-
Februárban is izgalmas programokkal vár mindenkit az Apró kezek!
Tavaly novemberben nyitott meg Székesfehérváron, a Távirda u 2. szám alatt az Apró kezek bemutatóterem. Az Apró kezek fő motivációja, hogy minden gyermek megtalálja azt az elfoglaltságot, ami feltölti pozitív energiával, fejlődni tud tőle és önbizalmat ad neki a hétköznapokban.
2026.01.28. -
Sajátos nevelési igényű és fogyatékossággal élő fiatalok szüleit segítő program indul
Az Alba Mentor Humán Szolgáltató Alapítvány „Komplex szülősegítő program – támogatás a fiatal felnőttek kíséréséhez” címmel ingyenes programot indít február 3-i kezdéssel, amellyel sajátos nevelési igényű és fogyatékossággal élő fiatalok szüleinek nyújtanak gyakorlati segítséget. Jelentkezni az Alapítványnál lehet.
2026.01.28. -
95 tevékeny esztendő
Egész életében Székesfehérváron élt, s gazdálkodott férjével együtt a 95 esztendős Tőke Istvánné Szatmári Julianna, akit szerdán délelőtt köszöntött otthonában Deák Lajosné, a körzet önkormányzati képviselője. A születésnapos Julianna néni ma is tevékenyen, sőt vidáman tölti napjait, süt, főz, kertet gondoz. A híreket is figyeli, bár azokra – ahogy némi huncutsággal mondja – egy óra múlva már nem is emlékszik.
2026.01.28. -
Székesfehérvár, a gazdag múltú város
Az idei esztendőben is folytatódik az a lassan három évtizedes hagyomány, amelyet az Alba Regia Ifjúsági és Szabadidős Egyesület indított útjára: minden esztendőben gyermekrajzokkal – és immár versekkel – illusztrált naptárt adnak ki, mindig Székesfehérvár egy újabb „arcát” megmutatva. 2026-ban a „gazdag múltú város” került a középpontba, amelyet a falinaptár lapjain 15, az asztali naptárban pedig 14 ifjú alkotó munkája mutat be.
2026.01.28.
„Sohasem unatkozom.” – Isten éltesse Piroska nénit 95. születésnapján!
„Határtalan volt az örömöm!” – mesélte Piroska néni Földi Zoltán önkormányzati képviselőnek, aki a város nevében hétfőn adta át jókívánságait és a miniszterelnök gratuláló levelét az ünnepeltnek.
Borján Gyuláné Piroska néni 1930. november 14-én látta meg a napvilágot egy kőszárhegyi család legkisebb, ötödik gyermekeként. A hat elemi elvégzése után Székesfehérvárra került, ahol a Béke téri iskolában végezte el a polgárit. Gyerekként szemtanúja volt a város ’44-es bombázásának. A háború végéig a család hosszan vándorolt faluról falura, majd szerencsésen visszatértek a kőszárhegyi tanyára, ahol folytatták a gazdálkodást.
Piroska néni elmesélte, a hatvanas évek elején őt is hívták dolgozni a Videotonba, el is ment, hogy kipróbálja, de alig várta, hogy a nyolc próbanap leteljen és ebből a zárt, nem neki való világból visszatérjen a szabadba, ahol a földművelés, állattartás a sok munka mellett örömet is adott. „Műveltem a földet, amíg tudtam. Még két évvel ezelőtt is a virágoskertet én kapáltam, de aztán be kellett látnom, ez már nem nekem való.” Ekkor költözött Székesfehérvárra, ahol családja, rokonsága közelében él. Figyelnek rá, gondoskodnak róla, ahogy ő is tette hosszú évtizedeken keresztül.
Férjével három gyermeket neveltek fel, majd négy unokával bővült a család. Piroska néni 95. születésnapján egyik unokája esküvőjét és másik unokája eljegyzését tartották, „és én megígértem nekik, hogy a dédunokáimat megvárom!” – mondja nevetve a korát meghazudtoló frissességben élő hölgy. Vallja, a hosszú élet titka nemcsak a genetikán múlik. „A sok munka, a tevékeny élet és a – mind a mai napig – gondosan megtervezett napirend fiatalon tartja az embert.”
Piroska néni már sorolja is: a reggel kávéval, a hírlap olvasásával és reggelivel indul, aztán mindig talál valami tennivalót. „Sosem unatkozom, mindig kopogtat valaki az ajtón, hogy hozott egy kis varrnivalót, de készítek száraztésztát is, e téren én látom el a családot. Az ebéd után pihenéssel folytatódik a nap, majd kiülök az udvarra, bármilyen is az idő, mert friss levegő nélkül nem bírnám!” Mesélő kedve, vidám, határozott természete másoknak is erőt ad.