Vasárnap hajnalban kezdődik a nyári időszámítás - az órákat hajnali 2 órakor 3 órára, egy órával előrébb kell majd akkor állítani. A személyszállító vonatok menetrendjét emiatt nem kell módosítani, viszont egy-két nemzetközi járatnál késések várhatóak.
Négy belföldi személyvonatot érint az óraátállítás köztük a Székesfehérvárról Budapest-Déli pályaudvarra közlekedőt, amely a menetrend szerint hajnali 2 óra 54 perckor indulna, így 6 percet késik majd.
Az óraátállítás története
Az alternatív időszámítást, amelyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest, elsőként az Egyesült Államokban vezették be 1916-ban. Maga az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik, legalábbis az északi féltekén. 1916-ban Magyarország is bevezette a nyári időszámítás rendszerét, s 1954-ig hosszabb-rövidebb kihagyásokkal működtette is. Az 1973-as kőolajválság idején létrejött energiaínség arra kényszerítette a nyugati világ országait, hogy a villamos energiával takarékoskodjanak. Az "energiahiány-sokk" elsőként Franciaországot ösztönözte arra, hogy 1976-ban bevezesse az energiatakarékossági célú nyári időszámítást.
Ennek megvalósítási módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adja, hogy Földünk északi féltekéjén a napéjegyenlőség kezdetétől, március 21-től a végéig, szeptember 23-ig hosszabbak a nappalok és rövidebben az éjszakák, mint télen. Ebből a tényből pedig az a kézenfekvő előny származhat, hogy amennyiben a nap által sugárzott "ingyenes" fény nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, akkor kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége.
Hazánkban energetikával kapcsolatos célból 1954-57 között alkalmazták először: e megoldásnak ebben az időben elsősorban az volt a célja, hogy az akkori villamosenergia-rendszer szűkös teljesítőképessége miatt jelentkező kapacitás-gondot enyhítse. Akkor arra törekedtek, hogy ne kényszerüljenek az egykori áramszolgáltató vállalatok a fogyasztás korlátozására. Elsősorban a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkeztek a teljesítőképességgel kapcsolatos gondok.
1958 és 1979 között nem alkalmazták a nyári időszámítást, majd 1980-ban villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra. 1996-ig a téli időszámítás kezdete szeptember végére esett hazánkban, azonban ekkor egy kormányrendelettel az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez igazították a nyári-téli óraátállítást. Az EU szabályozása szerint a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik. A módosításra elsősorban a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt volt szükség.
Az alternatív időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják, a legújabb számítások kimutatták, hogy a fogyasztás átalakulása miatt már nem lehet ezzel a módszerrel energiát megtakarítani. A közvilágítás rendszere napjainkban sokkal rugalmasabb, és a lámpák ki-bekapcsolását a sötétedéshez lehet hozzárendelni. Emellett a fogyasztási szokások megváltozása, az, hogy az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, alapjaiban változtatta meg az 5-10 éve még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait. Amerikai kutatók három éven át mérték hétmillió háztartás áramfogyasztását, s ennek alapján megállapították, hogy az energiafogyasztás nem csökkent az átállítás után sem.
