-
Évezredes üzenet
Városunk büszkén viszi tovább a Szent István-i örökséget, ami nemcsak szellemiségében van jelen, hanem – a modern tudományos eszközöknek köszönhetően – immár kézzelfogható bizonyítékokkal rendelkezünk Székesfehérvár ezeréves erődítéséből. Az évzáró intézményvezetői találkozón igazi kincseket, az államalapítás korából származó fa- és földmintát adott át dr. Cser-Palkovics András polgármesternek a Szent István Király Múzeum főigazgatója.
2025.12.16. -
Megérkeztek Fehérvár Angyalai!
Idén is megrendezte Székesfehérvár Önkormányzata a Fehérvár Angyalai adományozó programot. Ezúttal székesfehérvári intézményekben tanuló, sajátos nevelési igényű gyerekeket ajándékoztak meg, hogy örömet szerezzenek advent és karácsony alkalmából. Városunk nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a vendégeket a Hiemer-ház Báltermében.
2025.12.15. -
Támogatás az advent jegyében
A Fehérvár Angyalai ünnepséget idén is a Hiemer-ház Báltermében rendezték meg, ahol karácsonyi műsorral és ajándékokkal várták a meghívott gyermekeket.
2025.12.16. -
Szifilisz gyorsteszt a szülészeteken
Fejér vármegyében nem emelkedett a szifiliszes betegek száma és évek óta nem született fertőzött baba sem. Mivel országos szinten nőtt a betegek száma, minden kórház szülészetén bevezetik a gyorstesztet.
2025.12.16.
Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében - Hulladékpiramis
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell.
2012.03.01. 16:21 |
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell.
Amikor a környezetvédelem hulladékos vonatkozásairól beszélünk, többségünknek a szelektív hulladékgyűjtés jut az eszébe. Viszont mind a hazai, mind az EU-s szabályozás elvi szinten a megelőzést tartja a legfontosabbnak. A hulladékpiramis alapja lenne az, hogy ne is keletkezzen végleges hulladék, hogy az anyag- és energiafelhasználásunk fenntartható szinten maradjon

Végül is a hulladékpiramis lényege, hogy a különböző hulladékkezelési módszerek nem egyenrangúak, hanem egy sajátos elsőbbségi sorrend szerint rendeződnek, s a szintek között feljebb lépni csak akkor lehet, ha „lent” már minden lehetőség kimerült. A legalsó szinten a minimalizálás van; cél, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk. A következő szint az újra használat; mindent, amit csak lehet, többször fel kell használni. Amit nem tudunk többször felhasználni, azt újra kell hasznosítani (például papírhulladékból újra papírt). Ehhez persze szelektíven kell gyűjteni, külön a fémet, a papírt, a műanyagot, az üveget és a szerves hulladékot.

A következő szint az égetés (energia visszanyeréssel, vagy a nélkül), a magas energiatartalmú, nehezen feldolgozható szemét kerülhet az égetőbe. A legfelső szint a lerakás, a lerakóra pedig csak azt a kevéske hulladékot viszik, amit az alsóbb szinteken nem sikerült ártalmatlanítani. Lerakásra a veszélyes és nem veszélyes hulladékok ~67 %-a kerül. Itthon egyelőre fordított a hulladékpiramis: az első számú – sőt szinte az egyetlen – hulladékkezelési módszer a lerakás.
