2. Magyarország

Szellemi kulturális örökség lehet a mohai tikverőzés

A bólyi Emmausz-járás, a mendei pünkösdi templomdíszítés és a mohai tikverőzés felvételét is javasolja a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága. A testület keddi ülésén döntött úgy, hogy a három felterjesztés kapcsán azt a javaslatot teszi: azok kerüljenek fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.
2011.07.13. 09:19 |
A bólyi Emmausz-járás, a mendei pünkösdi templomdíszítés és a mohai tikverőzés felvételét is javasolja a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága. A testület keddi ülésén döntött úgy, hogy a három felterjesztés kapcsán azt a javaslatot teszi: azok kerüljenek fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.
 
A nemzeti jegyzékre javasolt örökségelemek az Emmausz Bólyban (húsvéthétfői népszokás), a pünkösdi templomdíszítés Mendén (tavaszköszöntő egyházi szokás), és a tikverőzés Mohán (maszkos, alakoskodó, farsangi szokás).
 
A felterjesztésekről Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter hozza meg a végső döntést, a bizottság javaslatát figyelembe véve. Amennyiben a három népszokás bekerül a nemzeti jegyzékbe, immár tizenegy örökségi elem szerepelhet a listán. Az első nyolc elemet - a mohácsi busójárás, a népművészet mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a Kalocsa kulturális terében élő hagyományok (hímzés, viselet, pingálás, tánc), a mezőtúri fazekasság, a magyar solymászat, a halasi csipkevarrás élő hagyománya, valamint a matyó örökség (hímzés, viselet, folklór) - 2010 szeptemberében hirdette ki Réthelyi Miklós.
 
Az UNESCO (az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szakosított szervezete) 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, amelynek célja többek között az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, valamint az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.
 
A magyar Országgyűlés 2006-ban ratifikálta az egyezményt, így Magyarország harminckilencedikként csatlakozott az egyezményben részes államok sorába.

Magyarország

Összes

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.

  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.

  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.

  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.