578 éve ezen a napon, február 23-án született Mátyás király

Mátyás horoszkópja több kódexben is fennmaradt, s ezek mindegyike február 23-at írja a király születése napjának. Arra azonban már Gouth Kálmán rámutatott 1943-ban, hogy miután az asztrológiai napkezdetet a kor sajátosságait figyelembe véve déli időpontra kell helyezni, ezen ábrázolásokat úgy kell értelmezni, hogy a király valójában másnap, 24-én, azaz Mátyás napján hajnali 3 körül látta meg a napvilágot.
2021.02.23. 18:41 |

Hunyadi János „az Gerébek nemzetségéből hoza feleséget magának, az Erzsébet asszont, az nagy Szilágy Mihálynak ides szép húgát. Abból kedig két fiat nemze. Hunyadon szülé az Erzsébet asszony a nagyobbikat, az Hunyadi Lászlót, ki annak utána az uraknak árultatásából Budán méltatlan és kegyetlenül elvesze, amint annak utána megmondjuk. Egynyíhány esztendő múlva úgy szülé a küsebbiket, az Mátyást, ki annak utána felséges, sőt legfelségesb magyari király lőn. Szülé kedig ezt a Mátyást Kolosvárott Erdélben, mikoron írnának Krisztus urunknak születése után 1443. bőjt második havának huszonhetedik napján, reggel három órakort. Mert az Erzsébet asszony akkor Kolosvárott szállott vala […] egy szőlőműves kazdag embernél, ki lakik vala az Óvárba, […] egy kőházban.” – írja Heltai Gáspár Chronica az magyaroknak viselt dolgairól című munkájában. Noha Heltai elvéti Mátyás születésének időpontját (böjt második havának huszonhetedik napja március 27-ét jelenti), 1575-ben elkészült műve nemcsak a dicső király, hanem születési helye emlékezetének ápolásáról is tanúskodik.

Maga Mátyás is sokat tett Kolozsvár városának fejlesztéséért és szülőháza fennmaradásáért, utóbbit adómentességben részesítve. Királyként megörökíttette saját születése napját is. Antonio Bonfini, aki személyesen is megfordult Mátyás budai palotájában, annak átépítéséről és díszítéséről feljegyzi, hogy „Emeleteket szánt rá hallatlan költséggel, hogy azok kazettás mennyezetei az éteren keresztülkocsizó planétákat ábrázolják, és a bolygók pályáját mutassák a felbámulónak.” (Kulcsár Péter fordítása) A budai királyi palota csillagképekkel díszített termeinek egyikében az asztrológia iránt közismerten érdeklődő Mátyás születése időpontját ábrázolta a mennyezeti freskók egyike, a következő latin nyelvű epigramma kíséretében: „Nézd, milyen volt a kerek égbolt mindkét részen abban az időpontban, amikor Mátyás király megszületett.” (Orbán Áron fordítása)

Mátyás horoszkópja több kódexben is fennmaradt, s ezek mindegyike február 23-at írja a király születése napjának. Arra azonban már Gouth Kálmán rámutatott 1943-ban – miként erre az utóbbi évtizedekben is felhívták a figyelmet –, hogy miután az asztrológiai napkezdetet a kor sajátosságait figyelembe véve déli időpontra kell helyezni, ezen ábrázolásokat úgy kell értelmezni, hogy a király valójában másnap, 24-én, azaz Mátyás napján hajnali 3 körül látta meg a napvilágot. Mindenesetre Gouth kutatásai óta történetírásunkban általánosan bevetté és elfogadottá vált az a nézet, hogy Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született.

A királynak nemcsak pontos születési dátuma, hanem származása körül is bizonytalanság tapasztalható. A homo novusként trónra jutott Mátyás eredetéről már saját kortársai is különféle híreszteléseket terjesztettek. Udvari történetírója, Antonio Bonfini minden erejét latba vetette annak érdekében, hogy a nagy múltú királyi családokból származó külföldi uralkodók által parvenünek tekintett Mátyást dicső felmenőkkel lássa el. A Corvinus-ház eredetéről szóló munkájában részletesen kidolgozta azt a korábban Itália területén már szárba szökkent és több más szerzőnél (Petrus Ransanus, Ludovico Carbo, Aeneas Sylvius Piccolomini, Geórgios Argyropulos) is megtalálható legendát, miszerint Hunyadi János, és így fia, Mátyás is a római Corvinusoktól származik. Hunyadi János szülőhelyét egy bizonyos Corvinus faluban jelölte meg, ezzel is magyarázva, hogy a nemzetség a Corvinus családra vezethető vissza. Elmélete bizonyítására a jól ismert hollós (latinul: corvus) címert is felhasználta. Mátyás apai nagyanyját viszont kellő információ hiányában nem tudta megnevezni, ezért kitalált történetet szőtt személye köré: azt tartották róla, hogy görög származású és császári vérből ered.

Miként azt életének és munkásságának egyik legjelesebb magyarországi kutatója, Kulcsár Péter kimutatta, Bonfini elmélete nem nélkülöz minden alapot, ugyanakkor gondolatmenete téves. Az elmélet történeti lapját az képezheti, hogy Hunyadi Jánost a 15. század első felében keletkezett oklevelekben gyakran nevezték Johannes de Couhara-nak, magyarul Kővári Jánosnak. A szóban forgó, napjainkban Szerbia területén fekvő Kővár avagy Kovin latinos formája a Johannes de Covinus is lehetett, s ez Itáliában könnyen felidézhette a Corvinusok emlékét.
Bonfini Magyarországra érkezésekor egy másik, általa ugyancsak feljegyzett elmélettel is találkozott a Hunyadiak származására vonatkozóan, amit puszta szóbeszédnek titulált, s hogy azt minél inkább hiteltelenítse, a király ellenfele, Cillei Ulrik szájába adta a történetet. Eszerint Zsigmond király erdélyi tartózkodása idején teherbe ejtett egy leányt, s tőle fia született: Hunyadi János. A história gyökereire utal, hogy az a nép nyelvén később is élt és fejlődött.

Sajnos más írott források sem visznek bennünket közelebb a Hunyadiak származása vonatkozásában. Mátyás apai felmenőivel kapcsolatban a legrégebbi időkre Zsigmond király 1409. október 18-án kelt oklevele nyúlik vissza, amelyben a király a családnak nevet adó Hunyadvár birtokot katonai szolgálatai fejében Mátyás nagyapjának: Serbe fia Vajknak adományozza. Serbéről azonban sajnos ezen az említésen kívül gyakorlatilag semmit nem tudunk biztosan, mint ahogyan Hunyadi János anyjáról sem. Utóbbi személyének a meghatározására vagy legalább családi hovatartozása felfedésére is több kísérlet történt, de ezek a próbálkozások nem vezettek megnyugtató, végleges eredményre.

Azt mindenesetre biztosan tudjuk, hogy Mátyás anyai ágon a tekintélyes Szilágyi famíliából származott, amely erőteljesen fellépett a fiatalabb Hunyadi fiú megválasztása érdekében. Bonfini leírása szerint várakozással fogadta őt a nép is. Amikor a frissen királlyá választott ifjú Mátyás bevonul Budára, „mindenütt hangzik a kiáltozás: Magyarország reménye, a világ gyönyörűsége, a haza védnöke, Pannonia üdve!”

Keménykezű uralkodását királysága idején sokan mégsem nézték jó szemmel, ám miután elhunyt, Bonfini szerint „azok, akik előzőleg vádakkal támadták, hogy a népeket a méltányosságon túl szokatlan adókkal terheli, hogy a főurakat és a nemeseket az örökös háborúsággal kiszipolyozza, hogy hadról hadra vált, […] valamennyien megfordítják a szót, […] sírják vissza a bátor és fékezhetetlen fejedelmet. […] Ha a királyt az alvilágból visszaszólíthatnák, akár hatszoros fizetséget is vállalnának. […] Egyesek azt gondolják, hogy az isteni Mátyás szent maradványait ki kellene emelni a sírból, végighordozni az ország határain, vigyék szembe vallásos tisztelettel az ellenséggel, máskülönben azt elűzni nem lehet.”

Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette

Várostörténet

  1. 905 éve - 1116. február 3-án - hunyt el Könyves Kálmán király

    Kegyelem és kegyetlenség, követés és megújítás jellemezte személyiségét és uralkodását. Korának egyik legműveltebb alakja volt. Az általa létrehozott magyar–horvát államközösség 816 éven keresztül állt fenn. A bosszúálló emlékezet ravasz nyomorékká torzította alakját, de száz év múltán már szent királyaink közé is sorolták. 

    2021.02.03.
  2. 669 éve ezen a napon erősítette meg I. Nagy Lajos király az Aranybullát

    Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.

    2020.12.11.
  3. 1476. december 10-én történt Mátyás és Beatrix ünnepélyes bevonulása Fehérvárra

    Az utóbbi évtizedekben a történettudomány rendkívül népszerű témája az úgynevezett ünnepélyes bevonulások (ingressus, advena) kutatása. Az ünnepélyes bevonulások a középkorban sokfélék lehettek, de közös vonásuk, hogy mindegyiknek kötelező eleme volt bizonyos rituálék megléte, valamint különböző reprezentációs elemek használata mind az érkező, mind a bebocsátó fél részéről. 

    2020.12.10.
  4. Székesfehérvár 1490-es ostromára emlékezett a Siklósi Gyula Kutatóközpont

    I. Miksa német király csapatai 1490. november 17-én értek Székesfehérvár alá. A kemény ellenállásba ütköző, ámde túlerőben lévő támadók az ágyúkkal hosszasan lövetett várost végül elfoglalták.

    2020.11.18.
  1. Történelmi tudástár mindenkinek a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközponttól

    Székesfehérvár történetének kutatása, az eredmények széleskörű ismertetése, népszerűsítése a célja a Siklós Gyula Várostörténeti Kutatóközpontnak, amely folyamatosan közöl új, érdekes tartalmakat a közösségi oldalán megjelenő olvasmányokban. A legutóbbi írás II. Lajost idézi meg, akit napra pontosan 494 esztendeje helyeztek örök nyugalomra a Bazilikában.

    2020.11.10.
  2. 1703. október 23-án bocsátották ki a Székesfehérvár szabad királyi városi címét visszaállító privilégiumot

    1543-ban Székesfehérvár török kézre került, s ezzel a város életében is megkezdődött a közel 145 éves oszmán uralom. Fehérvár 1688-ban szabadult fel a megszállás alól, de teljes mértékben fellélegezni még ekkor sem tudott. A bécsi Udvari Kamara a visszaszerzett területeket és városokat úgynevezett újszerzeményi területeknek tekintette.

    2020.10.26.
  3. 1956 - mi történt október 23-án Székesfehérváron?

    A forradalom székesfehérvári eseményei kezdőpontjának a középiskolások október 23-án, kedd délután a Hunyadi Mátyás Közgazdasági Technikumban tartott diákgyűlését tekinthetjük. A diákparlamenten, amely délután három órakor kezdődött, mintegy 25-30 középiskolás diák volt jelen - olvasható az „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”  - Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott című, 1996-ban megjelent könyvben.

    2020.10.23.
  4. Egy templommal arrébb? – 785 éve koronázták meg IV. Béla királyt Fehérváron

    1235 őszén királyi temetésre és királyi koronázásra készült Magyarország. Az újabb királyváltás egy szokatlanul hosszú korszak után következett be: I. (Szent) István (997–1038) után csak II. András (1205–1235) részesült a sors azon kegyelmében, hogy három évtizednél több időt tölthetett a magyar trónon.

    2020.10.15.

Lakossági tájékoztatás

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár