Vecsernyével és tűzgyújtással ünnepelték az ortodox szentestét Székesfehérváron

Január 6-án, amikor a nyugati kereszténység karácsonyi ünnepköre lezárul, az ortodoxok akkor ünneplik Jézus születését. A görögkeleti közösségek egy része - így a szerbek is - nem a Gergely, hanem a Krisztus előtt 46-ban bevezetett Julianus-naptárt követi, mely szerint karácsony ünnepe január 7-re esik.

Az ünnepet hat heti böjt előzi meg, szenteste napján a hívek főtt gabonát esznek. Sokfelé - így Székesfehérváron is - száraz tölgyágakból gyújtanak tüzet, a szeretet jelképeként, melynek melegével várják a születendő kis Jézust.

Szerb karácsonyi hagyomány, hogy a nagyapa a fiával és az unokájával megy ki az erdőbe tölgyágat (badnyakot) vágni. Az ünnepi asztal elmaradhatatlan étele a diós kenyér, a csesznica.

„A szerb egyház az ortodoxián belül az ó-naptáras egyházak közé tartozik, az ó-naptár, azaz a Julianus-naptár tizenhárom napot „késik” a Gergely-naptárhoz képest.

A szenteste istentisztelete egy vecsernye, a nap lenyugvását követően. Ehhez tartozik még az ünnepélyes karácsonyi tűzgyújtás., amely a pásztorok által Jézusnak gyújtott tűz szimbóluma.

Fenyőfát, karácsonyfát nem állítunk, hanem tölgyfaágat díszítünk fel és virrasztunk.” - emelte ki az ünnepi szertartást végző Pavle Kaplan, esperes.

„Templomainkat, lakásainkat szalmával és tölgyfával (badnyak) díszítjük fel. Nálunk nincs szokásban az ajándékozás, de karácsony előtt hat hetes böjtöt tartunk. A böjti időt egy nagyon egyszerű bablevessel zárjuk, amihez kenyértésztából készült mákos gubát eszünk, mielőtt a templomba megyünk.” - tette hozzá Sándorovits László, a fehérvári szerb ortodox egyházközség elnöke.

Január 8-án, szerdán – az ortodox karácsony másodnapján - ünnepi szent liturgia lesz a Rác utcai templomban, délelőtt 10 órakor.