-
Idén is Aszalvölgyi Focikupa
Hat iskola csapatának részvételével rendezik a XIV. Aszalvölgyi Focikupát október 3-án, szombaton a Túrózsáki úti műfüves sportpályán. A bajnokság mellett hagyományosan egészségmegőrző előadásokkal és különböző sportolási lehetőségekkel várják az érdeklődőket.
2026.09.27. -
Családi nap Szárazréten
Szombaton rendezte meg hagyományos családi programját, a Szent Mihály-napot az SZKKK a Közösségi Központ – Feketehegy-Szárazréti Kultúrudvarban. A színpadi műsorok mellett rengeteg játék és kreatív program várta a városrészben élő családokat.
2026.09.26. -
Ragyogó napsütés a sárkányhajósoknak
A diákok pénteki küzdelme után a baráti és céges társaságoké volt a főszerep szombaton a Csónakázó-tónál. A 21. Székesfehérvári Sárkányhajó Fesztiválon ragyogó, őszi időben huszonkét csapat mérte össze felkészültségét és erejét öt kategóriában.
2026.09.26. -
Anyával a világ végéig
Útibeszámolót tart a Caminon megtett 320 km-es útjáról Márfy Garbriella és Varga-Márfy Milán. A két székesfehérvári grafikus a Camino Primitivo legkeményebb kihívásaiba vettette bele magát, Oviedótól egészen Finisterréig, a világ széléig. Élményeiket szeptember 28-án, hétfőn 18 órától osztják meg az érdeklődőkkel a Rajzosban.
2026.09.25.
75 éve ért véget a földi pokol Fehérváron és környékén
A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok és bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel is magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.
Forrás: Városi Levéltár és Kutatóintézet