Bemutatták a fehérvári keresztes konvent történetéről szóló könyvet

A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban mutatták be pénteken este Ribi András: A fehérvári keresztes konvent története című könyvét. A fehérvári keresztes konvent most megjelent monográfiája a város és környéke középkori történetének egy igen fontos szeletét tárja elénk. 
2022.02.25. 19:24 |
Bemutatták a fehérvári keresztes konvent történetéről szóló könyvet

A kötetet dr. Hunyadi Zsolt történész, a Szegedi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi docense mutatta be és Spányi Antal megyéspüspök mondott köszöntőt, majd méltatta a könyvet. Mint mondta igényes, teljességre törekvő és értékálló tudományos munka született Ribi András tollából.

A könyvbemutatón a Fiori Musicali régizenei együttes működött közre.

A mai Palotavárosi Központi Park egykor a magyar történelem egy kiemelkedő fontosságú helyszíne volt, hiszen itt épült fel a 12. század második felében a johannita lovagok rendháza. Az egykor mocsaras jellege miatt szigetnek is nevezett területen a johannita lovagok rendházában többek között az Aranybulla hét példánya közül is őriztek egyet.

„A Székesfehérvári Egyházmegye számára mindig is fontos volt az egykori királyi koronázóváros püspökség megalapítása előtti egyháztörténetének kutatása és közzététele. A mai napon mérföldkőhöz érkeztünk ezen az úton. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum gondozásában először jelentethetünk meg monográfiát egy középkori fehérvári egyházi intézményről” – mondta Spányi Antal megyéspüspök.

Székesfehérvár 1777-től lett püspöki székhely, azonban már az első ezredfordulót követően jelentős egyházi központ volt. Szent István akaratából királyi temetkezőhely, koronázóváros, ahol a középkor folyamán számos egyházi intézmény működött. A török hódítás miatt azonban Székesfehérvárról kevés az írott forrás a szerencsésebb sorsú északi vagy nyugati országrészekhez képest. Éppen ezért képvisel különös értéket a fehérvári keresztes konvent archívuma. A lovagok magánlevéltárát - a káptalani és a városi levéltárral ellentétben - sikerült a rend tagjainak az 1543. évi török hódítás előtt Pozsonyba menekíteniük.

A középkori Székesfehérvár írott forrásokkal legjobban megismerhető intézményének bemutatásához a szerző nem csak a magyarországi, hanem pozsonyi és máltai levéltárakban őrzött okleveleket is felhasználta. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum gondozásában a nemzetközi szakirodalom eredményeit is felhasználó, teljességre törekvő tudományos munka készült Ribi András tollából.

Dr. Hunyadi Zsolt történész arról beszélt, hogy hosszú évek kemény munkája kellett ahhoz, hogy ez a kötet létrejöhessen. Kiemelte, hogy a kutatás során több mint 3200 oklevelet dolgozott fel a szerző. Magyar nyelven ilyen behatóan, mélységében nem készült munka a johannitákról és a kötet sokkal több, mint amire a címe utal. A fehérvári konvent szerepe mellett ugyanis európai kitekintéssel is bír a könyv. Mint mondta nagyon alapos történeti áttekintést nyújt a kötet és minden olyan fontos információt megtudhatunk a rendről, mellyel el tudjuk helyezni a korban. A rendház személyzetéről is sok mindent megismerhetünk, amik eddig nem voltak bizonyított tények. A bemutatón elhangzott, hogy előkészületben van az angol nyelvű kiadása is a könyvnek.