A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán nyert közel 8 millió forint összegű támogatást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre. - 5. cikk - fűkomposztálás
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán nyert közel 8 millió forint összegű támogatást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.
A Gaja Környezetvédő Egyesület tapasztalata az volt, hogy főleg a városias területen, sok udvaron javarészt a lenyírt füvet szeretnék komposztálni az emberek. Nem túl szerencsés, ha a komposztunkban túlsúlyba kerül egy féle anyag, de kis odafigyeléssel a füvet is sikerrel lehet komposztálni. A fűvel az alapvető probléma, hogy nagyon össze tud tapadni zöld formában és egy rohadó, bűzlő anyag lesz belőle pár nap után a komposzt halom tetején. Ezért a szakember azt ajánlja, hogy legalább egy részét szárítsuk meg a napon és azzal keverjük össze a friss füvet, így levegősebbé válik és nem fog berohadni. Az interjúalanyok gyakorlati tapasztalatai is hasznosak, mert többeknek sikerült megtalálni egy olyan arányt, amivel kevesebb munkával is ellehet kerülni a bűzös komposztot.
„Mi nem szárítjuk a füvet, de a szőlőről nagyon sok apríték lejön, amit a fű közé keverünk, és ez fellazítja annyira az anyagot, hogy nem rohad be. Illetve ha rákerül, a fű egy gereblyével fellazítjuk a tetejét és onnantól kezdve teljesen jól bomlik és egyáltalán nem büdös.” – Kapuvári Tibor
„Nekem nincs türelmem ahhoz, hogy a lenyírt füvet szétteregessem itt az udvaron, míg szénává szárad, így azt nem komposztálom. „ – Kutas László
„A lenyírt füvet én egy vasvillával keverem össze a komposzt kupac tetején található anyagokkal, így elkerülöm azt, hogy összetapadjon a fű tetején. Illetve amíg tehetem addig a tavalyi komposztból megmaradt már előemésztett anyagokat és földet keverem a fű közé, így a bomlási folyamatok is gyorsabbak.” – Kloiber László
„A fű nagyon fojtós a komposztban, de természetesen én is komposztálom. Mikor lekaszálom, hagyom egy kicsit megszikkadni, megszáradni a helyén, aztán egyszerűen csak rádobom a tetejére. De persze ha nyersen csak ráteszi az ember egy kupacba a füvet az persze ronda, bűzös, rohadásnak indult, penészes anyag lesz.” – Tóth Péter
„Régebben én is csak úgy rádobtam a frissen nyírt füvet a keret tetejére, de mikor legközelebb mentem hátra, akkor nagyon erős silószagot éreztem és rájöttem, hogy a fű rohadt be a komposzt tetején. Azóta már szárított fűvel és ágapritékkal keverem össze a frissen nyírt füvet és az óta nincsen semmi probléma és semmi szaga nincsen a komposztomnak. „ – Varga Ferenc
A következő cikkben a lombkomposztálásról beszélgetünk.
