Ünnepi dallamok csendültek fel a Belvárosban – megrendezték a „Szent István Országa – Boldogasszony Országa” Kórustalálkozót

A rendezvény szellemi hátterét a magyar történelem egyik legmeghatározóbb pillanata adta: amikor Szent István királyunk elveszítette fiát, az uralkodásra nevelt Imre herceget, Mária oltalmába ajánlotta hazánkat.

A "Regnum Marianum" Magyarország régi latin nyelvű katolikus elnevezése, Mária királyságát jelenti. A kifejezés abból a hagyományból ered, mely szerint az örökös nélkül maradt Szent István király a halála előtti napon, vagyis 1038. augusztus 14-én Székesfehérváron a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta föl.

Boldogasszony országa kórustalálkozó a Szent Imre templomban

Amikor a beteg István király érezte halála közeledtét, magához rendelte a püspököket, palotájának és a nemzetnek nagyjait; megtárgyalta velük, hogy kit válasszanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; szeressék az igazságot, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, és az alázatossággal törődjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így fohászkodott Isten Szentséges Anyjához: "Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom."

A koncerten a fehérvári Primavera kórustól többek között Liszt, Kodály, és Szőnyi Erszébet művei hangzottak el.

A kórus repertoárjában szerepelt Kodály Békesség-Óhajtás, Szőnyi Erszébet Ima hajnali harangszóra, Liszt Ferenc: Ave Maria, John Rutter Az Úr őrizzen téged, Faure Gabriel Canlique de jean Racine című alkotása is. A kórusok az esten közösen énekelték el a kórustalálkozó "himnuszát", Bárdos Lajos Boldogasszony kánonját.

Az idei hangversenyen a házigazda mellett két kiváló vendégegyüttes is színpadra lépett: a felvidéki Komárnóból érkező Concordia Vegyeskar Stubendek István vezényletével adott koncertet. Előadásukban Szokolay, Orbán György, Kodály, és William Byrd művei csendültek fel. A veszprémi Opus Énekegyüttest Kővári Péter karnagy vezényelte, és Sweelinck, Arcadelt, valamint Britten, és Grieg műveit hozták el a kórustalálkozóra. A vendégek jelenléte még emelkedettebbé tette az estébe nyúló zenei eseményt. A rendezvény ezúttal is a nemes ügyek támogatását szolgálta, a templomba ingyenesen belépő közönség adományaival a Karitász Szent Kristóf Ház Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének munkáját támogathatta.

A templomi koncertet követően a fellépő kórusok és a közönség együtt vonult át a közeli Nemzeti Emlékhelyre, ahol felcsendült a Boldogasszony Anyánk, a magyarság egyik legrégebbi és legjelentősebb egyházi népéneke is, amelyet hagyományosan "régi magyar himnuszként" tisztelnek.

A jelenlévők ünnepélyes keretek között, közös tisztelgéssel helyezték el az emlékezés koszorúit államalapító királyunk, Szent István nyughelyén. A rendezvény védnökei Lehrner Zsolt, Székesfehérvár alpolgármestere és Dózsa István kanonok, püspöki tanácsos voltak. A magyarság közös értékeit ápoló kórustalálkozó sikeres megvalósulását a Nemzeti Együttműködési Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, Székesfehérvár Önkormányzata, a Székesfehérvári Egyházmegye, valamint a Szent István Király Múzeum támogatása biztosította.