Szent Donátot (†362. augusztus 7.) a szőlősgazdák, szőlőhegyek védőszentjeként tartjuk számon, akihez elemi csapások, jégeső, villámcsapás megelőzése érdekben szoktak fohászkodni.Tisztelete a 18. században terjedt el Magyarországon.
Ekkoriban, 1733-ban kezdték el építeni Székesfehérvár az Öreghegyen - korábban Szőlőhegyen - a Donát-kápolnát. A területen már a középkorban is szőlőművelés folyt, ami a török hódoltság idején is virágzott.
A Székesfehérvárott is megforduló Evlia Cselebi (1611–1684) török világutazó így emlékezett meg erről:
„E Besli külváros keleti részén, egy ágyúlövés távolságra lévő hegyek összes dombjain és hegyein mintegy kétezer szőlőkert van. Ezeknek mindegyikében van egy-egy nyárilakás, konyha és külön kút. Székesfehérvár népe három hónapig ezekben mulatozik...
Egykoron török erődítmény állt a Donát kápolna helyén
Kara Murteza pasa, budai vezír e szőlőknek éppen a közepén egy magas dombra az isztambuli vártoronyhoz hasonló kerek, magas erődítményt építtetett. "Ágyúkkal, százötven főnyi katonával, Buda felé nyíló kapuval ellátott erődítmény ez, melyben ötven vitéz éjjel-nappal őrködik. Utóbb, mikor a fehérvári szőlők annyira sokasodtak, hogy az erődítmény nem volt elég, akkor a jelenlegi váli, Hádzsi Musztafa pasa e szőlőknek alkalmas helyén egy másik tornyot építtetett, mely Murteza pasa tornyánál erősebb. Kapuja négy ember termetének megfelelő magasságú, s felvonókötelekkel húzták fel. Ebben is ötven vitéz, ágyúk, puskák és más fegyverek állnak készen. Ha a szőlőkben időző emberekre ellenség tör, az ellenséget öt órányi távolból meglátják s ágyút sütnek el és ezzel a szórakozó embereket mind az erődítmény alá hívják.”
Siklósi Gyula kutatásai szerint Kara Murteza az általa építtetett tornyot ovális alakú, 46x87 m nagyságú földvárral és árokkal vette körül, de a középen elhelyezkedő torony Evlia Cselebi leírásával ellentétben nem kerek volt, hanem inkább elfektetett hordóra emlékeztető alaprajzzal rendelkezett.
Az erődítmény Isztolni Belgrád egyik fontos elővára volt, mely még a Rákóczi-szabadságharc idején is állt. Az itteni tornyot 1733-ban bontották el, hogy helyére felépítsék a Szent Donát-kápolnát, amit 1734-ben szenteltek fel.
Az 1740-es években a kápolnát egykorú források szerint remeték gondozták, misét a jezsuiták tartottak benne. Mária Terézia (ur.: 1740–1780) azonban később, a püspökség létrehozásakor (1777) a püspökség kezelésébe adta a jezsuiták szőlőbirtokait, így a Donát-kápolnát is.
Az épület – bár nagyobbik harangját az első világháború idején beolvasztották – változatlanul állt 1945-ig, amikor a lőszerraktárnak használt kápolna felrobbant, és teljesen megsemmisült.
A Fehérvári Kis Ujság 1946. május 24-i számában a következőket olvashatjuk: „A romok közé sok helyen most se merészkedik be az ember, csak madarak ülnek meg az üszkös falakon. Gerendát, cserepet, téglát régen elhordtak már innen… Valahol gyermekek énekelnek s megszólal a Donát-kápolna helyén felállított harang. A kis templom, amely egyik legrégibb temploma volt a városnak, szemtanúk vallomása szerint 1945 februárjában pusztult el. Annyira, hogy arasznyi fal se maradt belőle. Köveit széthordta a robbanás, a közeli szőlők tele voltak törmelékkel. Amit érdemes volt, összehordtak belőle, s ott, ahol a szép kis templom állott, gerendalábakon áll a régi harang. Virágcsokrok száradnak a lábon s esténkint hallják már az öreghegyiek Szent Donát üzenetét, hogy reménykedjenek. Hír szerint áldozatos lelkek szép öt méteres feszületet ajánlottak fel a templom helyére addig, amíg az újat felépítik…”
A második világháború pusztításai megszakították a hagyományosan innen induló körmeneteket. A Fehérvári Kis Ujság 1946. szeptember 7-i száma arról számol be, hogy „Kisboldogasszony ünnepén [szeptember 8.] ősi hagyományos szokás szerint körmenet szokott indulni a Szent Donát kápolnából a Mária-völgyi Szűz Mária szoborhoz. Miután a Szent Donát kápolna elpusztult, azért az idén a Fiskális-úti iskola-kápolnából […] indul a körmenet…”
Megszakadtak a kápolnánál egészen 1944-ig minden évben megtartott búcsúk is. Az Új Fehérvár 1936. augusztus 2-i száma még arról írt, hogy "A Szent Donát kápolna búcsúja vasárnap, augusztus 2-án lesz... reggel fél 8 órakor a szemináriumi és a felsővárosi templomból körmenet indul, amelyhez háromnegyed 8 órakor a Jézus Szíve templom előtt a vízivárosi hívek is csatlakoznak. Az öreghegyi hívek az Aranybulla úti iskolakápolna előtt várják a körmenetet és csatlakoznak hozzá... A kápolna búcsúját délután 3 órakor szentségimádási óra fogja bezárni."
Glósz Ervin atya ösztönzésére végül 1993-ban Schultz István tervei alapján új kápolnát kezdtek építeni a hegyen az öreghegyi egyházközség adományaiból és közadakozásból.
Az új épületet 1994. augusztus 7-én Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök szentelte fel. Azóta ismét minden évben megtartják a Székesfehérvár-öreghegyi Szent Donát-kápolna búcsúját. Az épület 2008-ban Építőipari Nívódíjat kapott.
Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette.
