Fekete Sas Akadémia – Fejezetek a fehérvári zsidóság történetéből

A Fekete Sas Társaság és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség Fejezetek a fehérvári zsidóság történetéből című közös rendezvénye kedden 16 órakor a Fekete Sas szálló előtt megemlékezéssel indul, majd városnéző sétával folytatódik és előadással zárul október 3-án.
2023.10.02. 12:40 |
Fekete Sas Akadémia – Fejezetek a fehérvári zsidóság történetéből

A zsidóság, amely már évszázadok óta jelen van Székesfehérváron, több mint 150 éve újra tevékeny részese a város kulturális, társadalmi és gazdasági életének. A művészet, az építészet és a helytörténet mentén halad a Fekete Sas Akadémia október 3-i kultúrtörténeti eseménye, amelyet a Fekete Sas Társaság és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség közösen szervez.

Az érdeklődőket kedden 16 órára várják az egykori Fekete Sas szálló előtt, ahol a Grosz-család botlatóköveinél rövid megemlékezést tartanak.

A 16.30 órakor induló városnéző séta során Váczi Márk történész vezetésével megismerkedhetünk néhány jeles személlyel, emblematikus épülettel, valamint a közösség múltjával és jelenével. Ezt követően 18 órától Fontana Eszter történész „A fehérvári neológ zsinagóga orgonája“ címmel tart előadást a Székesfehérvári Zsidó Hitközségnél, a Várkörút 19-ben. Többek között szó lesz arról, hogy a fehérvári zsinagóga az újító eszmék jegyében 1862–1864 között 400 személyre épült, az orgonát, egy fehérvári mester művét pedig 1895-ben adták át. Ötven éven keresztül jó szolgálatot tett. Goll Dezső Székesfehérvár köztiszteletben álló karnagy a zsidóság deportálása után aggódott a „meglehetősen jó karban lévő és használható” hangszer sorsáért, de az – ahogy a hitközségi levéltár is – 1944 decemberében egy bombatalálat során elpusztult. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Várostörténet

  1. A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet története - könyvbemutató február 12-én

    A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet történetét dolgozza fel az a kötet, melyet a Prohászka-templom plébániájának közösségi terében mutatnak be február 12-én 17.30 órai kezdettel. 

    2026.02.11.
  2. Shvoy püspök meghurcolása

    Shvoy Lajost szervezőtehetségét honorálva nevezte ki XI. Piusz pápa 1927. június 20-án székesfehérvári püspökké. Hívei szerették és tisztelték, amiért püspökként is plébánosi egyszerűséggel fordult feléjük. Ezért is döbbentett meg mindenkit az eset, amikor pontosan 80 évvel ezelőtt, 1945. február 8-án, elhurcolták a nyilasok, miután megtagadta nekik, hogy hálaadó istentiszteletet mutasson be.

    2026.02.08.
  3. Jajkiáltások a földi pokolból

    Akik átélték az 1919-es román megszállást, reménykedtek abban, hogy Székesfehérvár többé nem kerül idegen kézre. Ez a remény 1944-ben a Vörös Hadsereg előrenyomulásával egyre halványabban pislákolt. Aztán december 22-én megérkeztek a szovjet katonák, iszonyatos pusztítást zúdítva a városra.

    2026.02.06.
  4. 910 éve hunyt el Könyves Kálmán

    Kegyelem és kegyetlenség, követés és megújítás jellemezte személyiségét és uralkodását. Korának egyik legműveltebb alakja volt. Az általa létrehozott magyar-horvát államközösség 816 éven keresztül állt fenn. A bosszúálló emlékezet ravasz nyomorékká torzította alakját, de száz év múltán már szent királyaink közé is sorolták. 

    2026.02.03.