-
Városrészi címerek
Március 12-én csütörtökön 17 órától az Öreghegyi Közösségi Házban folytatódik a városrészek címerei sorozat. Szászi József címertan-kutató előadásán közelebb kerülünk Székesfehérvár városrészeinek történetéhez és jelképrendszeréhez.
2026.03.11. -
Szőgyény-Marich Júlia, a példás jótevő
Mintegy ezer fős tömeg gyűlt össze 1929. december 9-én a Szent Imre templom előtt. Azért jöttek, hogy részt vegyenek egy emléktábla avatásán, felidézve, mi mindent tett városáért ez a jólelkű nemes hölgy, Szőgyény-Marich Júlia.
2026.03.08. -
Ki volt Pollermann Pál?
A székesfehérvári Gille Sándor fényképhagyatéka 2023 óta kutatható az interneten az örökösök jóvoltából. Felvételei várostörténeti szempontból is értékesek, felkeltik az érdeklődők figyelmét. Ebből egy különleges témát emelünk most ki: Pollermann Pál műlépgyáros munkásságát.
2026.03.03. -
Városrészek címerei
Felsőváros és Víziváros címerét ismerhetik meg az érdeklődők a Városrészek címerei előadássorozat második állomásán. Február 26-án, csütörtökön 17 órakor a Felsővárosi Közösségi Házban szó lesz címertanról, helytörténetről és városi identitásról.
2026.02.25.
Vizsgálják a fehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is
Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója felidézte, hogy 2014-ben indult az archeogenetikai kutatás III. Béla magyar király és feleségének azonosításával. A folytatódó program most jutott el oda, hogy az Y-kromoszómán lévő, férfiakon öröklődő haploid mellett elkezdjék vizsgálni a székesfehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is.
Kásler Miklós elmondta, hogy IV. Béla magyar uralkodó egyik lánya, Boldog Jolán egy lengyel Piast fejedelemhez ment feleségül, az ő leányuk Kaliszi Hedvig volt, akinek pedig Károly Róbert hitvese, Nagy Lajos király édesanyja, Lokietek Erzsébet volt a leánya. A leányági öröklődés szabályait figyelembe véve tehát egészen Nagy Lajos királyig el lehet jutni a genetikai kutatásokkal - hangsúlyozta a főigazgató.
Kovács Bence Gábor, a MKI Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa a kutatásról elmondta: szerdán a Magyar Természettudományi Múzeumból elhozták Béla macsói herceg két vázcsontját, egy combcsontot és egy bordacsontot. A koponyán kívül ezekben a vázcsontokban őrződik meg legjobban a DNS az archeogenetikai munkákhoz - jegyezte meg a kutató.
Tájékoztatása szerint a hétvégén induló kutatások során Béla macsói herceg combcsont- és bordacsont-maradványaiból egy-egy apró darabot fognak kivágni, ebből csontport csinálnak, majd DNS-kivonást végeznek. Ezt követően egy többhetes komplex laboratóriumi munka kezdődik meg, melynek végén teljes genomszekvenálást fognak végezni, vagyis a teljes genomot, a Y-kromoszómát és a mitokondriális DNS-t is meg fogják határozni - hangsúlyozta Kovács Bence Gábor.
Az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjának kiemelt feladata a Székesfehérváron eltemetett királyaink azonosítása.
Az intézet a projekt keretén belül már több mint 400, a székesfehérvári osszáriumban eltemetett egyén teljes genomszekvenciáját határozta meg. A kutatás következő fázisában további 120 olyan mintát dolgoznak fel, amely a csontokban megőrzött DNS vizsgálatát teszi lehetővé speciális laboratóriumi módszerekkel.
A kutatók célkitűzése Béla macsói herceg (1243-1272), III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Árpád-házi Anna hercegnő fia, IV. Béla király és Laszkarisz Mária ükunokája, teljes genom- és mitokondriális DNS-vizsgálata, amely több királyunk - többek között Nagy Lajos király - azonosításához is döntő bizonyítékul szolgálhat, valamint lehetőséget adhat több Árpád-házi herceg azonosítására is.