Városunkért és országunkért is imádkoztak a Szent Donát kápolna búcsúnapján

„Imádkozzunk a városunkért, imádkozzunk az országunkért, imádkozzunk azért, hogy minden magyar ember érezze: Isten áldása ott van az életén, oltalmazza, segíti és védi.” - emelte ki a szentmise bevezetőjében Spányi Antal, püspök.

„Az ember keresi a helyét a világban és a helyét a történelemben és nézi a jelent, hogy mit ért el, mik a céljai, hova szeretne eljutni.

Azon a helyen imádkozunk, ahol az itt élő emberek évszázadokon keresztül kitárták szívüket, lelküket, Istennek ajánlották munkájukat és a munkájukra Istentől kérték az áldást.

Mert - nyilván - megvoltak a maguk céljai, elgondolásai, vágyai és reményei, törekvései, harcai és küzdelmei, - akár egymás ellen is, - de azt mind tudták;

az emberi fáradság, az emberi munka Isten áldása nélkül nem hozhat eredményt, nem hozhat sikert.

Valami harmónia volt a régebbi korok emberének életében. Nem voltak ők sem szentek, de valahogy az Istenhez máshogy kapcsolódtak; talán közelebb volt az életük Istenhez, mint a miénk. Egész életüket, egész kultúrájukat, mindennapjaikat, családi ünnepeiket, napjaikat, hónapjaikat, az egész évüket, mind-mind az Isten jelenlétében próbálták megélni.” - hangsúlyozta Spányi Antal, majd így folytatta: „hol ráhangolódunk Istenre, hol pedig - amikor áldását, segítségét érezzük, - elfelejtkezünk róla és kezdünk a magunk útján járni. Ma ez a kísértés talán még nagyobb, mint a régi korok embereinek, hiszen több technikai lehetőség, adottság áll rendelkezésünkre, többre vagyunk képesek. Az ember jobban megtanulta manipulálni önmagát, a környezetét,a világot. Így könnyen elhiteti magával, hogy nincs szüksége Istenre.”

„Járjuk a magunk útját; ha kell manipulálunk, ha kell kicsit becsapjuk a másikat. Aztán néha megállunk, elmondunk egy-egy imát vagy fohászt, aztán úgy gondoljuk, hogy a dolgaink rendben vannak. De talán bennünk is szétszakadt az a harmónia, amit az Isten az emberről és az Isten és az ember kapcsolatáról elgondolt.

Természetesen az embernek szüksége van a földi javakra és munkával kell megteremtenie földi életének feltételeit és lehetőségeit, de mindig kell, hogy érezzük és tudjuk, hogy ebben a munkában, ebben a földi életben kinek hol a helye, kinek mi a feladata, mi a szerepe és azt a szerepet igyekezzen minél jobban, minél hűségesebben, minél tökéletesebben teljesíteni” - zárta homíliáját a főpásztor.

A Szent Donát kápolna búcsúján részt vettek Róth Péter és Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármesterei, valamint Dr. Dienesné Fluck Györgyi, Deák Lajosné, Östör Annamária és Horváth Miklós Csaba, önkormányzati képviselők is.