-
Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Ezzel Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak, akikről először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban; azóta minden évben tartanak emlékünnepségeket.
2026.02.25. -
Próbaterhelés a velencei hídon
Csütörtökön zajlott az új Velencei gyalogos- és kerékpáros híd próbaterhelése, melyet a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének szakemberei, mérnökei végeztek el a kivitelező céggel közösen. A helyszíni mérési eredmények alapján a próbaterhelés sikeres volt - tájékoztatott a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
2026.02.21. -
Választási előkészületek
Folyamatosan zajlik az április 12-i országgyűlési választások előkészítése Székesfehérváron. A választási értesítőt a Nemzeti Választási Iroda február 20-ig, e hét péntekig küldi meg a szavazásra jogosult állampolgároknak.
2026.02.16. -
Február 15-ig lehet jelentkezni!
Az Oktatási Hivatal közlése szerint február 15-én éjfélig lehet jelentkezni az ősszel induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre a felvi.hu oldalon elérhető E-felvételiben.
2026.02.10.
Augusztus 20-án nyílik meg a Budavári Palota újjászületett Szent István-terme
A teljes történeti hűséggel rekonstruált Szent István-teremhez egy különleges kiállításon keresztül vezet az út. Először láthatja a közönség Aba-Novák Vilmos 1936-ban készült munkáját, amely azt a pillanatot jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának.
A Szent István-terem - A Budavári Palota csodája című tárlat olyan művek mentén vezeti a látogatót, amelyek jelentős esztétikai élményt nyújtanak, miközben a megjelenő tradíció a jelen nézőpontjából válik igazán fontossá.
A kiállítás egyik különlegessége az a mozgó és beszélő hologram, amely Szent István király alakját jeleníti meg. Először láthatja a közönség Aba-Novák Vilmos festményét is, amelynek létezéséről a művészettörténet ugyan tudott, de kiállításon mostanáig nem volt látható. Az eredetileg a budapesti városmajori templom freskóterveként, 1936-ban készült munka azt a pillanatot jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának.
A Gulyás Gábor filozófus, esztéta által rendezett kiállítás az ugyancsak augusztus 20-án megnyíló, történelmi teremmel együtt az első napokban ingyenesen látogatható; minden nap 10 órától negyedóránként indulnak a rövidített csoportos tárlatvezetések.
Festmény, grafika, szobrászati plasztika, installáció és kisfilm mellett kiállítják Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermáját is, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten most először látható.
A meghirdetett időpontokra a szentistvanterem.hu oldalon lehet előzetesen regisztrálni. Foglalás nélkül is várják a látogatókat, akik érkezési sorrend alapján a helyszínen is becsatlakozhatnak a soron következő turnusba korlátozott létszámban.
Havadtőy Sámuel képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul. Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet ikonjai szintén a mű tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot.