-
Ültess fát Fehérváron
A Virágos Székesfehérvár pályázat mintájára LOMBKoronás Székesfehérvár névvel idén is meghirdeti faültetési pályázatát a Városgondnokság. Június 10-től lehetőség van pályázni egy-egy konténeres facsemetére, melyet a földben és föld fölött futó közművek miatt a Városgondnoksággal egyeztetve lehet majd elültetni és gondozni, kizárólag fehérvári közterületen.
2026.06.17. -
Ajándék a szociális intézménynek
Az Aranyalma Integrált Szociális Intézmény bicskei otthonában lakók ki- és bejutását is megkönnyíti az a most átadott elektromos kapu, amelyet nemrég készült el a Fehérvár Travel Alapítvány támogatásával.
2026.06.16. -
Vágni vagy nem vágni?
Most bárki szavazhat arról, hogy milyen módon nyírja, vagy ne nyírja a közterületeken a füvet a Városgondnokság. A közösségi oldalakon évek óta változatos és széttartó észrevételek érkeznek ezzel kapcsolatban.
2026.06.16. -
A jövő útja
Gyermekek és szüleik voltak a vendégek a Mathias Corvinus Collegiumban. A találkozón játékok és a jövő képzési lehetőségeinek megismerése szerepelt a fókuszban.
2026.06.15.
Szent Gellért ereklyét adományoz a Szent Mauríciusz Monostornak Fehérvár püspöke
1015. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Székesfehérváron találkozott először István király és Velencéből érkezett szerzetes, Gellért. A Napbaöltözött Asszonyról tartott ünnepi szentbeszéd oly nagy hatást gyakorolt az uralkodóra, hogy felkérte a szerzetest, legyen fia, Imre herceg nevelője. Imrét hét éven keresztül tanította, majd Bakonybélben élt remeteként. Ajtony legyőzése után István király rábízta a Csanádi Egyházmegye megszervezését. A király halálát követő trónviszályok idején bátran kiállt az igazságtalanságok ellen. 1046-ban szeptember 24-én, a mai Székesfehérvári Egyházmegye területén, a diósdi a Szent Szabina-templomban mondta utolsó szentmiséjét, melyben látomás jövendölte meg közeli vértanúságát. A pesti révhez közeledve Vata pogány lázadói lelökték a Kelenhegy szikláiról.

A bakonybéli bencés templom felújított oltára
Szent Gellért halála után holttestét ideiglenesen vértanúsága helyéhez közel temették el, majd a csanádi Boldogasszony Bencés Apátságban helyezték végső nyugalomra. Az ereklyék jelentős részét Nagy Lajos király Velencének ajándékozta. A csanádi templomban maradt ereklyék a Dózsa György-féle lázadás idején, 1514-ben szétszóródtak.

Spányi Antal, Székesfehérvár püspöke
A 19. század közepén magyar egyházi vezetők a szent ereklyéinek visszakerülését szorgalmazták. Giuseppe Luigi Trevisanato bíboros, velencei pátriárka 1865. július 19-én Szent Gellért ereklyéit adományozta Scitovszky János prímásnak és Simor János győri püspöknek. Öt évvel később, 1870. augusztus 6-án, Simor már, mint bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek keresztelési helyszínének, a székesfehérvár székesegyházának adományozta a szent jobb sípcsontjának felső darabját. Az adományozásról a Székesfehérvári Egyházmegye körlevelében is beszámoltak.

Halmos Ábel OSB, a Szent Mauríciusz Monostor perjele
Shvoy Lajos (1879–1968) megyés püspök az 1938-ban nyílt Egyházmegyei Múzeumban bemutatta az ereklyét. A II. világháború idején biztonsági okokból az ereklyét és tartóját elfalazták. Az ereklyetartót Spányi Antal, megyés püspök 2014-ben restauráltatta és újra bemutatta a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiállításán. A megyés püspök 2017. szeptember 24-én az ereklye jelenlétében celebrálta az egyházmegye pedagógusai számára a Szent Gellért-napi ünnepi szentmisét.
forrás: szfvar.katolikus.hu
a Monostor fényképét Krämer Balázs készítette