-
In memoriam Gál Józsefné
Szomorú veszteség érte Székesfehérvár közösségét, nyolcvanhat éves korában elhunyt Gál Józsefné Gyalog Enikő, a Teleki Blanka Gimnázium egykori legendás biológia-földrajz szakos tanára. Férjével, Gál József tanár úrral saját gyermekeiknek tekintették tanítványaikat, ezért is volt természetes, hogy Enikő néni 2017-ben, férje halála után megalapította a tehetséges fehérvári diákokat támogató Gál Tanár Úr ösztöndíjat.
2026.07.29. -
Évtizedek a gyermekek szolgálatában – két óvodaigazgató vonul nyugdíjba
A Napsugár Óvodát vezető Mályi Lillát és az Árpád úti Óvodát igazgató Neubauer Jánosnét köszöntötte nyugdíjba vonulásuk alkalmából hétfőn dr. Cser-Palkovics András polgármester és Mészáros Attila alpolgármester. Az óvodák és a gyermekek szolgálatában eltöltött évtizedek elismeréseként Mályi Lilla Polgármesteri Elismerő Emlékérmet, Neubauer Jánosné pedig korábban Székesfehérvár Oktatásáért díjat vehetett át.
2026.07.27. -
Intermodális csomópont
2030-ig befejeződhet a székesfehérvári intermodális csomópont fejlesztése. Vitézy Dávid, Magyarország közlekedési és beruházási minisztere bejelentette, hogy szeretnék elkezdeni a székesfehérvári vasúti csomópont teljes körű átépítését.
2026.07.29. -
Van elég ivóvíz Fejérben
Az ország több pontján vízkorlátozásokat kellett bevezetni a tartós hőség miatt, Fejér vármegyében azonban továbbra is biztosított a folyamatos ivóvízellátás. A FEJÉRVÍZ Zrt. szerint elegendőek a víztermelési kapacitások, ugyanakkor a rendkívül magas nyári fogyasztás miatt a társaság tudatos vízhasználatra kéri a lakosságot.
2026.07.29.
Székesfehérváron is megünnepelték Izrael állam megalapításának 70. évfordulóját
Izraeli Államot 1948. május 14-én alapították. Az ország a történelmi Júdea és Izrael, ókori zsidó királyságok területén helyezkedik el. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik a szétszóratás 1850 éve után többnyire a második világháború és az európai holokauszt után vándoroltak vissza a térségbe.
Székesfehérvár polgármestere Cser-Palkovics András is köszöntötte az ünnepséget. Anyák napja, az édesanyák és az anyaföld között vont párhuzamot beszédében, melyben a kötődésről és e két dologhoz köthető különleges érzelmi kapcsolatról beszélt. „Ha egymást tiszteljük, melynek alapja egymás történelmének, kultúrájának ismerete, akkor biztos, hogy a napi nehézségeken és problémákon is sokkal könnyebben tudunk úrrá lenni. Izrael történelme tele van olyan példával, ami üzen mindenki számára a Földön.” - mondta, majd beszélt arról, hogy milyen fontos a zsidó és a keresztény kultúra megőrzése, ami nem csak a múltunkat, hanem a következő évszázadainkat is meg fogja határozni. „Egyre nagyobb szükség lesz, hogy közösen, egymásnak is biztonságot adva megvédjük közös értékeinket.”
Goldmann Tamás, a MAZSIHISZ alelnöke beszédében arról is szólt, hogy különös érzés fogja el Székesfehérváron, hazánk legősibb és a magyar történelem szempontjából egyik legfontosabb, legszentebb városában beszélhet zsidó világi vezetőként egy olyan országról, Izraelről, mely a zsidó keresztény kultúra szempontjából az egyik legősibb legfontosabb és legszentebb ország.
Neubart István a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke olvasta fel Izrael magyarországi nagykövetének köszöntő levelét és köszönetet mondott Mészáros Lászlónak az Izraeli-Magyar Baráti társaság elnökének a Fehérvári ünnepség szervezéséért.
A magyar zsidóság történelméről Szántóné Balázs Edit az OR-ZSE egyetemi docense és Dr. Róbert Péter történész, egyetemi doncens tartott előadást. A modern Izrael-ről Dr. Grüll Tibor ókortörténész, az MTA doktora és Novák Attila PHD, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem történésze tartott előadás, majd ősi és modern zsidó dallamok csendültek fel Klein Judit és a Haverim együttes előadásában.
Tudta, hogy
- már a 11 században létezett Magyarországon zsidó közösség, illetve Szent László és Könyves Kálmán korából már törvények is fennmaradtak, amik a zsidóságra vonatkoztak?
- az 1222-es Aranybullában is volt szó a zsidóságról?
- IV. Béla uralkodása alatt 1251-ben decretum született a zsidókról és törvények vonatkoztak a zálogügyletekre is. Ez védelembe veszi a zsidókat és megengedi a szabad vallásgyakorlatot is, továbbá olyan passzusok is voltak a törvényben, hogy „Ha a keresztény erőszakkal veszi el a zálogát a zsidótól, vagy annak házában erőszakot követ el, mint királyi kamaránk megkárosítója súlyosan büntetendő.”
- IV. László alatt volt olyan törvény, mely nem eltakarható sárga folt viselésére kötelezte a zsidókat?