Népes hallgatóság előtt tartottak lakossági fórumot a Feketehegy-Szárazréti Közösségi Ház galériatermében. Az esemény az augusztus 12-i utcafórum közvetlen folytatása volt, amelyet Szontaghné Kovács Erika, a városrész önkormányzati képviselője és dr. Cser-Palkovics András polgármester kezdeményezésére hívtak össze, hogy részletes tájékoztatást adjanak a külterületen és zártkertekben élő lakosoknak.
A fórum felütéseként dr. Cser-Palkovics András polgármester tisztázta a feketehegyi zártkertek építésügyi, övezeti helyzetét, kiemelve, hogy a területen alapvetően négyféle kertes, mezőgazdasági besorolás van érvényben. Mivel a jogszabályok szerint ezek nem lakóingatlanok, a jogalkotó sem azönkormányzat, sem a közműszolgáltatók számára nem ír elő kötelező közműfejlesztési feladatokat, ennek ellenére szeretnének segíteni az ittélőknek, ezt mutatja a fórum összehívása is.
Lakossági fórum a zártkerti ingatlanokat érintő kérdésekről
„Nem szeretnénk a homokba dugni a fejünket, megpróbálunk a körülményekhez képest elkezdeni segíteni. De olyanfajta elvárása nem lehet egyetlen ingatlantulajdonosnak sem ebben az övezetben az önkormányzat vagy az állam irányába, hogy a problémákat az önkormányzat egyedül fogja megoldani. A problémát elsősorban az ingatlantulajdonosoknak kell egymás között megoldaniuk” – fogalmazott nyitóbeszédében a polgármester.
Cser-Palkovics András szólt arról is, hogy a nyári szárazréti tüzek rávilágítottak arra, hogy a lakott zártkertekben komoly biztonsági és infrastruktúrális hiányosságok vannak. A Városgondnokság a legveszélyesebb helyeken már elvégezte a gallyazást és a kaszálást, de a tartós megoldáshoz mélyebb változtatásokra és szoros lakossági együttműködésre van szükség.
A fórumon Szontaghné Kovács Erika önkormányzati képviselő részletesen beszámolt az augusztusi utcafórum óta elvégzett munkáról és a lakossági jelzések alapján elért konkrét eredményekről.
Utcanevek, házszámok és GPS-navigáció
A képviselő kiemelte, hogy a lakók biztonságérzete szempontjából kulcskérdés a pontos címképzés, hogy a mentők, a tűzoltók és a hatóságok tévedés nélkül kijussanak a címekre: „Feltérképeztük az egész körzetben az összes utcát, és 28 olyan utcát találtunk, aminek nincs még hivatalos elnevezése. A hivatal munkatársaival bejártuk a területet, és megkezdődtek az előkészületek. A közgyűlési döntést követően a Városgondnokság kihelyezi az utcanévtáblákat.”
A képviselő hangsúlyozta, hogy tömegesen jelentik majd be az új utcaneveket a Google Maps és más GPS-navigációs szolgáltatók felé. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy a kiérkező mentők vagy szolgáltatók a vasút vagy a városrész teljesen más oldalára tévedjenek.
Hulladékszállítás és a Kőrösi utca tehermentesítése
Problémaként merült fel, hogy a Kőrösi utcára nyíló dűlőkben élők korábban sok esetben a buszfordulóba vagy a Kőrösi utcára hordták ki a szemeteszsákokat, ami jelentősen terhelte a környéket. A lakossági összefogásnak és az egyeztetéseknek köszönhetően azonban előrelépés történt: több kinti lakó is szerződést kötött a hulladékszállítóval, a bejárást követően pedig bebizonyosodott, hogy a Dombóvári utcába a méretei miatt be tud hajtani a szemetesautó. A képviselő arra kérte a lakókat, hogy a kihelyezett kukákat a gyűjtőpontot használják, tehermentesítve ezzel a Kőrösi utcát.
Keskeny dűlőutak és a rendezetlen tulajdonjog
A közművek – elsősorban az ivóvíz- és szennyvízhálózat – kiépítésének legfőbb fizikai akadálya jelenleg a dűlőutak szűkössége. A hatályos műszaki szabványok szerint a jelenlegi útszélességek mellett nem fektethetők le a vezetékek, sőt sok helyre a mentők és a tűzoltóautók sem tudnak biztonságosan behajtani.
A városvezetés hangsúlyozta: előrelépés csak akkor történhet, ha az egy-egy utcában élő ingatlantulajdonosok összefognak, lakossági társulásokat hoznak létre, és megállapodnak az utak kiszélesítéséről. Ehhez az önkormányzat jogi, koordinációs és műszaki-tervezői segítséget biztosít.
Kinek a tulajdonában vannak az utak?
A fórumon elhangzott egy lényeges tulajdonjogi tisztázás is: a feketehegyi zártkerti utak és dűlők döntő többsége nem a városhoz tartozik, hanem magántulajdonban van (egy korábbi szegedi székhelyű cég tulajdonaként szerepel a nyilvántartásban). A közművesítés és útszélesítés előfeltétele,hogy a tulajdonosi viszonyok rendeződjenek a lakótársulások és a tulajdonosok között.
Elengedhetetlen a 6 méteres útszélesség
Részt vett a fórumon a Fejérvíz Zrt. vezérigazgatója, Laczi Péter is, biztató információkat osztott meg a lakókkal a vízellátási kapacitásokról. Elmondta, hogy a városrész megtáplálása egy szabványos, DN200-as (200 mm átmérőjű) fővezetéken keresztül történik, így a gerinchálózatban elegendő ivóvíz áll rendelkezésre, mennyiségi hiány nincs.
Elhangzott az is hogy az Iszkai úti kerékpárút korábbi építésekor már lefektettek olyan vezetékstruktúrát a burkolat alatt, amely felkészült a későbbi rácsatkozásra, így a gerincvezetékkel összekötve a víz eljuttatható a külső zártkerti utcákhoz. Több helyi, kiscsoportos lakossági kezdeményezés indult már el, többek között egy 5 utcát érintő blokkban a lakók összefogásával már megtervezhetővé vált a vízvétel a gerincvezetékből. A Fejérvíz vezetője megerősítette: a víz rendelkezésre áll, a megvalósításnak jelenleg kizárólag a dűlőutak szűk keresztmetszete szab határt.
A hatályos műszaki szabványok és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében a vezetékek védőtávolsága, a munkagépek helyigénye, valamint a segélyhívó járművek (mentők, tűzoltók) biztonságos közlekedése miatt legalább 6 méter széles szabályos útterületre van szükség. A keskeny zártkerti dűlőkben az ivóvíz és a szennyvízcsatorna egymás mellett nem fér el. Előrelépés ezért csak akkor történhet, ha az ingatlantulajdonosok összefognak, és telekalakításokkal, kerítések beljebb helyezésével biztosítják a szükséges 6 méteres útszélességet. Ehhez az önkormányzat jogi, koordinációs és műszaki-tervezői segítséget is biztosít.
