December 10-ig jelentkezhetnek a középiskolai felvételire a negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyamos általános iskolások. Akik eddig az időpontig leadják jelentkezési lapjukat, kétszer negyvenöt perc alatt tíz-tíz matematikai és magyar nyelvi feladatot kell megoldaniuk januárban.
Három módszer közül választhatnak az intézmények azzal kapcsolatban, kit vesznek fel a középiskolai felvételi során. Vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a félévi és év végi jegyeket, illetve a központi írásbeli vizsgán elért pontszámokat összesítik, és ez alapján állítják össze a diákok rangsorát.
Az iskola választhat, hogy melyik tárgyból kéri a vizsga eredményét, ahogy az is előfordulhat, hogy a matematikát és a magyart eltérő súllyal számítják be. A végső pontokat azonban mindenképpen úgy kell kiszámítaniuk, hogy az összpontszám minimum ötven százalékát a teszten elért pontok adják. A harmadik lehetőség, hogy a tanulmányi teljesítmény és az írásbeli vizsga mellett a pontokhoz a szóbeli meghallgatáson elért eredményt is hozzáadják - ám ez az összpontszám maximum huszonöt százalékát teheti ki.
Az intézményeknek október 15-ig kellett közzétenniük honlapjukon, hogy kérik-e a jelentkezőktől a központi írásbeli vizsga eredményét. Ugyan az intézmények döntenek arról, hogy mely tantárgyak félévi, illetve év végi érdemjegyeit veszik figyelembe, az általános iskolai magatartás és szorgalom jegyet, valamint a nyelvvizsgát, a tanulmányi versenyt, a sportversenyt és egyéb kiemelkedő teljesítményt nem számíthatják bele az összpontszámba.
A nyolc, a hat és a négy évfolyamos gimnáziumok írásbeli vizsgáit a magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő, egységes követelményeket tartalmazó feladatlapok alapján, országosan egységes eljárásrend szerint szervezik meg minden évben. Mindhárom korcsoport számára külön feladatlap és javítási útmutató készül.
A magyar nyelvből és matematikából készített központi írásbeli feladatsorok elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek a "középfokú iskolában való eredményes továbbtanuláshoz szükségesek". A vizsga feladatlaponként 45 percet vesz igénybe, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani: egy-egy feladatra körülbelül öt percük van a diákoknak.
Az egységes írásbeli felvételi vizsgákat az érintett hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban 2011. január 22-én tartják meg, melyet követően a pótló vizsgákat január 27-én rendezik meg. A kiemelkedő tehetséget kibontakoztató felkészítést nyújtó középiskolák kilencedik évfolyamára jelentkezők január 29-én írhatják meg az egységes írásbeli felvételi vizsgákat.
A központi írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező iskola február 10-ig tájékoztatja a diákokat. A szóbeli meghallgatásokat február 21-től március 11-ig szervezik meg a középiskolák, melyet követően március 16-án teszik közzé a középfokú iskolák ideiglenes felvételi jegyzékét. A tanulói adatlapot, így a megjelölt iskolák között felállított sorrendet március 17-18-áig lehet módosítani.
A felvételt hirdető középfokú iskolák április 27-ig elküldik a felvételről vagy elutasításról szóló értesítést a diákoknak és az általános iskoláknak, majd azokban a középfokú iskolákban, ahová a felvehető létszám kilencven százalékánál kevesebb diák került be, a rendkívüli felvételi eljárást május 2. és 13. között bonyolítják le. A rendkívüli felvételi eljárást hirdető középfokú iskolák május 17-ig döntenek a felvételi kérelmekről, beiratkozni pedig június 27. és 29. között lehet a középfokú iskolákba.
Változik azonban a tervek szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok felvételi rendje, és a következő tanévtől ismét tarthatnak saját szóbeli vizsgát. A jelenlegi felvételi rendszerben a diákok korábbi érdemjegyeik, illetve az egységes írásbeli feladatok teljesítése során elért pontszámok alapján nyerhetek felvételt valamely középiskolába. Glovicki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára szerint azonban a központi felvételi nem képes arra, hogy eléggé széthúzza a mezőnyt, amely mellett az írásbeli eredmények sem adnak releváns képet a tehetségről.
