-
Kotsis Iván fehérvári épületei
Amikor a székesfehérvári városvezetés, élén Csitáry G. Emil polgármesterrel, az 1930-as évek elején több évtizednyi huzavona után elhatározta a Városháza bővítését, a két fiatal építész, Molnár Tibor és Schmidl Ferenc nagy lelkesedéssel fogadták a feladatot. Azt azonban tudták, hogy a munkálatok megtervezéséhez egy nagy tapasztalattal bíró szaktekintélyre van szükség, aki a tudása mellett a nevét is adja a vállalkozáshoz.
2026.08.10. -
„Mondd el fiaidnak!”
A Várkörút és a Rákóczi utca kereszteződésében egy nagy fekete kőtábla emlékeztet az egykori zsinagógára és az 1944-ben elhurcolt zsidóságra. Ha a helyi izraelita közösségről van szó, a legtöbben a vészkorszakot és az azt közvetlenül megelőző éveket idézik fel. Talán azért, mert nem ismerik a korábbi időket, mint ahogy sokan azt sem tudják: ma is létezik hitközség a városban.
2026.08.06. -
A hajdani öreghegyi nyaralókról
Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.
2026.08.02. -
Királykúton a makett
Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.
2026.07.30.
Fekete Sas Akadémia – Fejezetek a fehérvári zsidóság történetéből
A zsidóság, amely már évszázadok óta jelen van Székesfehérváron, több mint 150 éve újra tevékeny részese a város kulturális, társadalmi és gazdasági életének. A művészet, az építészet és a helytörténet mentén halad a Fekete Sas Akadémia október 3-i kultúrtörténeti eseménye, amelyet a Fekete Sas Társaság és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség közösen szervez.
Az érdeklődőket kedden 16 órára várják az egykori Fekete Sas szálló előtt, ahol a Grosz-család botlatóköveinél rövid megemlékezést tartanak.
A 16.30 órakor induló városnéző séta során Váczi Márk történész vezetésével megismerkedhetünk néhány jeles személlyel, emblematikus épülettel, valamint a közösség múltjával és jelenével. Ezt követően 18 órától Fontana Eszter történész „A fehérvári neológ zsinagóga orgonája“ címmel tart előadást a Székesfehérvári Zsidó Hitközségnél, a Várkörút 19-ben. Többek között szó lesz arról, hogy a fehérvári zsinagóga az újító eszmék jegyében 1862–1864 között 400 személyre épült, az orgonát, egy fehérvári mester művét pedig 1895-ben adták át. Ötven éven keresztül jó szolgálatot tett. Goll Dezső Székesfehérvár köztiszteletben álló karnagy a zsidóság deportálása után aggódott a „meglehetősen jó karban lévő és használható” hangszer sorsáért, de az – ahogy a hitközségi levéltár is – 1944 decemberében egy bombatalálat során elpusztult. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!