-
Farsangfarki felvonulás Fehérváron
Február 15-én, vasárnap rendezi hagyományos farsangfarki mulatságát a Szabad Színház Székesfehérvár Belvárosában. Lesz maskarás felvonulás, tél kitáncolás, játékos fánkevő verseny, hagyományos bőgőtemetés és kiszebáb égetés is. Az évtizedes múltra visszatekintő farsangfarki programra minden jelmezest várnak!
2026.02.04. -
Hétvégén még nyitva lesz
Idén télen több mint negyvenezren koriztak a Zichy ligetben. "Sajnos az idei szezon véget ér hétvégén, bezárjuk február 8-án, vasárnap este a Kori Ligetet. Megértéseteket köszönjük, a következő szezonban újra várunk mindenkit! Jövőre veletek ugyanitt!" - adta hírül a szezon végét a Kori Liget Facebook oldala.
2026.02.03. -
Öreghegyi Hütte
Téli hangulat, zene, fények és igazi hüttézés vár minden korosztályt február 7-én, szombaton 18 órától az Öreghegyi Közösségi Házban! Az Öreghegyi Hütte egy egész estés, ingyenes rendezvény, ahol a családosok és a bulizni vágyók is megtalálják a nekik való programot. A belépés ingyenes.
2026.02.03. -
„Akadálymentes Fehérvár”
Az akadálymentesebb, élhetőbb Fehérvár jövőjéről oszthatják meg ötleteiket, elképzeléseiket mindazok, akik részt vesznek azon a szakmai napon, amelynek az Öreghegyi Közösségi Ház ad otthont február 5-én. A csütörtökön 9 órakor kezdődő rendezvény szervezői arra kérik a résztvevőket, hogy ITT regisztráljanak!
2026.02.03.
75 éve ért véget a földi pokol Fehérváron és környékén
A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok és bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel is magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.
Forrás: Városi Levéltár és Kutatóintézet