Vizsgálják a fehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is

Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja. Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
2024.03.22. 20:13 |
Vizsgálják a fehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is

Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója felidézte, hogy 2014-ben indult az archeogenetikai kutatás III. Béla magyar király és feleségének azonosításával. A folytatódó program most jutott el oda, hogy az Y-kromoszómán lévő, férfiakon öröklődő haploid mellett elkezdjék vizsgálni a székesfehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is.

Kásler Miklós elmondta, hogy IV. Béla magyar uralkodó egyik lánya, Boldog Jolán egy lengyel Piast fejedelemhez ment feleségül, az ő leányuk Kaliszi Hedvig volt, akinek pedig Károly Róbert hitvese, Nagy Lajos király édesanyja, Lokietek Erzsébet volt a leánya. A leányági öröklődés szabályait figyelembe véve tehát egészen Nagy Lajos királyig el lehet jutni a genetikai kutatásokkal - hangsúlyozta a főigazgató.

Kovács Bence Gábor, a MKI Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa a kutatásról elmondta: szerdán a Magyar Természettudományi Múzeumból elhozták Béla macsói herceg két vázcsontját, egy combcsontot és egy bordacsontot. A koponyán kívül ezekben a vázcsontokban őrződik meg legjobban a DNS az archeogenetikai munkákhoz - jegyezte meg a kutató.

Tájékoztatása szerint a hétvégén induló kutatások során Béla macsói herceg combcsont- és bordacsont-maradványaiból egy-egy apró darabot fognak kivágni, ebből csontport csinálnak, majd DNS-kivonást végeznek. Ezt követően egy többhetes komplex laboratóriumi munka kezdődik meg, melynek végén teljes genomszekvenálást fognak végezni, vagyis a teljes genomot, a Y-kromoszómát és a mitokondriális DNS-t is meg fogják határozni - hangsúlyozta Kovács Bence Gábor.

Az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjának kiemelt feladata a Székesfehérváron eltemetett királyaink azonosítása.

Az intézet a projekt keretén belül már több mint 400, a székesfehérvári osszáriumban eltemetett egyén teljes genomszekvenciáját határozta meg. A kutatás következő fázisában további 120 olyan mintát dolgoznak fel, amely a csontokban megőrzött DNS vizsgálatát teszi lehetővé speciális laboratóriumi módszerekkel.

A kutatók célkitűzése Béla macsói herceg (1243-1272), III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Árpád-házi Anna hercegnő fia, IV. Béla király és Laszkarisz Mária ükunokája, teljes genom- és mitokondriális DNS-vizsgálata, amely több királyunk - többek között Nagy Lajos király - azonosításához is döntő bizonyítékul szolgálhat, valamint lehetőséget adhat több Árpád-házi herceg azonosítására is.

Várostörténet

  1. 734 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

    II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.

    2024.07.23.
  2. 682 éve koronázták I. Nagy Lajost

    I. Károly király 1342. július 16-án bekövetkezett halála, majd uralkodóhoz méltó temetése után (1342. július 19. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony-bazilika) fia, Lajos herceg lépett a magyar trónra. Az ifjú király tényleg ideális körülmények között lépett trónra: az államkincstár dugig volt az apja uralkodása alatt föltárt nemesfémbányák jövedelmeiből, belső ellenzék lényegében nem létezett, érdemi külső ellenség pedig nem fenyegette az ország határait. 

    2024.07.21.
  3. 621 éve Fehérváron temették

    Károly Róbert királyt a nagy oltár mellett, királyi díszbe öltözötten helyezték örök nyugalomra. Temetésének napján a székesfehérvári bazilika számos fogadalmi adományban, ajándékban és felajánlásban részesült. A temetési menet három díszparipája aranyozott, ékkövekkel kirakott felszerelésükkel, és lovasaik fegyverzetével együtt szintén a templomé lett.

    2024.07.20.
  4. 584 éve, 1440. július 17-én koronázták királlyá I. Ulászlót Székesfehérváron

    1440. július 17-én koronázták meg I. Ulászló királyt. Uralkodását beárnyékolta az országot megosztó polgárháború, amit a két hónappal korábban megkoronázott V. László hívei ellen vívott meglehetősen rövid uralkodása alatt.

    2024.07.17.