-
A Hübner építészdinasztiáról
Városunk történetében vannak gyakran visszatérő nevek, sokszor emlegetett családok. Közéjük tartoznak Hübnerék is, akiknek négy nemzedéke is Fehérvár jelesei közé tartozott, noha nem mindegyikük élt itt. A szabadságharcos haleszi vértanú András unokaöccsének, Nándornak, az ő fiának, Jenőnek, valamint unokájának, Tibornak számos épületet köszönhetünk.
2026.05.10. -
85 éves idén a Köfém
Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.
2026.05.01. -
Penteléről a vármegye élére
120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.
2026.04.27. -
Az Aranybulla napja
A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben.
2026.04.24.
Egy kötetben jelentek meg a középkori lengyel krónikás Fehérvárról szóló szemelvényei
A lengyel történetíró 12 kötetből álló, mintegy hatezer oldalas krónikájából dr. Teiszler Éva történész gyűjtötte össze és fordította le a koronázóvárosról szóló történeteket.
A Székesfehérvár történelme iránt érdeklődők egy újabb, különleges kiadvánnyal bővíthetik könyvtárukat. Csütörtökön a Városházán mutatták be dr. Teiszler Éva: A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel - Jan Długosz lengyel történetíró Annalesének székesfehérvári vonatkozású fejezetei című kötetét. A könyvbemutatón dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a megjelenteket. Köszönetét fejezet ki a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont munkatársainak, hogy fontosnak tartották azt, hogy középkori történelmünkről egy nagyon izgalmas és érdekes kötet jelenhessen meg. "Az olvasó egy diplomata szemével látja, mit gondoltak e korban Székesfehérvárról, az itteni koronázásokról, az ünnepi szertartásokról. Ez Fehérvár korabeli jelentőségére is ismét egy újabb bizonyíték és fontos adalék.” A könyv bemutatója azért is különleges - tette hozzá, hiszen néhány napra vagyunk a lengyel-magyar barátság napjától, és ezekben a kötetekben is tetten érhető, hogy miért szoros ez a barátság, amely évszázadok óta tart.
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Regia Civitas tudományos sorozat második kötetéről a kutatóközpont vezetője, Kulcsár Mihály elmondta, hogy a XV. században élt lengyel krónikás fő művében Lengyelország történetét írta meg a kezdetektől saját koráig. Ennek kapcsán a környező országokról, népekről is jelentős mennyiségű ismeretanyagot hagyott az utókorra. A lengyel diplomata több alkalommal is járt Magyarországon, a királyok és királynék koronázása vagy temetése kapcsán rendre megemlékezett Székesfehérvárról, és lejegyzett sok egyéb olyan történést is, amely miatt a város valamilyen országos vagy nemzetközi esemény szereplőjévé vált. Többek között 1440-ben I. Ulászló király koronázásán járt városunkban, de írt Géza nagyfejedelem temetkezési helyéről is, ami a Szent Péter és Pál templomban volt, illetve egy, a fehérváriakat ma is igazán érdeklő kérdésről a székesfehérvári királyi palotáról, ahol egyébként a koronázási ceremóniának az egyik fontos eleme, a koronázási ebéd zajlott le.
A kötetet Prof. Dr. habil. Bagi Dániel történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára mutatta be. Beszélt arról, hogy érdekes dolog a magyar történelem általunk jól ismert eseményeit egy olyan krónikás történetein keresztül olvasni, aki a Jagelló-ház nagy tisztelője és támogatója volt. Világosan lehet látni, hogy nagyszabású történelmi művében e dinasztia szolgálatába állította a magyar történelmet. A professzor kiemelte, ez a kívül-belül szép és formás kiadvány nemcsak Székesfehérvár, hanem a közép- európai térség történelme szempontjából is fontos mű.
Dr. Teiszler Éva történész elmondta, ez a könyv a lengyel történetíró 12 kötetes, mintegy hatezer oldalas munkájából származó kivonatokat tartalmaz. „A szemtanú hitelességével írta le a város egykori eseményeit. Ami különleges, hogy a leírásoknak a többsége első alkalommal jelenik meg magyar nyelven.”