-
Fehérvári Lovagi Akadémia
A téma legjobb, nemzetközi szinten ismert kutatói avatják be a február 21-től induló Fehérvári Lovagi Akadémia résztvevőit a középkori lovagvilág minden aspektusába, a bajvívástól kezdve az építészeten át egészen a költészetig. Az elsősorban fiataloknak, fiatal felnőtteknek szánt elméleti képzésen túl lehetőség lesz a középkori lovagi küzdelmek kipróbálására is.
2026.02.04. -
Szirtaki és csacsacsa
Vidám hangulat fogadta szerda délelőtt a Lövölde utcai Nyugdíjas Szolgáltatóházba érkezőket: a Fürge Lábak Tánccsoport vezetője, Khaut Magdolna és az Alba Regia Nyugdíjas Egyesület elnöke, Czifra Attiláné igazi örömtáncra várta a szenior korúakat.
2026.02.04. -
Ökoklub a Sóstón
Érdekel a természet? Szívesen részt vennél tudományos felfedezésen vagy akár egy mikroszkópos vizsgálatban is? Akkor ott a helyed a Sóstó új ökoklubjában, amely február 7-én, szombaton délelőtt indul. A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges.
2026.02.04. -
Farsangfarki felvonulás Fehérváron
Február 15-én, vasárnap rendezi hagyományos farsangfarki mulatságát a Szabad Színház Székesfehérvár Belvárosában. Lesz maskarás felvonulás, tél kitáncolás, játékos fánkevő verseny, hagyományos bőgőtemetés és kiszebáb égetés is. Az évtizedes múltra visszatekintő farsangfarki programra minden jelmezest várnak!
2026.02.04.
Emberek és csillagképek - Gesztesi Albert, csillagász online előadása kedden
A Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, a TIT Fejér Megyei Egyesületének Csillagászati és Űrkutatási Szakosztálya, valamint az ELFT Fejér megyei csoportja szervezésében szeptember 29-én, kedden 18 órakor kezdődik Gesztesi Albert csillagász, a Planetárium volt munkatársa „Emberek és csillagképek” című előadása A járványhelyzetre való tekintettel bevezetett korlátozások miatt az előadás kizárólag interneten követhető.
Nincs olyan ember, akit soha nem kápráztatott el az éjszakai csillagos égbolt látványa.
Ám napjainkban a nagyvárosban lakók aligha látják a csillagokat. A közvilágítás, a reklámok fénye elvakít minket, az égbolt halványan pislákoló csillagai láthatatlanok maradnak. Régen nem így volt. Alig több mint száz évet visszautazva azt tapasztalnánk, hogy a falvacskák, városkák utcái még sötétbe burkolództak éjszakánként.
Legfeljebb a házak kis ablakaiból kiszűrődő lámpafény mutatott utat a hazafelé botorkálónak. Eleink életéhez hozzá tartozott a csillagos égbolt varázsa, azt is mondhatnám, közvetlen kapcsolatban álltak vele. A csillagok mutatták az irányt az éjszakai vándornak, a tengeren hajózóknak, a messzi tájakra utazóknak. Ismerték a csillagok járását, az égboltról olvasták le az idő múlását. A mai, városban élő emberek már elveszítették ezt az ősi kapcsolatot az égbolttal, ennyivel szegényebbek lettek.
Egy tökéletesen derült, holdtalan éjszakán a jó szemű ember kb. 2500 csillagot láthat az égbolton.
De hogyan lehetne összeszámolni őket? A leghalványabbaktól a legfényesebbig óriási össze-visszaságban töltik be az eget. Valamiképp rendet kellene teremteni közöttük! Meg is tették már régen az elődeink.
A régi korok embereinek játékos képzelete a nagyjából egy területen látszó fényesebb, vagy halványabb csillagokból különféle alakokat formált, megkönnyítve ezzel az égbolton való tájékozódást. Idővel mondabeli hősök, mitológiai alakok, állatok és használati eszközök égbe képzelt alakjai borították el a csillagos eget. A ma használatos latin csillagképnevek hátterében a görög mitológia szereplői húzódnak meg, a fényes csillagok egyedi nevei pedig arab eredetűek. Néhány esetben a mezopotámiai kultúrákig vezethetők vissza az elnevezések. Ám a történelem során szinte minden nép kialakította a saját mondavilágának megfelelő csillagképeket.
Ez az előadás a csillagkép ábrázolások történetét próbálja bemutatni egészen az ősember barlangrajzaitól napjainkig.