2. Várostörténet

Vizsgálják a fehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is

Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja. Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
2024.03.22. 20:13 |
Vizsgálják a fehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is

Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója felidézte, hogy 2014-ben indult az archeogenetikai kutatás III. Béla magyar király és feleségének azonosításával. A folytatódó program most jutott el oda, hogy az Y-kromoszómán lévő, férfiakon öröklődő haploid mellett elkezdjék vizsgálni a székesfehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is.

Kásler Miklós elmondta, hogy IV. Béla magyar uralkodó egyik lánya, Boldog Jolán egy lengyel Piast fejedelemhez ment feleségül, az ő leányuk Kaliszi Hedvig volt, akinek pedig Károly Róbert hitvese, Nagy Lajos király édesanyja, Lokietek Erzsébet volt a leánya. A leányági öröklődés szabályait figyelembe véve tehát egészen Nagy Lajos királyig el lehet jutni a genetikai kutatásokkal - hangsúlyozta a főigazgató.

Kovács Bence Gábor, a MKI Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa a kutatásról elmondta: szerdán a Magyar Természettudományi Múzeumból elhozták Béla macsói herceg két vázcsontját, egy combcsontot és egy bordacsontot. A koponyán kívül ezekben a vázcsontokban őrződik meg legjobban a DNS az archeogenetikai munkákhoz - jegyezte meg a kutató.

Tájékoztatása szerint a hétvégén induló kutatások során Béla macsói herceg combcsont- és bordacsont-maradványaiból egy-egy apró darabot fognak kivágni, ebből csontport csinálnak, majd DNS-kivonást végeznek. Ezt követően egy többhetes komplex laboratóriumi munka kezdődik meg, melynek végén teljes genomszekvenálást fognak végezni, vagyis a teljes genomot, a Y-kromoszómát és a mitokondriális DNS-t is meg fogják határozni - hangsúlyozta Kovács Bence Gábor.

Az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjának kiemelt feladata a Székesfehérváron eltemetett királyaink azonosítása.

Az intézet a projekt keretén belül már több mint 400, a székesfehérvári osszáriumban eltemetett egyén teljes genomszekvenciáját határozta meg. A kutatás következő fázisában további 120 olyan mintát dolgoznak fel, amely a csontokban megőrzött DNS vizsgálatát teszi lehetővé speciális laboratóriumi módszerekkel.

A kutatók célkitűzése Béla macsói herceg (1243-1272), III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Árpád-házi Anna hercegnő fia, IV. Béla király és Laszkarisz Mária ükunokája, teljes genom- és mitokondriális DNS-vizsgálata, amely több királyunk - többek között Nagy Lajos király - azonosításához is döntő bizonyítékul szolgálhat, valamint lehetőséget adhat több Árpád-házi herceg azonosítására is.

Várostörténet

Összes

  1. Városrészek címerei

    Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.

    2026.01.26.

  2. Egy gimnázium első 200 éve

    Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.

    2026.01.22.

  3. Az utolsó aranyágacska

    A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.

    2026.01.15.

  4. Egy szoborállítás előzményei

    Székesfehérvár mindig is büszkén vallotta magát Szent István városának, ám elsőként megkoronázott uralkodónkra nagyon sokáig nem emlékeztetett köztéri alkotás. A szoborállítás gondolata csak a 19. század végén merült fel komolyan, ám érdemi tettek ezt sem követték és az elképzelés csak 1938-ban valósult meg.

    2026.01.15.