A felsővárosi Szent Sebestyén templom történetéről

A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben templomnak minősítették. A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján és az építkezés idejére még a téglaégetőt is a templom rendelkezésére bocsátotta a város. A felsővárosi templomnak 1917 előtt hat harangja volt, ma a 951 kg-os harang szól a Felsővárosban.
2024.01.20. 07:28 |
A felsővárosi Szent Sebestyén templom történetéről

A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben templomnak minősítették. A Belvárosi és a Felsővárosi plébánia, közel azonos létszámmal vált külön: a felsővárosiak első plébánosa Szabó József lett 1778-ban. A városrész polgárai a bővítés érdekében folyamatosan kulcsoltak a városvezetésnél és a püspökségnél. Gyűjtést is szerveztek a templom megnagyobbítására 1800-ban szép számmal adakoztak a városrész lakói.

A felsővárosi gazdák 1807-ben felajánlották, hogy a Szent Sebestyén templom melletti romos iskolát megveszik és lebontják a tűzveszély miatt illetve nem utolsó sorban a templom „díszességét” is növelni akarták. Az élelmes hívők a bontási anyagot elárverezték és 1070 forintért eladták, majd ezt a templom javára felajánlották. A templom előtti utat 1809-ben pedig lekövezték, az összegyűjtött pénzből.

A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján. Az építkezés idejére még a téglaégetőt is a templom rendelkezésére bocsátotta a város. A követ a Csúcsos-hegyi kőbányából hordták, az építkezést pedig Vass János tanácsos vezette. Az építkezés azonban nem úgy sikerült ahogyan azt elképzelték, ugyanis a templomtornyok már 1840-ben megrepedeztek, ezt 1849-ben Szász Ferenc építőmester szakértői véleményben közölte a tanácsüléssel, hogy a Szent Sebestyén templom tornyait meg kell erősíteni, az azt építő Langmár Mihály kőműves mester úrnak. Ezeket azonban a tanács javíttatta meg és a költségeket behajtatta a kőművesen. A kőfaragó munkájáért, pedig még az építkezés után két évvel mindig tartoztak a mester özvegyének. A toronyórát pedig Németh Ignác órásmester hat évi jótállással 1000 forintért készítette, ezt is adományokból fizették.

A templomban egészen 1885-ig tartottak német nyelvű istentiszteletet, ugyanis ebben az esztendőben a megyéspüspök határozatban szüntette meg a felsővárosi plébánián és a ciszterciták templomában a német nyelvű liturgiát és intézkedett a magyar nyelvű istentisztelet meghonosításáról.

A felsővárosi templomnak 1917előtt hat harangja volt, amik ekkor vándorútra keltek és beolvasztották őket ágyúnak, harang újra csak 1927-ben lett, az akkori újság beszámolója szerint április 14-én „megkondult a felsővárosi Szent Imre harang. A 951 kg-os harangot Walser Ferenc budapesti cégének harmadszori öntése. A templomban már a harmincas évek elején volt villanyáram és kivilágítottak voltak a toronyórák, azonban a város akkoriban nem fizette a villany költségeit így azt kikapcsolták, pedig a felsővárosi templom toronyórái kivilágítására szolgáló 6 darab 60 wattos átalányégő este is láthatóvá tette az órákat.

A templom a II. Világháborúban megsérült, egyik tornyát el is vesztette és csak 1960-ra épültek fel teljesen a tornyok a hívek adományából, továbbá ekkorra restaurálták a Szent Sebestyén szobrot is.

Várostörténet

  1. Azonosították II. (Vak) Béla király maradványait

    A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen az egykori Nagyboldogasszony-bazilika helyén található osszárium több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosítottak, és ezzel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is.

    2026.06.15.
  2. Vörösmarty emlékezete Fehérváron

    Vörösmarty Mihály, a magyar irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja 1855-ben hunyta le a szemét, testi bajai mellett mélabútól sújtottan. Szűkebb hazája soha nem feledte a költőt, s amint lehetett, Fejér vármegye szobor állításával tisztelgett nagysága előtt. Az emlékműnek is beillő alkotást gyermek- és ifjúkorának fontos helyszínén, Székesfehérváron avatták fel 1866. május 6-án, több évnyi előkészületet követően.

    2026.06.14.
  3. A Fekete Sas múltja

    Az Ady Endre utcában járva egy nagy, egykor impozáns épület mellett halad el a szemlélő. Homlokzatán emléktábla jelzi: 1848-ban fontos eseményeknek adott otthont, a főbejárat előtti járdán pedig két botlatókő őrzi az utolsó polgári tulajdonos és felesége emlékét. A Fekete Sasnak, Fehérvár egykori közéleti és kulturális központjának évszázados története van.

    2026.06.10.
  4. Temetői séta

    A Városszépítő- és Védő Egyesület június 10-én, szerdán 17:00-kor rendhagyó történelemórára várja az érdeklődőket a Hosszú-temetőben. Poklosi Péter tanár úr, az egyesület elnöke az ott nyugvó neves személyiségek síremlékeivel és a temető művészi értékű alkotásaival ismerteti meg a résztvevőket. Az érdeklődőknek a Palotai úti Hosszú-temető kápolnájánál lesz a találkozó a programra.

    2026.06.10.