Virágvasárnapi barkaszentelés, körmenet és püspöki mise Székesfehérváron

A püspöki virágvasárnapi szertartás barkaszenteléssel kezdődött, majd körmenettel folytatódott. A szentmisén elénekelték Jézus szenvedéstörténetét, a passiót, Máté evangéliuma szerint. A liturgia azt a hitét fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, ezáltal megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el. Jézus feltámadása a feltámadás és az örök élet reményét táplálja minden hívőben

„A felszentelt barkák otthonaink díszei lesznek és emlékeztetnek bennünket Nagyhét drámájára. Virágvasárnap felvillantja mindazt, ami Nagyhét napjainkban történik és lelkünkbe talán bele is hasít; mi is a biztonságos távolból figyeltük volna az eseményeket? Ugyanakkor kirajzolódik előttünk a hét feladata: keressük a csendet, az Úrral való együttlétet. Mindaz, ami Nagyhéten történt, értünk történt. Jézus így szabadított meg minket bűneinktől, így adott nekünk új életet, hogy a miénk lehessen az, amit az első hajnalon az Úr nekünk szánt.” - hangsúlyozta szentbeszédében Spányi Antal, püspök. Az Olajfák hegyénél Jézus két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről. Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban.

Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. Több palóc községben szokás a kiszehajtás, a tél temetése. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, körülhordozzák a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.