-
Vágatlan nyár Fehérváron
A mostani aszályos időszakban a szakemberek Fehérváron is folyamatosan keresik a zöld környezetet segítő megoldásokat. A Városgondnokság a legtöbb helyen csak kontúrt húz a járdák mellett Fehérváron és nem nyírják a zöldterületeket. Ez alól csak a belvárosi frekventált parkok jelentenek kivételt.
2026.05.27. -
Róka Gyula köszöntése
Polgármesteri Elismerő Emlékéremmel köszöntötte nyugdíjba vonulása alkalmából dr. Cser-Palkovics András Róka Gyulát. Az elismerést a Városházán tartott fogadáson adta át a város polgármestere a székesfehérvári civil élet egyik legaktívabb képviselőjének, aki szociális munkásként az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központban fejezte be aktív pályafutását.
2026.05.22. -
Mezőgazdasági összeírás
Három évente esedékes mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást végez az idén a Központi Statisztikai Hivatal. Az egyes térségek mezőgazdasági helyzetére és változásaira kíváncsi a KSH.
2026.05.27. -
Díjeső a kamaránál
A Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén ünnepélyes keretek között adták át a szervezet elismeréseit a térségben működő vállalkozásoknak. Életműdíjat vehetett át Braun Nándor az Év vállakozója pedig Csuta Zsolt és Kristóf Péter lett.
2026.05.27.
Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében - Hulladékpiramis
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell.
2012.03.01. 16:21 |
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell.
Amikor a környezetvédelem hulladékos vonatkozásairól beszélünk, többségünknek a szelektív hulladékgyűjtés jut az eszébe. Viszont mind a hazai, mind az EU-s szabályozás elvi szinten a megelőzést tartja a legfontosabbnak. A hulladékpiramis alapja lenne az, hogy ne is keletkezzen végleges hulladék, hogy az anyag- és energiafelhasználásunk fenntartható szinten maradjon

Végül is a hulladékpiramis lényege, hogy a különböző hulladékkezelési módszerek nem egyenrangúak, hanem egy sajátos elsőbbségi sorrend szerint rendeződnek, s a szintek között feljebb lépni csak akkor lehet, ha „lent” már minden lehetőség kimerült. A legalsó szinten a minimalizálás van; cél, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk. A következő szint az újra használat; mindent, amit csak lehet, többször fel kell használni. Amit nem tudunk többször felhasználni, azt újra kell hasznosítani (például papírhulladékból újra papírt). Ehhez persze szelektíven kell gyűjteni, külön a fémet, a papírt, a műanyagot, az üveget és a szerves hulladékot.

A következő szint az égetés (energia visszanyeréssel, vagy a nélkül), a magas energiatartalmú, nehezen feldolgozható szemét kerülhet az égetőbe. A legfelső szint a lerakás, a lerakóra pedig csak azt a kevéske hulladékot viszik, amit az alsóbb szinteken nem sikerült ártalmatlanítani. Lerakásra a veszélyes és nem veszélyes hulladékok ~67 %-a kerül. Itthon egyelőre fordított a hulladékpiramis: az első számú – sőt szinte az egyetlen – hulladékkezelési módszer a lerakás.
