Fekete Sas Akadémia – Fejezetek a fehérvári zsidóság történetéből

A Fekete Sas Társaság és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség Fejezetek a fehérvári zsidóság történetéből című közös rendezvénye kedden 16 órakor a Fekete Sas szálló előtt megemlékezéssel indul, majd városnéző sétával folytatódik és előadással zárul október 3-án.
2023.10.02. 12:40 |
Fekete Sas Akadémia – Fejezetek a fehérvári zsidóság történetéből

A zsidóság, amely már évszázadok óta jelen van Székesfehérváron, több mint 150 éve újra tevékeny részese a város kulturális, társadalmi és gazdasági életének. A művészet, az építészet és a helytörténet mentén halad a Fekete Sas Akadémia október 3-i kultúrtörténeti eseménye, amelyet a Fekete Sas Társaság és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség közösen szervez.

Az érdeklődőket kedden 16 órára várják az egykori Fekete Sas szálló előtt, ahol a Grosz-család botlatóköveinél rövid megemlékezést tartanak.

A 16.30 órakor induló városnéző séta során Váczi Márk történész vezetésével megismerkedhetünk néhány jeles személlyel, emblematikus épülettel, valamint a közösség múltjával és jelenével. Ezt követően 18 órától Fontana Eszter történész „A fehérvári neológ zsinagóga orgonája“ címmel tart előadást a Székesfehérvári Zsidó Hitközségnél, a Várkörút 19-ben. Többek között szó lesz arról, hogy a fehérvári zsinagóga az újító eszmék jegyében 1862–1864 között 400 személyre épült, az orgonát, egy fehérvári mester művét pedig 1895-ben adták át. Ötven éven keresztül jó szolgálatot tett. Goll Dezső Székesfehérvár köztiszteletben álló karnagy a zsidóság deportálása után aggódott a „meglehetősen jó karban lévő és használható” hangszer sorsáért, de az – ahogy a hitközségi levéltár is – 1944 decemberében egy bombatalálat során elpusztult. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Várostörténet

  1. A Hübner építészdinasztiáról

    Városunk történetében vannak gyakran visszatérő nevek, sokszor emlegetett családok. Közéjük tartoznak Hübnerék is, akiknek négy nemzedéke is Fehérvár jelesei közé tartozott, noha nem mindegyikük élt itt. A szabadságharcos haleszi vértanú András unokaöccsének, Nándornak, az ő fiának, Jenőnek, valamint unokájának, Tibornak számos épületet köszönhetünk.

    2026.05.10.
  2. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.
  3. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.
  4. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.