A jövő munkaköreiről volt szó az online kerekasztal-beszélgetésen

Két évvel ezelőtt a koronavírus-járvány után kialakult képzési igények és a munkavállalói kompetenciákkal kapcsolatos igények felmérésére irányuló kutatással kezdődött el a közös munka a Prosperis Alba Kutatóközpont és a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusa között.

Akkor a tanulmány új hívószavakat adott a szakembereknek a kutatás folytatására. Ezek között szerepelt az automatizáció, a robotika. Az ipari és gazdasági szereplőkkel folytatott megbeszélések során kiderült, a digitalizáció gyors terjedése mind a munkavállalói, mind a munkáltatói körökben sok kérdést vet fel a jövőre nézve. A kutatóközpont és az egyetem így többek között arra kereste a választ, hogyan alakulnak a jövő munkakörei a digitalizáció és a fenntarthatóság jegyében. Csanády László, a Prosperis Alba Kutatóközpont ügyvezető igazgatója az eseményen köszöntőjében kiemelte: a most elkészült tanulmány szerint, ha a dolgozói elégedettséget valamilyen formában tudjuk növelni, akkor a munkavégzés is hatékonyabb lesz. A mostani feladatunk az, hogy Székesfehérvárra specializáltan nézzük meg azt, hogyan lehet a hatékonyságot, termelékenységet, az emberek jól-létét növelni.

A közös munka előzményét a keddi előadás keretében dr. Ősz Rita ismertette.

A BCE docense, a Székesfehérvári Campus akadémiai koordinátora elmondta, hogy míg egy amerikai becslés szerint 75 millió, addig Magyarországon közel egymillió munkahelyre lesz hatással a digitalizáció terjedése. A kutatók arra voltak kíváncsiak, mit jelent ez a városra és a régióra nézve, milyen feladata lehet ennek kezelésére az úgynevezett innovatív háromszögnek, amely a felsőoktatás, az önkormányzat és a gazdasági szféra kapcsolatrendszerére épül.

A gazdaság és az ipar szereplőivel folytatott beszélgetésekből kiderült, az elmúlt két évben a világjárvány miatt még inkább felgyorsult a digitalizáció és az automatizáció. A szolgáltató szektorban megjelentek a digitális megoldások, ám ezzel együtt felértékelődött az ember és a digitális írástudás. A munkáltatók részéről kiemelt cél a munkaerő megtartása, jól-létének, azaz fizikai és mentális egészségének, illetve a továbbtanulással, képzésekkel a fejlődésének a biztosítása. A munkavállalói oldalról is egyre jobban felértékelődik a „jó munkahely iránti igény”, ismertette a kutatás eredményeit Veres Richárd, a Prosperis Alba Kutatóközpont tudományos konzulense. Hozzátette, ezt jól alátámasztja az is, hogy arra a kérdésre: mitől válhat egy szakma/munkakör időtállóvá, a 40% szerint ez a folyamatos kereslettől, a változatosságtól függ, és képesnek kell lennie a megújulásra, hogy megfeleljen a kor, a trendek kihívásainak. A megkérdezettek 90%-a azonban úgy gondolja, hogy elsősorban az emberek megújulására kell koncentrálni, amelynek alapja különböző készségek és kompetenciák fejlesztése lehet, hogy a jövő munkaköreiben továbbra is helyt állhassanak majd.

Az összefoglalóban elhangzott, a jövőben komoly szerepet kap majd a kutatás-fejlesztési együttműködések kialakításának támogatása, a duális képzések további fejlesztése, a nyelvoktatás fontossága minden korosztály részére, és a diákok digitális eszközökkel való ellátása, digitális kompetenciafejlesztés, valamint közös képzőközpont lehetősége. „Ez a tanulmány is segíti az önkormányzat munkáját a jövőt érintő döntések szakmai anyagainak előkészítésében is. A nemzetközi tapasztalatok, a globális tudás lokális hasznosítása versenyelőnyt is jelenthet a közösség számára" - hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester zárószavában.

Székesfehérvár lehetőségei túlmutatnak Magyarország határian. Versenytársaink Közép-Európában vannak, és nekünk fontos, hogy ismerjük a gazdasági, társadalmi folyamatokat. Ez tudás, kutatás nélkül nem megy.