Egy kötetben jelentek meg a középkori lengyel krónikás Fehérvárról szóló szemelvényei

A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című kötetet mutatták be csütörtökön délután a Városháza Dísztermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Regia Civitas tudományos sorozatának második kötete a XV. században élt Jan Długosz Székesfehérvárról szóló leírásait tartalmazza. 
2026.03.19. 20:29 |
Egy kötetben jelentek meg a középkori lengyel krónikás Fehérvárról szóló szemelvényei

A lengyel történetíró 12 kötetből álló, mintegy hatezer oldalas krónikájából dr. Teiszler Éva történész gyűjtötte össze és fordította le a koronázóvárosról szóló történeteket.

A Székesfehérvár történelme iránt érdeklődők egy újabb, különleges kiadvánnyal bővíthetik könyvtárukat. Csütörtökön a Városházán mutatták be dr. Teiszler Éva: A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel - Jan Długosz lengyel történetíró Annalesének székesfehérvári vonatkozású fejezetei című kötetét. A könyvbemutatón dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a megjelenteket. Köszönetét fejezet ki a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont munkatársainak, hogy fontosnak tartották azt, hogy középkori történelmünkről egy nagyon izgalmas és érdekes kötet jelenhessen meg. "Az olvasó egy diplomata szemével látja, mit gondoltak e korban Székesfehérvárról, az itteni koronázásokról, az ünnepi szertartásokról. Ez Fehérvár korabeli jelentőségére is ismét egy újabb bizonyíték és fontos adalék.” A könyv bemutatója azért is különleges - tette hozzá, hiszen néhány napra vagyunk a lengyel-magyar barátság napjától, és ezekben a kötetekben is tetten érhető, hogy miért szoros ez a barátság, amely évszázadok óta tart.

A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Regia Civitas tudományos sorozat második kötetéről a kutatóközpont vezetője, Kulcsár Mihály elmondta, hogy a XV. században élt lengyel krónikás fő művében Lengyelország történetét írta meg a kezdetektől saját koráig. Ennek kapcsán a környező országokról, népekről is jelentős mennyiségű ismeretanyagot hagyott az utókorra. A lengyel diplomata több alkalommal is járt Magyarországon, a királyok és királynék koronázása vagy temetése kapcsán rendre megemlékezett Székesfehérvárról, és lejegyzett sok egyéb olyan történést is, amely miatt a város valamilyen országos vagy nemzetközi esemény szereplőjévé vált. Többek között 1440-ben I. Ulászló király koronázásán járt városunkban, de írt Géza nagyfejedelem temetkezési helyéről is, ami a Szent Péter és Pál templomban volt, illetve egy, a fehérváriakat ma is igazán érdeklő kérdésről a székesfehérvári királyi palotáról, ahol egyébként a koronázási ceremóniának az egyik fontos eleme, a koronázási ebéd zajlott le.

A kötetet Prof. Dr. habil. Bagi Dániel történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára mutatta be. Beszélt arról, hogy érdekes dolog a magyar történelem általunk jól ismert eseményeit egy olyan krónikás történetein keresztül olvasni, aki a Jagelló-ház nagy tisztelője és támogatója volt. Világosan lehet látni, hogy nagyszabású történelmi művében e dinasztia szolgálatába állította a magyar történelmet. A professzor kiemelte, ez a kívül-belül szép és formás kiadvány nemcsak Székesfehérvár, hanem a közép- európai térség történelme szempontjából is fontos mű.

Dr. Teiszler Éva történész elmondta, ez a könyv a lengyel történetíró 12 kötetes, mintegy hatezer oldalas munkájából származó kivonatokat tartalmaz. „A szemtanú hitelességével írta le a város egykori eseményeit. Ami különleges, hogy a leírásoknak a többsége első alkalommal jelenik meg magyar nyelven.”

Várostörténet

  1. Az utolsó magyar születésű király

    1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.

    2026.11.11.
  2. 500 éve temették el II. Lajost

    A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.

    2026.11.10.
  3. Felsővárosi történelem

    Székesfehérváron a török alóli felszabadítás a legnagyobb pusztítást a Budai külvárosban tette: a blokád és a hadműveletek is menekülésre késztették a lakosságot. Ezzel kapcsolatos az 1686-os nagy tűzvész. A Rákóczi-féle felkelés idején kezdett újjátelepülni főként a környék uradalmaiból származó jobbágyokkal, de a harcok során hamarosan felégették, s 1712-ben a tanács lebonttatta a rebellis időkben felhúzott földkunyhókat.

    2026.11.09.
  4. Kovács Jenőre emlékeztek

    Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kovács Jenő, Székesfehérvár köztiszteletben álló, kedvelt órásmestere, akinek munkáját lépten-nyomon őrzi a Belváros. Családjának tagjai, barátai, tisztelői rá emlékeztek vasárnap este a Kossuth udvarban. Az ünnepségen Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester idézte fel a mester alakját, városgyarapító munkásságát.

    2026.11.08.