-
121 éve született Romhányi
Dr. Romhányi György professzor születésének 121. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Székesfehérváron. A résztvevők megkoszorúzták az Oskola utcában található Romhányi-emléktáblát, majd a Hiemer-házban az emlékülés keretében adták át a 2025. és 2026. évi Romhányi Díjat.
2026.09.14. -
Fehérvár legyen az ország mintavárosa – szakmai fórum és közösségi tervezés
A 2038-as Szent István Emlékévhez is kapcsolódik az a nagyszabású vízió, amely Székesfehérvár európai szintű versenyképességének további erősítését célozza. A stratégiát a helyi közösségek bevonásával szeretnék megvalósítani, így várhatóan októberben megkezdődik a program társadalmasítása.
2026.09.14. -
Romhányi Györgyre emlékeztek
Romhányi Györgyre emlékeztek a pályatársak az Oskola utcai emléktáblánál. A koszorúzást tudományos rendezvény és ünnepélyes díjátadó követte a Hiemer-házban.
2026.09.15. -
Fehérvár a következő évtizedben
Hazánkban a megyei jogú városok között Székesfehérváron a legjobb élni, legalábbis az Egyensúly Intézet elmúlt három évben végzett felmérései szerint. A szervezet most egy Kelet-közép európai összehasonlítást is készített.
2026.09.14.
Évezredes üzenet Szent István korából a mai Székesfehérvárnak
Egy bizonyíthatóan 1015 körül kivágott és az akkori fehérvári városfalba beépített tölgyfa gerenda darabja, illetve egy kis üvegcse abból a földből, amelyen egykor maga Szent István is járhatott – ezekből adott át két, igazi kuriózumnak számító mintát dr. Cser-Palkovics Andrásnak, Székesfehérvár polgármesterének Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója az évzáró intézményvezetői találkozón kedden.
Székesfehérváron, hazánk történelmi fővárosában lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy „megérint minket” a történelem. Szent István városa több mint ezer esztendeje létezik és fejlődik az államalapító által teremtett alapokra építkezve, egy mindig megújulni képes, modern városként, az itt élők alkotta közösség igazi otthonaként.
Az évszázadok viharai sajnos sok mindentől megfosztották az utókort, ám a tudomány egyre fejlődő eszközeinek és a régészszakemberek elkötelezett munkájának köszönhetően jelentős áttörést hozott a tavalyi és az idei esztendő.
Mint Róth Péter alpolgármester felvezetőjében elhangzott: immár újabb, kézzelfogható bizonyítékaink is vannak a Szent István kori hagyatékról. „1025 évet lépjünk vissza képzeletben az időben, amikor karácsony nyolcadában Istvánt királlyá koronázták, és amelyről hisszük, hogy ez Székesfehérváron történt. Most pedig egy olyan pillanat következett el, amikor Szent István Fehérvára – immár igazoltan – üzen a ma Fehérvárának.”
Az átadott faminta az előbb a Jókai utcában, majd 2024-ben a Nemzeti Emlékhelyen (Romkertben) elvégzett feltárások során került elő, amelyet azóta a – Szent István Király Múzeumban újonnan és múzeumi viszonylatban egyedülállóan létrehozott – Dendrokronológiai Laboratóriumban bevizsgáltak.
A gerendadarab annak a fa-föld erődítésnek a része volt, amely az akkori Belvárost körülvette. „Az elmúlt időszakban bizonyítani tudtuk, hogy Szent István király korában már elkezdődött egy olyan szilárd alap megteremtése Székesfehérvár városfalával, ami erőt adhat nekünk a jövőt illetően is. Tehát a föld, mint örökkévalóság, illetve az éveket az évgyűrűkön keresztül nagyon jól szemléltető fa volt a két alapanyag, amiből az a városfal épült. Ennek Európában sem volt párja, gyakorlatilag nagyobb volt, mint a korabeli Párizs.” – emelte ki Pokrovenszki Krisztián főigazgató, azt kívánva, hogy ez adjon erőt a további városépítő munkához.
Egy, a Szent István szarkofágján megtalálható angyalmotívummal díszített viaszpecsét – ami a SZIKM logója is – fedi azt az üvegcsét, amelyben pedig egy maréknyi földet helyeztek el a múzeumi szakemberek. Ez a minta azokból a rétegekből származik, amelyekben az egykori, fa-föld szerkezetű erődítés leleteit megtalálták a régészek, s amelyek szintén Szent István uralkodásának korával lehet összefüggésbe hozni. A famintához pedig Rétfalvi Teofil, a Laboratórium munkatársa készített egy tárolódobozt, lézerrel belegravírozni az évgyűrűk grafikonját is, ami szép minivitrinként szolgál az értékes kordokumentumnak.
Igazi meglepetésként kapta meg a fehérváriak közösségének képviseletében a város polgármestere az eszmei értékükben páratlan ajándékokat, amelyekért meghatottan mondott köszönetet dr. Cser-Palkovics András. „Ez a nemes kezdeményezés felhívja a figyelmünket közös felelősségünkre, hogy mit jelent Fehérvár polgárának lenni, itt dolgozni, alkotni intézményvezetőként, fenntartóként, az intézményekben dolgozó emberként, és felhívja a figyelmüket arra is, hogy nem véletlenül kezdtünk el azzal a bizonyos ezredik évfordulóval foglalkozni, 2038-ra időben felkészülni.”
A városvezető megköszönte a múzeum szakembereinek elhivatott munkáját, majd megemlékezett a nemrég elhunyt iskolaigazgatóról, Kövecses Csilláról és megköszönte az évzáró intézményvezetői találkozó valamennyi résztvevőjének azt a partnerséget, amellyel egymást erősítve végezték tevékenységüket ebben az esztendőben is. „Karácsony szent ünnepére készülünk, és szép hagyományunk az, hogy ebben az időszakban találkozunk, beszélgetünk. Köszönöm az egész éves együttműködést az önkormányzat nevében mindenkinek, hogy – fenntartótól függetlenül – mindig számíthatunk egymásra, hiszen Székesfehérvár nem tudna működni, fejlődni az intézményei nélkül.” – erősítette meg a polgármester, hozzátéve, hogy a város történelméről mesélő ajándékok a Városházán kapnak majd helyet, hogy mindenki, aki oda érkezik láthassa Szent István korának üzenetét.