Püspöki szentmisével ünnepelték az öreghegyi templom búcsúnapját

A Magyarok Nagyasszonya ünnepén, az öreghegyi templom búcsúnapján az egybegyűlt híveket és a megyés főpásztort Tornyai Gábor, plébános köszöntötte.

„A magyarok büszkék arra, hogy Mária országában laknak, Mária népének tekinthetik magukat. Amikor ezt a szép ünnepet üljük, az ember szívét és lelkét igazán eltölti valami jóleső érzés, valami szent büszkeség. De azt is látnunk kell, hogy mindez az örömöm túl, feladatot is jelent számunkra. Feladatot, amely nem hárítható át másra, amely elől nem menekülhetünk, teljesítéséről egyszer majd számot kell adnunk.” - emelte ki szentbeszédében Spányi Antal, püspök.

"Csodálatos himnuszokat idézünk - tengernek csillaga, Magyarok Nagyasszonya - de vajon királynője életünknek, úgy ahogy arra a magyarok tanítója és apostola, Prohászka püspök figyelmeztetett bennünket? Ki tudunk-e állni ennek a nemzetnek igazáért, ezért az országért? Van-e bennünk elég alázat, hogy ne mások mondják meg nekünk, mit kellene gondolnunk?” - hangsúlyozta a főpásztor, aki hozzátette: „Szent István sem a maga erejéből volt erre képes. És a szentek sem. De képesek voltak Mária oltalmában, a Szentlélek ragyogó fényében, a kegyelem erejében. Mert egyikünket sem tesz erőn felül próbára az Úr.”

„Aki szeretné könnyen megúszni a mai időket, aki szeretne könnyen, valamiféle surranópályán bejutni a Mennyországba, tévúton jár. Csak a szűk kapun keresztül juthatunk oda, az önző, a gyökereit megtagadó, keresztény kultúráját semmibe vevő fennakad ezen a szűk kapun. Tekintsünk Máriára, nagyasszonyunkra bizalommal, aki kísér minket most is és majd kísér halálunk óráján is. Legyen Mária imáitól kísért, igazi tevékeny hűséget vállaló, a világért imádkozó életünk.” - zárta gondolatait Spányi Antal, Fehérvár püspöke. Az eseményen részt vett Róth Péter, Fehérvár alpolgármestere is.

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpátronája

Szent István királyunk, halála előtt, Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre. Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, s XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ra tette át. 1980-ban II. János Pál pápa a Szent Péter-bazilika altemplomában a II. Szilveszter pápától kapott – és a bazilika bővítése miatt 1776-ban lebontott – kápolna helyett az új magyar kápolnát ezen a napon szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.