Egy kötetben jelentek meg a középkori lengyel krónikás Fehérvárról szóló szemelvényei

A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című kötetet mutatták be csütörtökön délután a Városháza Dísztermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Regia Civitas tudományos sorozatának második kötete a XV. században élt Jan Długosz Székesfehérvárról szóló leírásait tartalmazza. 
2026.03.19. 20:29 |
Egy kötetben jelentek meg a középkori lengyel krónikás Fehérvárról szóló szemelvényei

A lengyel történetíró 12 kötetből álló, mintegy hatezer oldalas krónikájából dr. Teiszler Éva történész gyűjtötte össze és fordította le a koronázóvárosról szóló történeteket.

A Székesfehérvár történelme iránt érdeklődők egy újabb, különleges kiadvánnyal bővíthetik könyvtárukat. Csütörtökön a Városházán mutatták be dr. Teiszler Éva: A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel - Jan Długosz lengyel történetíró Annalesének székesfehérvári vonatkozású fejezetei című kötetét. A könyvbemutatón dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a megjelenteket. Köszönetét fejezet ki a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont munkatársainak, hogy fontosnak tartották azt, hogy középkori történelmünkről egy nagyon izgalmas és érdekes kötet jelenhessen meg. "Az olvasó egy diplomata szemével látja, mit gondoltak e korban Székesfehérvárról, az itteni koronázásokról, az ünnepi szertartásokról. Ez Fehérvár korabeli jelentőségére is ismét egy újabb bizonyíték és fontos adalék.” A könyv bemutatója azért is különleges - tette hozzá, hiszen néhány napra vagyunk a lengyel-magyar barátság napjától, és ezekben a kötetekben is tetten érhető, hogy miért szoros ez a barátság, amely évszázadok óta tart.

A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Regia Civitas tudományos sorozat második kötetéről a kutatóközpont vezetője, Kulcsár Mihály elmondta, hogy a XV. században élt lengyel krónikás fő művében Lengyelország történetét írta meg a kezdetektől saját koráig. Ennek kapcsán a környező országokról, népekről is jelentős mennyiségű ismeretanyagot hagyott az utókorra. A lengyel diplomata több alkalommal is járt Magyarországon, a királyok és királynék koronázása vagy temetése kapcsán rendre megemlékezett Székesfehérvárról, és lejegyzett sok egyéb olyan történést is, amely miatt a város valamilyen országos vagy nemzetközi esemény szereplőjévé vált. Többek között 1440-ben I. Ulászló király koronázásán járt városunkban, de írt Géza nagyfejedelem temetkezési helyéről is, ami a Szent Péter és Pál templomban volt, illetve egy, a fehérváriakat ma is igazán érdeklő kérdésről a székesfehérvári királyi palotáról, ahol egyébként a koronázási ceremóniának az egyik fontos eleme, a koronázási ebéd zajlott le.

A kötetet Prof. Dr. habil. Bagi Dániel történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára mutatta be. Beszélt arról, hogy érdekes dolog a magyar történelem általunk jól ismert eseményeit egy olyan krónikás történetein keresztül olvasni, aki a Jagelló-ház nagy tisztelője és támogatója volt. Világosan lehet látni, hogy nagyszabású történelmi művében e dinasztia szolgálatába állította a magyar történelmet. A professzor kiemelte, ez a kívül-belül szép és formás kiadvány nemcsak Székesfehérvár, hanem a közép- európai térség történelme szempontjából is fontos mű.

Dr. Teiszler Éva történész elmondta, ez a könyv a lengyel történetíró 12 kötetes, mintegy hatezer oldalas munkájából származó kivonatokat tartalmaz. „A szemtanú hitelességével írta le a város egykori eseményeit. Ami különleges, hogy a leírásoknak a többsége első alkalommal jelenik meg magyar nyelven.”

Várostörténet

  1. A hajdani öreghegyi nyaralókról

    Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.

    2026.06.28.
  2. Városismereti séta

    A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont tovább folytatja városismereti sétáit. A népszerű rendezvénysorozat következő alkalma 2026. június 23-án, kedden lesz. Találkozó 13:55-kor a Székesegyház altemplomának bejáratánál.

    2026.06.21.
  3. Azonosították II. (Vak) Béla király maradványait

    A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen az egykori Nagyboldogasszony-bazilika helyén található osszárium több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosítottak, és ezzel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is.

    2026.06.15.
  4. Vörösmarty emlékezete Fehérváron

    Vörösmarty Mihály, a magyar irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja 1855-ben hunyta le a szemét, testi bajai mellett mélabútól sújtottan. Szűkebb hazája soha nem feledte a költőt, s amint lehetett, Fejér vármegye szobor állításával tisztelgett nagysága előtt. Az emlékműnek is beillő alkotást gyermek- és ifjúkorának fontos helyszínén, Székesfehérváron avatták fel 1866. május 6-án, több évnyi előkészületet követően.

    2026.06.14.