-
NATO 25
A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete „25 ÉV SZÖVETSÉGBEN – BIZTONSÁGBAN” elnevezéssel jubileumi kiállítást készített hazánk NATO csatlakozása 25. évfordulója alkalmából. A tárlatot a Kodolányi János Egyetem, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete és a Fejér Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ együttműködve nyitotta meg a Kodolányi János Egyetem Rákóczi utcai épületében
2024.05.03. -
Elkezdődött a ballagási hét
A hagyományokhoz hűen a ballagási hét ünnepi nyitányaként a ballagó osztályok osztályfőnökeit köszöntötték hétfőn az Órajátéknál. Székesfehérvár közössége nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott köszönetet a pedagógusok munkájáért.
2024.04.29. -
Nyílt nap a kórházban
Ismét nyílt napot szervez a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház. Az érdeklődőknek lehetőségük lesz betekinteni a különböző szakterületek működésébe.
2024.05.02. -
340 milliárd forint az egyetemeknek
340 milliárd forintnyi pályázat indult az egyetemek számára tudományos és innovációs parkok létrehozására - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
2024.05.02.
Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében - Hulladékpiramis
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell.
2012.03.01. 16:21 |
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell.
Amikor a környezetvédelem hulladékos vonatkozásairól beszélünk, többségünknek a szelektív hulladékgyűjtés jut az eszébe. Viszont mind a hazai, mind az EU-s szabályozás elvi szinten a megelőzést tartja a legfontosabbnak. A hulladékpiramis alapja lenne az, hogy ne is keletkezzen végleges hulladék, hogy az anyag- és energiafelhasználásunk fenntartható szinten maradjon
Végül is a hulladékpiramis lényege, hogy a különböző hulladékkezelési módszerek nem egyenrangúak, hanem egy sajátos elsőbbségi sorrend szerint rendeződnek, s a szintek között feljebb lépni csak akkor lehet, ha „lent” már minden lehetőség kimerült. A legalsó szinten a minimalizálás van; cél, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk. A következő szint az újra használat; mindent, amit csak lehet, többször fel kell használni. Amit nem tudunk többször felhasználni, azt újra kell hasznosítani (például papírhulladékból újra papírt). Ehhez persze szelektíven kell gyűjteni, külön a fémet, a papírt, a műanyagot, az üveget és a szerves hulladékot.
A következő szint az égetés (energia visszanyeréssel, vagy a nélkül), a magas energiatartalmú, nehezen feldolgozható szemét kerülhet az égetőbe. A legfelső szint a lerakás, a lerakóra pedig csak azt a kevéske hulladékot viszik, amit az alsóbb szinteken nem sikerült ártalmatlanítani. Lerakásra a veszélyes és nem veszélyes hulladékok ~67 %-a kerül. Itthon egyelőre fordított a hulladékpiramis: az első számú – sőt szinte az egyetlen – hulladékkezelési módszer a lerakás.