sas Társaság és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség közösen szervez.

Az érdeklődőket kedden 16 órára várják az egykori Fekete Sas szálló előtt, ahol a Grosz-család botlatóköveinél rövid megemlékezést tartanak.

A 16.30 órakor induló városnéző séta során Váczi Márk történész vezetésével megismerkedhetünk néhány jeles személlyel, emblematikus épülettel, valamint a közösség múltjával és jelenével. Ezt követően 18 órától Fontana Eszter történész „A fehérvári neológ zsinagóga orgonája“ címmel tart előadást a Székesfehérvári Zsidó Hitközségnél, a Várkörút 19-ben. Többek között szó lesz arról, hogy a fehérvári zsinagóga az újító eszmék jegyében 1862–1864 között 400 személyre épült, az orgonát, egy fehérvári mester művét pedig 1895-ben adták át. Ötven éven keresztül jó szolgálatot tett. Goll Dezső Székesfehérvár köztiszteletben álló karnagy a zsidóság deportálása után aggódott a „meglehetősen jó karban lévő és használható” hangszer sorsáért, de az – ahogy a hitközségi levéltár is – 1944 decemberében egy bombatalálat során elpusztult. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Várostörténet

  1. Az utolsó magyar születésű király

    1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.

    2026.11.11.
  2. 500 éve temették el II. Lajost

    A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.

    2026.11.10.
  3. Felsővárosi történelem

    Székesfehérváron a török alóli felszabadítás a legnagyobb pusztítást a Budai külvárosban tette: a blokád és a hadműveletek is menekülésre késztették a lakosságot. Ezzel kapcsolatos az 1686-os nagy tűzvész. A Rákóczi-féle felkelés idején kezdett újjátelepülni főként a környék uradalmaiból származó jobbágyokkal, de a harcok során hamarosan felégették, s 1712-ben a tanács lebonttatta a rebellis időkben felhúzott földkunyhókat.

    2026.11.09.
  4. Kovács Jenőre emlékeztek

    Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kovács Jenő, Székesfehérvár köztiszteletben álló, kedvelt órásmestere, akinek munkáját lépten-nyomon őrzi a Belváros. Családjának tagjai, barátai, tisztelői rá emlékeztek vasárnap este a Kossuth udvarban. Az ünnepségen Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester idézte fel a mester alakját, városgyarapító munkásságát.

    2026.11.08.