-
Óriásbábok a belvárosban
Szombaton délután öt órakor kezdődik a séta a Tabulatúra régizene-együttessel, a Magyar Királyi Kardforgatók Rendjével és Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Margit, valamint Asztrik püspök óriásbábjaival. A királyi séta az óriásbábokkal a Vörösmarty Színháztól indul 17 órakor, és a Városház térig tart.
2026.07.29. -
Tanszergyűjtés augusztus 15-ig
Idén nyáron is megszervezi közös tanszergyűjtő akcióját a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár és az Adypapír írószerbolt. Az akció augusztus 15-ig tart, mindkét helyszínen szeretettel fogadják az új vagy a használt, de jó állapotú tanszereket, eszközöket.
2026.07.29. -
Jazzpiknik a táci horgásztónál
Jazz, bor és nyáresti hangulat várja mindazokat, akik július utolsó estéjén a táci Jazzpikniket választják. Július 31-én, pénteken Vörös Janka, Fövenyi Máté és Agg Márton zenei estje teremt felejthetetlen hangulatot a táci horgásztó partján. Az Értékmentők ingyenes programjára mindenkit szeretettel várnak.
2026.07.28. -
Gondtalan sulikezdés
Az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ, valamint a Next Stop üzletközpont immár tizedik alkalommal meghirdetett közös akciójában idén augusztusban is várják a tanszeradományokat, melyekkel a szerényebb körülmények között élő helyi és környékbeli családoknak teszik könnyebbé az iskolakezdést.
2026.07.28.
75 éve ért véget a földi pokol Fehérváron és környékén
A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok és bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel is magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.
Forrás: Városi Levéltár és Kutatóintézet