-
Ünnepi Közgyűlés
Városunk történelmében különleges helyet foglal el augusztus 20-a, hiszen 1938-ban, a Szent István-emlékév során éppen a koronázóvárosban vált nemzeti ünneppé államalapító királyunk napja. A hagyományokhoz hűen idén is ünnepi közgyűlésen emlékezett a város: a képviselők a Szent István téren, a szent király lovasszobránál tartották ülésüket, ahol dr. Cser-Palkovics András polgármester adta át a város kitüntetéseit.
2026.08.20. -
Elhunyt Szabó Mátyás
Életének 86. évében elhunyt Szabó Mátyás, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egykori igazgatója, a Székesfehérvári Építők egykori kosárlabdázója. Szabó Mátyás teljes szakmai életútját a Vízügyi Igazgatóság kötelékében töltötte, húsz évig pedig irányította. Maradandó értéket teremtett a vízügyi szolgálat és a közösség javára.
2026.08.20. -
Szent István-díj
Immár 23. alkalommal, ünnepélyes keretek között a Szent István Művelődési Házban adták át a város legjelesebb elismerését az Államalapító Szent István Emlékérmet és Díjat. Az idei elismerést Écsy Gábor a Katolikus Karitasz korábbi országos igazgatója vehette át.
2026.08.20. -
Tűz a Toronysoron
Kigyulladt egy lakás a Toronysoron. A társasházból huszonöt embert kellett kimenteni, négy embert füstmérgezéssel vittek kórházba. A lakástűznek egy áldozata van.
2026.08.19.
"Egy közösségként fogjuk Székesfehérvárt Magyarország mintaadó városává tenni!”
A nemes hagyományokat megtartva, államalapító királyunk szarkofágjánál a város és a megye közös tiszteletadásával kezdődött az augusztus 20-i ünnepség Székesfehérváron.
A Nemzeti Emlékhelyről a résztvevők közösen sétáltak át az Országalmához, ahol már várták őket a Fehérvári királyok menetének résztvevői. Hagyományőrzők, régizenészek és – idén először – az Alba Fehérvár kézi- és kosárlabdázói kísérték a történelmi óriásbábokat. Mindenki közösen sétált át az ünnepi díszközgyűlés helyszínére, Szent István lovasszobrához. Az ünnepség résztvevőit a Fehérvár fanfár hangjai köszöntötték, majd dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet.
„A nemzet történelmi fővárosában, a magyar államiság bölcsőjénél nem is találhatnánk méltóbb helyszínt államalapításunk ünneplésére, s arra, hogy közösen emlékezzünk múltunkra, és erőt merítsünk belőle a jövő számára. Itt érezhetjük talán a legközvetlenebbül Szent István örökségének máig ható erejét. Itt mutathatjuk meg a leghitelesebben a fiatal nemzedékeknek, hogy hagyományaink tisztelete nem a múltba fordulást, hanem a jövő építését jelenti.” – osztotta meg ünnepi gondolatait dr. Molnár Krisztián. A megyei közgyűlés elnöke felidézte, miként tanította több mint ezer évvel ezelőtt Szent István fiát, Imre herceget: ’A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a királyelődök után járni, a szülőket utánozni.’ „Legyen ez számunkra is útmutatás. Őrizzük múltunk értékeit, tiszteljük elődeink örökségét, és adjuk tovább azt gyermekeinknek és unokáinknak, hogy a következő nemzedékek is büszkén mondhassák: méltó örökösei voltunk Szent István városának, vármegyéjének és országának.” – fogalmazott a közgyűlés elnöke.
Székesfehérvár polgármestere beszédében úgy fogalmazott, már látótávolságban van az az életminőség, amit évtizedek óta joggal áhít a magyar társadalom, sőt, ennek az életminőségnek már a nehézségeit és negatív mellékhatásait is tapasztaljuk. Dr. Cser-Palkovics András véleménye szerint a város sikeréhez a polgárok kemény munkája és a kedvező földrajzi adottságok mellett a közélet normalitása, valamint a közéleti szereplők párját ritkító együttműködése is hozzájárult. Kiemelte, hogy miközben a politika Budapesten, sőt, Washingtonban, Londonban, Berlinben néha már az őrület határait súrolja, Székesfehérvár politikai élete megmaradt viszonylag polgárinak és a város érdekeit szem előtt tartóan konstruktívnak. Meggyőződése szerint ez olyan érték, amit meg kell őriznünk, egyben ez az az érték, ami a leginkább fenyegetve van. „Nem konkrét személyekben vagy szervezetekben látom a fenyegetést. Ki-ki próbálkozik a maga politikai ambícióit valóra, néhányan meg készpénzre váltani. Egyesek bevallják párthovatartozásukat, mások nem. A lényegi probléma nem ebben van, hiszen kaméleonok, álarcok, álhírek mindig is voltak a politikában, az athéni agórától a fehérvári főtérig. Elődeinknek azonban nem kellett azzal számolnia, hogy a politika a jövő formálása helyett kizárólag a pillanat uralásáról fog szólni. Míg a huszadik században a demokratikus politika legnagyobb ellensége a totális diktatúra volt, immár az totális virtualitás a demokratikus politika első számú kihívója. Számomra azonban az a lényeg, hogy hogyan lehet valódi, a jövőt építő, következetes kormányzást folytatni, amikor az egész nyugati világban és hazánkban is azt látjuk, hogy a politikusok és véleményvezérek már a valóságot is a digitális világhoz próbálják igazítani. A pillanatnyi győzelmeket hajszolva, a kommentfolyamok rabszolgáiként lehetetlen prosperáló jövőt építeni. – szögezte le a polgármester.
A városvezető három stratégiai területet emelt ki, ahol szerinte Székesfehérvárnak nemcsak előre kell lépnie, hanem a kezdeményezést is magához kell ragadnia.
Legfontosabb alapként Fehérvár közösségének építését és erősítését nevezte meg, ennek részeként bejelentette, hogy a város megpályázza az Európa Ifjúsági Fővárosa címet. A közösségnek szüksége van a hit és a közös nemzeti identitás megtartó erejére, ehhez kapcsolódó fontos feladatként beszélt a Nemzeti Emlékhely, az egykori Koronázó Bazilika romjainak megújításáról is. Felkérte a 2038-as munkacsoportot és a szakembereket, vizsgálják meg a Koronázó Bazilika rekonstrukciójának többféle lehetőségét. Mint mondta, bárhogyan is nyúlnak a romkerthez, több térre lesz szükség a méltó állapot megépítéséhez, ezért első lépéseként elbontják a Koronázó téri romos, menthetetlen épületet, amivel fizikailag is kezdetét veszi a Nemzeti Emlékhely teljes megújítása felé tett út. Dr. Cser-Palkovics András a harmadik stratégiai területként a környezethez való alkalmazkodásról beszélt, országosan is mintaadó eredményként említve a Sóstó és az Alsóvárosi rét megmentését. Hozzátette, a városi vízkincs megőrzése és gyarapítása érdekében kidolgozásra került egy átfogó, szinte minden városrészt vizes élőhellyel, zöld oázissal ellátó terv.
„Székesfehérvár jövője csak Székesfehérváron dőlhet el. A döntések csak ott születhetnek, ahol a következményeik vannak. Ebből kiindulva, Szent István akaratát teljesítve, egy közösségként fogjuk Székesfehérvárt Magyarország mintaadó városává tenni!” – zárta ünnepi gondolatait Fehérvár polgármestere.
A Szent István-i örökség elválaszthatatlan része a magyar kultúra, melyet nemzedékről nemzedékre átadunk. Ennek folytonosságát idézték meg a zene és a költészet találkozásával a díszközgyűlés keretében.
Méltó és szép hagyomány, hogy az augusztus 20-án adják át a Székesfehérvár Önkormányzata által alapított elismeréseket, melyekben az élet különböző területein Székesfehérvárért sokat tett személyek részesülnek évről-évre. Az idei kitüntetéseket dr. Cser-Palkovics András polgármestertől vették át a díjazottak.
Székesfehérvár Díszpolgára kitüntető címet adományozott a közgyűlés Kneifel Imre címzetes igazgatónak.
A díjazott igazgató, pedagógus, népzenész a város kulturális életének egyik motorja. Közel 50 éves pedagógiai pályája során zeneszerető, intelligens emberek kinevelését tartotta és tartja ma is legfontosabb feladatának. 1993-tól vezette a székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolát, ahol az ének-zenei tagozat, a zenei gimnázium mellett bevezette a művészeti iskolai néptánc- és népzeneoktatást, emellett ő volt az Alba Regia Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivált, majd a "Fehérvári Ének" Ifjúsági Kórustalálkozót. Kneifel Imre művészként is részese a város kulturális életének: a Tilinkó zenekar egyik alapító tagja és az Alba Regia Vegyeskar karnagya. A mai napig fáradhatatlanul, hatalmas szívvel és szakértelemmel neveli a jövő zenész generációit, és élteti a kodályi szellemiséget városunkban és azon túl is.
Pro Civitate díjjal tüntették ki Palkovics Lajost, a Fehérvári Polgárok Egyesületének vezetőjét, akinek a neve hosszú évek óta összefonódik Székesfehérvár civil közösségi életével.
A Fehérvári Polgárok Egyesületének vezetőjeként olyan közösséget épített és tart össze, amelynek számos szép hagyomány megmaradását, ápolását köszönhetjük. Az évek során az egyesület fokozatosan a város kulturális és közösségi életének fontos szereplőjévé vált. Ebben meghatározó szerepe volt Palkovics Lajosnak, aki ma is az együtt megélt hagyományok, az emberi kapcsolatok és a közös élmények szerepét, hatását tartja a legfontosabbnak.
Ugyancsak Pro Civitate kitüntető címmel ismerték el Dr. Seebauer Márta egyetemi docens munkáját.
A székesfehérvári korábbi Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, majd annak utódintézményeiben oktatott, illetve oktat jelenleg is. Fontos szerepe volt a műszaki informatika székesfehérvári meghonosításában, később pedig az Óbudai Egyetem Alba Regia Karának fejlődésében és a duális képzés szervezésében. Az ünnepségen sajnos nem tudott jelen lenni, így az elismerés átadására egy későbbi időpontban kerül sor.
Posztumusz Pro Civitate kitüntető címmel mondott köszönetet a város közgyűlése Steiner Béla asztalosmesternek.
Az 1894-ben született mester az 1921-ben Székesfehérváron, Kornsee Jenő által alapított asztalosipari vállalkozásnál vállalt munkát. A cég az 1930-as években számos munkát végzett a város megrendelésére, valamennyi nagyobb építkezés épületasztalos munkáját rájuk bízták, többek között középületek, iskolák, bérházak berendezéseinek elkészítését, és részt vettek a Bazilika felújításában is. Ezen munkák sikerességéhez szaktudásával és gépeivel jelentős mértékben hozzájárult. A szakmai közéletben is szerepet vállalt: tanoncvizsgáztató bizottsági elnökként, valamint az iparoskör számvizsgáló bizottságának tagjaként tevékenykedett. A díjat unokája, Törzsök Tiborné Steiner Györgyi vette át.
Pro Civitate kitüntető címet vehetett át Török Szabolcs, a Székesfehérvári Tankerületi Központ volt igazgatója is.
Mint méltatásában elhangzott, teljes pályafutása a pedagógiai hivatásról szól: magyar nyelv és irodalom szakos, továbbá katolikus hittanári szakos végzettségeinek megszerzését követően közoktatás-vezetői tankerületi-igazgatási, és köznevelési vezetői tanulmányokat folytatott. Munkáját az Ybl Miklós Középiskolában kezdte, a Kodolányi Középiskolában folytatta és dolgozott a Polgármesteri Hivatal Oktatási Irodáján is. Széles látókörű, felelősségteljes és megbízható pedagógia-szakmai vezető, aki 2014 óta töltötte be a Székesfehérvári Tankerületi Központ igazgatói posztját. Munkássága alatt több iskolában komplex felújítás és bővítés, továbbá infrastrukturális fejlesztések, energetikai korszerűsítések, oktatási-innovációs és digitális fejlesztések valósultak meg.
Székesfehérvár Közgyűlése Pro Civitate díjjal tüntette ki dr. Vizi László Tamásnét, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium volt főigazgatóját,
Negyven évig tanított a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban, amelyet 15 évig vezetett főigazgatóként. Kiemelkedő eredményekben gazdag, elhivatott, folyton megújulásra képes pedagógusi munkájában és vezetőként is mindig arra törekedett, hogy a társadalmi kihívásoknak, az elvárásoknak megfeleljen az iskola. Vezetése alatt az intézmény kiemelkedő országos eredményeket ért el, és a folyamatos megújulás jellemezte. Mindig azon dolgozott, hogy az iskolai oktatás naprakész legyen, a diákok olyan ismeretanyaggal gazdagodjanak, amely sikeres életpályát nyújt számukra.
Pro Civitate kitüntetést vehetett át Dr. Wilhelm Ottó gyermekgyógyász, genetikus szakorvos.
A székesfehérvári gyermekgyógyász és humángenetikus több évtizedes orvosi munkásságával vált ismertté a városban és a régióban. 1977 óta dolgozik házi gyermekorvosként Székesfehérváron és 1980 óta foglalkozik fejlődési rendellenességgel élő gyermekek gondozásával. Több évtizedes gyógyító és tudományos tevékenysége miatt a székesfehérvári egészségügy egyik meghatározó személyiségeként tartják számon. Nemcsak orvosként, hanem szerzőként is ismert, műveiben az egészség, a lelki élet és az emberi kapcsolatok kérdéseivel foglalkozik.
Szintén Pro Civitate kitüntető címmel ismerte el Zemlényi Katica zenepedagógus munkásságát Székesfehérvár Közgyűlése.
A karnagyként és kántorként is ismert kitüntetett 1985-ben a Krisztus Király templom kántoraként és az egyházi énekkar vezetőjeként vállalt szolgálatot városunkban. Azóta életének és hivatásának központja lett Fehérvár, ahol generációk zenei nevelésében vett részt, és meghatározó szereplőjévé vált a város kulturális életének. Nevéhez fűződik a VOX MIRABILIS Kamarakórus megalapítása, amely vezetése alatt Magyarország egyik legismertebb és legsikeresebb amatőr kórusává vált. Munkáját számos elismeréssel jutalmazták, egyházzenei szolgálatát az egyház is elismerte. Több évtizedes munkássága során nemcsak karnagyként, hanem kántorként, zenepedagógusként, közösségépítőként és kulturális szervezőként is maradandó értéket teremtett.
A város képviselőtestülete Tiszteletbeli Polgár címmel tüntette ki Steinbach József püspököt...
...a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökét, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökét, a Balatonalmádi-Balatonfűzfői Református Társegyházközség lelkipásztorát. Életútját a hídépítés, a teológiai munka és az ökumenikus párbeszéd határozza meg. Egyházvezetői hitvallásának egyik legfőbb pillére az egység megteremtése, az egyházon belüli belső feszültségek csillapítása, a testvéri közösség és a konszenzusra törekvő párbeszéd helyreállítása. Székesfehérvár reformátusságának és az ökumené helyi ügyének elkötelezett támogatója. Városunk reformátussága mindig bizalommal fordulhatott hozzá segítségért, akár szervezeti, lelki, vagy anyagi jellegű támogatásról legyen szó.
Művészi tevékenysége elismeréseként Tiszteletbeli Polgár címet vehetett át Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, aki 2013 óta a Vörösmarty Színház társulatának meghatározó tagja.
Művészi pályája 1979-ben indult, azóta számos színházban dolgozott, klasszikus és kortárs előadásokban egyaránt bizonyítva sokoldalúságát. A fehérvári színpadon fő- és mellékszerepekben is emlékezetes teljesítményt nyújtott, legyen szó drámáról vagy vígjátékról. Repertoárja igen széles, mely igazolja sokrétű tehetségét. Színházi tevékenysége mellett számos filmben látható és hallható, játékával, hangjával elkápráztatja a közönséget, a nézőket.
Az ünnepség zárásaként közös koszorút helyezett el államalapító Szent István királyunk szobránál Spányi Antal megyéspüspök, Varga Gábor országgyűlési képviselő, Buday Attila, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, dr. Molnár Krisztián vármegyei elnök, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Schmidt Zoltán altábornagy, Antal László vezérőrnagy, majd a résztvevők közösen elénekelték a Szózatot.