Vizsgálják a fehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is

Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja. Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
2024.03.22. 20:13 |
Vizsgálják a fehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is

Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója felidézte, hogy 2014-ben indult az archeogenetikai kutatás III. Béla magyar király és feleségének azonosításával. A folytatódó program most jutott el oda, hogy az Y-kromoszómán lévő, férfiakon öröklődő haploid mellett elkezdjék vizsgálni a székesfehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is.

Kásler Miklós elmondta, hogy IV. Béla magyar uralkodó egyik lánya, Boldog Jolán egy lengyel Piast fejedelemhez ment feleségül, az ő leányuk Kaliszi Hedvig volt, akinek pedig Károly Róbert hitvese, Nagy Lajos király édesanyja, Lokietek Erzsébet volt a leánya. A leányági öröklődés szabályait figyelembe véve tehát egészen Nagy Lajos királyig el lehet jutni a genetikai kutatásokkal - hangsúlyozta a főigazgató.

Kovács Bence Gábor, a MKI Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa a kutatásról elmondta: szerdán a Magyar Természettudományi Múzeumból elhozták Béla macsói herceg két vázcsontját, egy combcsontot és egy bordacsontot. A koponyán kívül ezekben a vázcsontokban őrződik meg legjobban a DNS az archeogenetikai munkákhoz - jegyezte meg a kutató.

Tájékoztatása szerint a hétvégén induló kutatások során Béla macsói herceg combcsont- és bordacsont-maradványaiból egy-egy apró darabot fognak kivágni, ebből csontport csinálnak, majd DNS-kivonást végeznek. Ezt követően egy többhetes komplex laboratóriumi munka kezdődik meg, melynek végén teljes genomszekvenálást fognak végezni, vagyis a teljes genomot, a Y-kromoszómát és a mitokondriális DNS-t is meg fogják határozni - hangsúlyozta Kovács Bence Gábor.

Az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjának kiemelt feladata a Székesfehérváron eltemetett királyaink azonosítása.

Az intézet a projekt keretén belül már több mint 400, a székesfehérvári osszáriumban eltemetett egyén teljes genomszekvenciáját határozta meg. A kutatás következő fázisában további 120 olyan mintát dolgoznak fel, amely a csontokban megőrzött DNS vizsgálatát teszi lehetővé speciális laboratóriumi módszerekkel.

A kutatók célkitűzése Béla macsói herceg (1243-1272), III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Árpád-házi Anna hercegnő fia, IV. Béla király és Laszkarisz Mária ükunokája, teljes genom- és mitokondriális DNS-vizsgálata, amely több királyunk - többek között Nagy Lajos király - azonosításához is döntő bizonyítékul szolgálhat, valamint lehetőséget adhat több Árpád-házi herceg azonosítására is.

Várostörténet

  1. Nyugodalmuk örök

    Mária Terézia királynő 1777-ben kiadott rendelete értelmében megszűnt a több évszázados hazai szokás, a lakott területen belül és a templomok körüli sírkertekben történő temetkezés. Ekkoriban, a külvárosokban jöttek létre Székesfehérvár ma ismert temetői, köztük az egyik legkorábbi, a felsővárosi plébánia tulajdonában, majd kezelésében lévő Feltámadás, népies nevén Csutora temető.

    2026.10.30.
  2. Magyar hadifogolysors

    A második világháború magyar hadifoglyainak sorsáról tart előadást Babucs Zoltán hadtörténész november 3-án, kedden 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont rendezvényén szó lesz az angolszász hadifogság mindennapjairól, a szovjet lágerek szörnyűségeinél is nehezebb megpróbáltatásokat kellett átélniük a hadifoglyoknak.

    2026.10.29.
  3. A város első fényírója

    A mai értelemben vett fényképezés kezdetei az 1830-as évekbe nyúlnak vissza. Magyarországon 1840-ben készült el az első dagerrotípia, s bár Székesfehérvár e tekintetben is az élen járt, a legkorábbi fennmaradt felvételek az 1860-as évek elejéről származnak. Az évtized kezdetén nyitotta meg műtermét a város első fényképésze, Pribék Antal, aki nemcsak emiatt került be a történeti emlékezetbe.

    2026.10.27.
  4. Uradalmak ölelésében

    Október végén folytatódik a Városok Városa című beszélgetéssorozat, a Szent István Király Múzeum Rendház épületben. A tízalkalmas program során Székesfehérvár történetének különböző korszakait járja végig vendégei segítségével dr. Demeter Zsófia történész. 

    2026.10.26.